A szomszéd vizsgálóban Adriék egy 30-as éveiben járó srácot NIV-eztek (olyan gépi lélegeztetés, amely egy zárt maszkon keresztül juttatja az oxigént a beteg tüdejébe), viszont hátul, “Bergamo-ban” felszabadult megint 2 hely. Az intenzív felvett két beteget. A következő két leggyengébb beteget bevittük a felszabadult helyekre és elkezdtük a vizsgálatokat. Próbáltunk számolni, mert volt még két rossz állapotú beteg a váróban, akiket előre kellett venni. Miközben matekoltunk és variáltunk, az egyik rezidens rekedt hangon jelezte, hogy megint el tudott két beteget helyezni, mindjárt lesz megint két szabad hely, ahol tudunk vizsgálni.

A fenti idézet az elmúlt napok számos, egészen megrázó magyarországi egészségügyi beszámolóinak egyikéből származik. A leírások kivétel nélkül olyanok, mintha visszamentünk volna az időben szinte pontosan egy évet, és az akkori lombardiai kórházi helyzetekről olvasnánk, itt pedig a „Bergamóval” egyértelmű utalás is történik erre.

Csak a cseheknél van több áldozat

Az összehasonlítás nem véletlen. A jelenlegi magyarországihoz hasonlóan súlyos járványhelyzet világszinten is csak elvétve akadt az elmúlt egy évben. Az egy napra vonatkozó adatok szintjén már múlt hét végén világelsők lettünk a népességarányosan számolt halálos áldozatokban, és ez még hétnapos átlagban is igaz volt, azóta pedig még szembetűnőbb lett.

A népességarányos halálozás olyan ütemben nő Magyarországon, hogy ha a miniállamoktól eltekintünk, akkor cikkünk megjelenésének idejére már az összesített számban is másodikok lettünk világszinten. A koronavírus megjelenése óta ugyanis (a miniállamok nélkül) most már kizárólag csak Csehországban veszítették többen az életüket Covidban, mint nálunk. Mindezt úgy “értük el”, hogy – amint ez a lenti grafikonon is látszik – a második hullám legvégén, tehát 2021 elején még az első 15-ben sem volt ezen a listán Magyarország.^*a lenti grafikonon a keddi számokkal zárul az animáció, ekkor az Our World in Data szerint még Belgium és Montenegró is előttünk volt, és a trendek alapján náluk valószínűleg még szerdán is ez volt a helyzet, a Worldometer szerint azonban már szerdán is csak a csehek álltak nálunk rosszabbul.

Csak 2-3 ország szembesült ilyen súlyos helyzettel

Bár már az is sokatmondó, hogy jelenleg nálunk szedi világszerte a legtöbb áldozatot a járvány, ezek az aktuális adatok azonban csak korlátozottan összehasonlíthatóak, hiszen a járvány teljesen más szakaszban van az egyes országokban. A helyzet azonban mégis az, hogy

ha a koronavírus megjelenése óta nézzük a halálozási adatokat, akkor is csak néhány országban volt eddig valaha súlyosabb a helyzet, mint most Magyarországon.

Itthon az elmúlt hét napban egymillió főre vetítve több mint 150 koronavírus-fertőzött veszítette életét. Országos szinten ennél magasabb heti halálozás pedig a járvány kirobbanása óta világszinten mindössze három országban volt a pandémia aktuális csúcsán. Ebben ráadásul benne van a tavaly áprilisi belga adat is, márpedig Belgiumban más a protokoll a Covid okozta halálozások számításánál – ott olyanok is bekerülnek a statisztikába, akik más országokban nem^*A halálozási adatokkal egyébként épp ezért érdemes óvatosan bánni, mert országonként eltérő lehet a gyakorlat, bár a legáltalánosabb, hogy az olyan elhunytak számát közlik, akik azonosított aktív Covid-fertőzöttek voltak..

