Ambiciózus oltási tempót vázolt ma reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök azt már a megszólalása előtt bejelentette egy Facebook-videó formájában, hogy elértük a 3,5 millió beoltottat, így holnaptól jön a nyitás már beharangozott újabb szakasza, egyebek mellett kinyithatnak az éttermek teraszai.
A kormányfő az interjúban már arról beszélt, hogy a jövő hét közepén, szerdán-csütörtökön meglehet a négymillió beoltott is, és akkor megnyitják a szolgáltatások széles körét azok előtt, akiknek van védettségi igazolványuk. Megnyílhatnak a színházak, a tánc- és zeneművészeti események, a cirkusz, az edző- és fitnesztermek, a jégpályák, az állatkertek, a fürdők és uszodák, a játszóházak, a sportesemények, a kalandparkok, és kinyithatnak a szállodák, éttermek belső helyiségei is.
Rögtön felmerül ezzel kapcsolatban, hogy mennyire reális ez a menetrend. Ha megengedően a csütörtökkel számolunk, akkor napi kicsit több mint 70 ezer első oltást kell beadni, mert az operatív törzs ma reggeli adatközlése szerint 3 508 846-an kapták meg legalább az első oltást. Az oltási kapacitással minden bizonnyal nem lesz probléma, mert április első felében volt már olyan hétnapos időszak, amikor meghaladta a 70 ezret a naponta beadott első oltások száma.
Szokás szerint nehezebb kérdés, hogy lesz-e elég vakcina. Pontosabban a szombatra beígért 600 ezer Sinopharmnak köszönhetően most ez nem merülne fel, de van egy látszólagos és egy tényleges bizonytalansági tényező. Az előbbi, hogy a keleti vakcinaszállítmányokat beérkezésük után először tételes vizsgálatnak veti alá a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), és csak miután megfelelőnek találta, kezdődhet el a felhasználásuk.
Ez a tapasztalatok szerint nagyjából egy hetet szokott igénybe venni, ami elvileg azzal járna, hogy ezt a szállítmányt jövő csütörtökig el sem lehetne kezdeni használni. Miután azonban az új online időpontfoglaló rendszerben már hétfőre is lehet foglalni Sinopharm-oltásra, semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy ez valójában nem akadály. Azaz vagy hétvégén fognak az NNK munkatársai erejüket megfeszítve dolgozni az ellenőrzésen, vagy egyszerűen annak egy újabb példáját látjuk, hogy a politika bedarálja a szakmát, és már a látszatra sem ad. (Van ugyan az országban nem egészen 70 ezer a korábban érkezett és bevizsgált Sinopharmból is, de ebből mintegy 13 ezer elfogy még ezen a héten a második körös oltásokra, a maradékra pedig aligha alapoztak volna egy tömeges oltási kampányt.)
Pedig lehet, hogy jól tennék, ha jobban ügyelnének a látszatra, mert a Sinopharmmal szemben (egyáltalán nem biztos, hogy okkal) megingott bizalom akadálya lehet a gyorsításnak. A napokban több cikk is született arról, hogy a korábbinál nehezebb elfogadtatni a kínai vakcinát az oltásra váróktól, különösen a fővárosban. Egy budapesti háziorvosi praxistól mi azt hallottuk, hogy tízből csak egy ember fogadja el a Sinopharmot.
Pedig számításaink szerint mintegy 300 ezer embernek kellene elfogadnia a kínai vakcinát a jövő héten ahhoz, hogy legalább csütörtökre meglegyen a 4 millió beoltott.
Hogy jön ki ez a szám? Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központnak (ECDC) leadott, valamint az operatív törzs által közölt adatokból könnyen kiszámítható, hogy a ma reggeli állapot szerint közel 695 ezer fel nem használt adag vakcina van az országban.*A továbbiakban is ebből a két adatforrásból számolok.
Ez csak látszólag sok, ebből rögtön le kell vonni 28 800 Janssent, amelyet a vérrögképződéses esetek után elrendelt vizsgálatok miatt el sem kezdtek használni Magyarországon. (Hasonlóan sok más uniós országhoz.) Azóta ugyan a vizsgálatnak meglett az eredménye – nagyon ritkán valóban előfordulhat vérrögképződés a vakcina hatására, de az oltóanyag alkalmazásának előnyei messze felülmúlják ezt a kockázatot az Európai Gyógyszerügynökség szerint –, azonban a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta, hogy Magyarország saját vizsgálatot folytat, és ennek eredménye alapján fognak dönteni a vakcina sorsáról. Müller Cecília országos tiszti főorvos pedig megelőlegezte, hogy a jövő héten ötféle vakcinával fognak oltani, ami szinte biztosan a Janssen előtt használatba vett ötöt jelenti.
