Tízezerből összesen 620 bulinegyed-lakó szavazott a korlátlan bulinegyedre
A vasárnapi bulinegyedes népszavazás egyik furcsasága volt, hogy nem a problémákkal érintett Belső-Erzsébetvárosban írták ki, hanem az egész VII. kerületben. Ezért eleve csoda lett volna, ha érvényes lesz népszavazás, nem is lett az, viszont érdekes megnézni, hogyan szavaztak a bulinegyedbeli és az azon kívüli lakók.
A szavazókörök részletes adatai alapján arra jutottunk, hogy a Belső-Erzsébetvárosban sem volt meg az érvényesség, hiszen a részvétel csak 22 százalékos volt, viszont a bezárást támogató szavazatok aránya elérte a 76 százalékot.
A most érvényben lévő szabályok szerint szavazásra jogosult választópolgárok felének ugyanazt a döntést kell meghoznia. Tehát háromszor ennyi bezárás melletti igen szavazat, vagy kilencszer ennyi nem szavazat kellett volna, most ugyanis az összes szavazásra jogosult 17 százaléka szavazott a bezárás, 6 százalék a be nem zárás mellett. Ez szám szerint azt jelenti, hogy a tízezerből mindössze 620 bulinegyed-lakó szavazott a mostani nyitvatartásra.
A VII. kerületiek kevesebb, mint negyede lakik a Belső-Erzsébetvárosban, a körúton túliak adják a lakosság háromnegyedét. Ők természetesen sokkal kevesebben mentek el szavazni, mindössze 13 százalék volt a részvétel. Az sem lehet meglepetés, hogy az ő körükben alacsonyabb, 61 százalék volt a bezáráspártiak aránya – hiszen ha valaki az érintett utcákon kívül lakik, akkor nagyobb valószínűséggel tapasztalja csak a pozitív oldalát a bulinegyednek.
Kocsmák nyitvatartásáról egyébként valószínűleg még nem tartottak népszavazást Magyarországon, és az erzsébetvárosi próbálkozás már az elejétől problémás volt. Első hallásra igazságosnak tűnik, hogy döntsenek a lakók, de ez nem egy olyan kérdés, amit többségi elven rendezni lehetne. Ha a lakók csak egy kisebb részének válik elviselhetetlenné az élete, akkor is tennie kellene valamit az önkormányzatnak. Az már más kérdés, hogy milyen formában, és itt természetesen nem csak az összes szórakozóhely kötelező éjfélkor történő bezárása jöhet szóba.
A VII. kerület önkormányzata azonban leginkább semmit nem lépett, népszavazás érvénytelenségére hivatkozva pedig akár engedhet is a kocsmalobbinak. A népszavazás ebből a szempontból matematikailag ügyes húzás volt: ha minden belső-erzsébetvárosi elment volna a bezárás mellett voksolni, akkor is biztosan érvénytelen lett volna, hiszen csak a lakosok 26 százalékát adják. A húszezer bezáráspárti szavazat elérése már csak azért is irreális volt, mert például Vattamány Zsolt 7089 szavazattal lehetett polgármester.
Élet
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Fontos
Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett
Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