A tavaly tavaszi olaszországi helyzet, amit akkor mindenki döbbenten figyelt, országos szinten például meg sem közelítette a jelenlegi hazait. Akkor ott népességarányosan 100 alatt maradt az a mutató, ami most nálunk 150 felett van.

Olaszországban azonban egy éve regionálisan nagyon nagy különbségek voltak, és a legsúlyosabb helyzet a már említett, Magyarországgal nagyjából azonos népességű Lombardiában alakult ki, és erre emlékszünk élénken. Akkoriban abban az olasz régióban a jelenlegi itthonit is jelentősen meghaladta az áldozatok száma.

Az összevetés azonban még így sem túlzó, főleg az egészségügy szempontjából. Jelenleg ugyanis Magyarországon népességarányosan már többen kerültek kórházba, mint amennyien tavaly Lombardiában a járvány csúcsán. Lélegeztetőgépen pedig annál is többen vannak, mint amennyien ott egy éve intenzív ellátást kaptak, holott utóbbi nem jelent feltétlenül lélegeztetést, tehát egy szélesebb kört fed le.

Az olaszok tavaly külső segítséget is kértek, pedig náluk pont a regionális különbségek miatt még országon belül is sokkal nagyobb lehetőség volt átszervezni a kapacitásokat, mint például most Magyarországon, ahol az egész országot sújtja a járvány. Persze itthon azóta elvileg volt egy év felkészíteni az egészségügyet egy hasonló helyzetre, és a kormány ezzel is indokolta például a tavaly tavaszi korlátozásokat.

Ez a felkészülés azonban kimerült az erősen visszaélésgyanús lélegeztetőgép vásárlásokkal, ami azt eredményezte, hogy gépből ugyan nincs hiány, de a rendszer többi eleménél (például a kezelőszemélyzetnél) ugyanúgy megmaradtak a kapacitáskorlátok. Mostanra pedig tulajdonképpen minden beszámoló arról tanúskodik, hogy ezeket a kapacitáskorlátokat már rég átléptük, ám a kormány valamiért mégsem kér külső segítséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.

Tartósan magas lehet a halálozás

A tavalyi lombardiai adatokról, amelyekkel a mostani hazaiakat összevetjük, már tudjuk, hogy a járvány csúcsát jelentették, nálunk azonban egyelőre nem látszik, hol fog tetőzni a harmadik hullám. A fertőzésszámban, illetve a szintén fontos mutatószámnak tartott pozitív tesztek arányában az elmúlt napokban mintha kirajzolódna egy fordulat, de az adatok megbízhatósága sajnos erősen megkérdőjelezhető, ezért ebben még nem lehetünk biztosak.

A magyar hatóságok amúgy is nagyon kevés információt árulnak el a lakosságnak a járványhelyzetről, és sokszor azt is annyira rosszul teszik, hogy a hibás elemzés még a trendek kirajzolását is ellehetetleníti. A mostani adatok között is van olyan, amely biztosan nem lehet jó, annyira kilóg a korábbi trendből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen, amikor a járványadatokat nem politikai haszonszerzésre használják, hanem tájékoztatásraA magyar gyakorlathoz képest a csehek döbbenetesen részletesen hozzák nyilvánosságra a járványhelyzet megítélése szempontjából fontos adatokat.

Ám még ha a fertőzésszámban el is értük a harmadik hullám csúcsát, a korábbi tapasztalatok alapján a kórházakban és a halálozási mutatóban valószínűleg még heteket kell várni a fordulatra. A múlt hét végén az RTL Klub birtokába került minisztériumi tájékoztató szerint 14 ezer kórházi ágy egyidejű igénybevételével és napi 250, vagy annál is több elhunyttal számolnak. Az adásban még nem hangzott el, hogy ez mikor következhet be, és meddig tarthat, de ma már látjuk, hogy a napi halálesetek száma elérte a 250 fős szintet.