Ennél nagyságrendileg nagyobb mínusz, hogy a készletből le kell vonni a második dózisú Szputnyik V mintegy 256 ezres darabszámát, mivel ezekkel értelemszerűen nem lehet számolni az első körös oltásoknál. (A Szputnyik V az egyetlen idehaza alkalmazott olyan oltás, ahol eltérő az első és a második dózis tartalma.) Az első dózisú Szputnyikból – a szerződéses határidőt túllépve – még le nem szállított 200 ezer adag csak valamikor a jövő hét második felében érkezik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint, így ezek felhasználásával csütörtökig nem számolhatunk.
Mivel arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyi embernek kell elfogadnia a kínai vakcinát a kormányfői cél eléréséhez, a jelenleg is hazánkban lévő teljes, közel 70 ezres darabszámot szintén le kell vonni, hiszen ezeknél ez ugyanúgy dilemma, mint az újonnan érkező adagoknál.
A számítást megkönnyíti, hogy Müller Cecília (a Portfolio tudósítása szerint) ezúttal a szokásosnál részletesebben beszélt az ezen a héten érkezett nyugati vakcinaszállítmányok (68,4 ezer Moderna, 72 ezer Astrazeneca, 248 ezer Pfizer) felhasználásáról. Ebből megtudhattuk, hogy második körös oltásokra tesznek félre 9200 Modernát, az összes Astrazenecát, továbbá 137 ezer Pfizert, így ezekkel szintén nem számolhatunk.
Mindezek alapján azt látjuk, hogy készleten jelenleg csak mintegy 122 ezer olyan (nem kínai) vakcina van, amelyet fel lehet használni első körös oltásokhoz jövő csütörtökig. Ugyanakkor még azzal is számolni kell, hogy jövő kedden várhatóan ismét érkezik – Gulyás Gergely szavai szerint – „több mint 300 ezer” Pfizer és valamennyi Astrazeneca, de utóbbi mennyisége a hektikus szállítások miatt lényegében megjósolhatatlan. (Moderna az eddigi szállítási mintázat szerint nem várható jövő héten.)
A Pfizernél a két oltás közötti időre megszabott 35 nap alapján lehet látni, hogy jövő héten mintegy 155 ezer második oltást kell belőle beadni, azaz elméletileg (mivel ennél az oltóanyagnál a hétről hétre meglévő tartalék 5 százalék körüli szintje állandó) 145 ezer mehet első oltásokra. Az Astrazenecánál a 12 hetes eltérés és az említett hektikus szállítás miatt nagyon nehéz bármit kalkulálni. Ráadásul azt is figyelembe kell venni – és ez a Pfizerre is vonatkozik –, hogy az egyhetes mennyiségeket aligha fogják beadni két nap (szerda-csütörtök) alatt.
Még ha azzal számolunk is, hogy ismét jön 72 ezer Astrazeneca, és ebből egyáltalán nem tartalékolnak, valamint két nap alatt beadják ebből és a Pfizerből is a heti felhasználható mennyiség harmadát, azt kapjuk, hogy
jövő csütörtökig a Sinopharmmal nem számolva csak mintegy 200 ezer első oltást lehet beadni.
Ez egyértelmű lassulás lenne az eddigi – az utóbbi egy-két hétben elsősorban a Szputnyik felpörgő beadásának köszönhető – tempóhoz képest. És azt látjuk, hogy jövő csütörtökig csak akkor lehet meg a 4 millió beoltott, ha mintegy 300 ezren elfogadják a Sinopharmot.
Izgalmas napok elé nézünk ebből a szempontból, amely során ki fog derülni, mennyire meggyőző a kormányzat kommunikációs úthengere, vagy jobb lenne, ha Gulyás Gergely nemcsak ígérné, hanem nyilvánosságra is hozná azokat a vizsgálati eredményeket, amelyekből állítólag az látszik, hogy „az adatok alapján a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, a Szputnyik a legjobb az összes oltóanyag közül”. Ha ez ugyanis nem lesz elég meggyőző, akkor nemhogy a 4 millió beoltott nem lesz meg csütörtökre, de még le is lassulhat az oltási tempó az utóbbi hetekhez képest.
Adat
Fontos