Ha feltételezzük, hogy a kormányzat számításainál érdemben már nem emelkedik magasabbra a halálozás a fertőzések mostani hullámában, egyelőre akkor sincs okunk bizakodni. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a járványgörbék lefelé fordulását gyakran egy magasban stagnáló szakasz előzi meg. Így történt ez Magyarországon a fertőzések őszi felfutását követően is: a halálozási statisztika a december 5. és 23. között eltelt 17 napban magas szinten stagnált, mielőtt meredek csökkenésbe fordult volna.

Ha ezúttal is hasonlóan alakul, és valóban a minisztériumi tájékoztatóban szereplő 250-es napi szinten tetőzik a halálozás, akkor

a világjárvány eddigi legsúlyosabb hetei következhetnek Magyarországon. Ennél magasabb szinten kizárólag Portugáliában tetőzött a halálozás idén január végén.

A nemzetközi példák is erre utalnak

Az efféle „platók” előfordulása más országokban is jellemző. Csehországban például a második hullám legkeményebb időszakában nagyjából két hétig tetőzött meglehetősen magas szinten a halálozási adatsor, és a szintén sokat emlegetett Belgiumban is tíz napig tartott, mire az emelkedés megtorpanását követően egyértelmű csökkenés kezdődött.

Szélsőséges példa továbbá Szlovákia, ahol január eleje és március közepe között mindvégig rendkívüli magasságban ingadozott a napi halálozási statisztika. Igaz, ellenpélda is akad, Szlovéniában például december elején, míg Portugáliában január és február fordulóján váltott hirtelen a meredek növekedésből gyors csökkenésbe a halálozási görbe.

Bizonyos jeleit ugyanakkor láthatjuk annak, hogy a járvány lassan talán csúcsot ér. A szennyvízminták elemzése szerint a vírus örökítőanyagának koncentrációja már két hete csökken. Ez a fordulat az őszi hullám időszakában november közepén következett be, amihez képest négy hét elteltével kezdett a csúcs közelében ingadozni a napi halálesetek száma. Az új fertőzöttek napi esetszámának felívelése pedig nagyjából a szennyvizes adatok jobbra fordulásával egy időben kezdte a megtorpanás jeleit mutatni. Ahogy arról már volt szó, hasonló, igaz, egyelőre csak meglehetősen kétséges jelentőségű törést az elmúlt napokban is láthattunk a naponta regisztrált esetek számának növekedését nézve.

Mindenesetre jól érzékelteti a helyzet súlyosságát, hogy ha akár csak egy hétig is napi 250 fő körül alakul a halálozások száma Magyarországon, már akkor is közel tíz százalékkal emelkedne a koronavírus okozta megbetegedéssel összefüggő kumulált halálozási adat. Ha pedig a második hullám legkeményebb időszakának hosszát vesszük alapul, akkor akár negyedével is megemelkedhet két-három hét alatt az összes elhunyt száma, mielőtt a járvány elkezdene csitulni.

Persze rengeteg tényező teszi bizonytalanná, hogy a (sokszor egyébként is esetlegesnek tűnő) múltbeli és nemzetközi mintákból mennyire következtethetünk a közeljövő járványstatisztikáinak alakulására. Bizakodásra adhat okot például az oltási kampány előrehaladása, ugyanakkor az egészségügyi ellátás sosem tapasztalt terhelés alatt áll, a lakosság belefáradt a hónapok óta tartó korlátozásokba, a vírus új mutációi pedig fertőzőbbek és pusztítóbbak a korábbi változatoknál.

Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a HVG-nak adott szerdai interjújában azt mondta, szerinte még nem értük el a platót, sőt a naponta közölt hivatalos statisztikáknál a valós halálozási adat még magasabb lehet. Az RTL Klub által megszerzett kormányzati tájékoztató pedig 14 ezer kórházi ápolttal számol, vagyis a mostanihoz képest még nagyjából kétezerrel többen szorulhatnak majd egyidejűleg ellátásra, ami szintén arra utal, hogy a napi halálozási adatok tovább nőhetnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet covid halálozás harmadik hullám járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában