Januárban még napi félmillió oltás beadására becsülte a kormány az ellátórendszer kapacitását, aminek a realitását a vakcinák lassú érkezése miatt egy jó darabig csak latolgatni lehetett, mostanra viszont megváltozott a helyzet: valamelyest gyorsult az uniós vakcinaszállítások üteme, és megérkeztek az első keleti oltóanyag-szállítmányok is. A szérumok hiánya tehát már kevésbé jelent korlátot a vakciánció gyorsaságában, mint két hónappal ezelőtt, és egyre inkább érzékelhetővé válik a oltást lebonyolító intézményrendszer teherbírása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítikHa a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályának vezetője, Galgóczy Ágnes egy hete úgy vélekedett, hogy április elejéig kétmillió magyar beoltása valósulhat meg. Ez hozzávetőleg 900 ezer fő beoltását jelenti 21 nap alatt, figyelembe véve, hogy a nyilatkozat napján^*2021. március 10. a legalább az első adag vakcinával beoltottak száma 1 107 791 fő volt. A becslés alapján arra számíthatunk tehát, hogy nagyjából naponta 43 ezer fővel bővülhet a legalább az első oltással beoltottak köre.

Ez az érték egyáltalán nem tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak az első oltást kapottak napi számát figyelembe véve – ennek hétnapos mozgóátlaga márciusban 32 és 54 ezer között alakult.  

A vakcinációba mostanra bevont háziorvosok körében is egyre több tapasztalat gyűlik az oltások lehetséges ütemével kapcsolatban. Egy az újbudai kerületi lapnak a múlt héten nyilatkozó háziorvos tapasztalatai szerint bár akadt olyan nap, amikor harmincnál is több embert sikerült beoltani, érdemben több személyre egy nap alatt nem lehet sort keríteni. Értesüléseink szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság január végén a normál feladatellátás mellett napi 20, tömeges oltási időszakban (például a hétvégenként) napi 50 oltással számolt háziorvosonként.^*Az országos oltási munkacsoportot vezető György István ma ennél némileg alacsonyabb számokat említett: az ütemes oltási szakaszban napi 15 ember, a hétvégi tömeges oltási szakaszban napi 40 ember beoltására számítanak. Figyelembe véve, hogy KSH legfrissebb, 2019. decemberi statisztikája szerint 4629 háziorvos dolgozott az országban, arra következtethetünk, hogy

a háziorvosi ellátórendszerben akár napi 130 ezer oltás beadása is megoldható lehetne.

Tehát már csak a háziorvosi rendszeren keresztül is jóval több oltás tűnik beadhatónak, főleg, ha a központi szervezés több segítséget adna a vakcinák szállításában és a behívások szervezésében, esetleg a tömeges oltásokhoz ideális helyszín biztosításában.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenleg használt oltóanyagok mindegyikéből két dózis beadása szükséges. A második adagokat is figyelembe véve az elmúlt két hétben már átlagosan napi 50 és 65 ezer közötti injekciót adtak be az orvosok, ami még mindig bőven a teljesítőképesség határain belüli érték, miközben lakosságarányosan régiós és európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számít.
Eredetileg az emlékeztető oltások tartalékolása mellett döntött a kormány, azonban a járványhelyzet rosszabbodása és az oltásokkal kapcsolatos ismeretek bővülése miatt a Pfizer- és az AstraZeneca-oltások második adagját későbbre időzítette a tisztifőorvos március elején. A változtatás célja az volt, hogy minél többen a lehető leghamarabb megkapják legalább a részleges immunitást kiváltó első dózist valamelyik oltásból. Egyelőre azonban nem látszik, hogy sikerült volna eljutni az ismétléshez félretett készletek felhasználásáig – ha ez megtörténne, akkor az alábbi ábrán a kék vonal a sárga fölé emelkedne.

Az ismétlő vakcinák tartalékolását az oltási program kezdete óta szakmai vita övezi: egyes vélekedések szerint racionális döntés, mások túlzott óvatosságnak tartják, ami fölösleges logisztikai kihívásokkal és a védettség kialakulásának elhúzódásával jár. Mostanra úgy látszik, hogy bár a kormány már nem tenné mindenképpen félre az emlékeztető dózisokat, és orvosi kapacitás is mutatkozik a gyorsabb oltakozáshoz, az országba érkező vakcinák azonnali felhasználásától mégis távol vagyunk.

Információs monopólium

Az oltási rendszer elméleti kapacitásával kapcsolatban nemcsak az év elején, hanem az utóbbi hetekben is nagyon magabiztos kormányzati nyilatkozatokat lehetett olvasni. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely például múlt héten is azt mondta, hogy egyetlen hétvégi nap alatt csak az oltópontokon több mint 500 ezer embert be tudnak oltani, ha van elég vakcina.

Ám hogy ténylegesen mennyi oltás áll rendelkezésre, az esetenként egyik napról a másikra változik – például tegnapról mára, és nem a közben elhasznált vagy a közben érkezett mennyiségek miatt. Müller Cecília országos tiszti főorvos tegnap egyebek mellett arról beszélt, hogy kedden 120 510 adag Pfizer-vakcina érkezett Magyarországra, és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) befejezte a korábban szállított, 280 ezer adag Szputnyik V, illetve 450 ezer adag kínai vakcina vizsgálatát, így azokat is fel lehet használni. Ma az országos oltási munkacsoport vezetője, György István részletesen beszélt a Pfizer és a Szputnyik V, valamint a múlt héten érkezett AstraZeneca oltások felhasználásáról, ám – a hivatalos tudósítás szerint – egyetlen árva szót sem szólt arról, hogy mi lesz a Sinopharm-vakcinák sorsa, pedig ezekből Müller Cecília egy nappal korábbi nyilatkozata szerint többet lehetne felhasználni, mint az előbbi háromból összesen.

Ilyen információs káoszban nem meglepő, ha a magyar oltási rendszer hatékonyságáról – hogy a beérkezett vakcinákat milyen gyorsan sikerül felhasználni – szóló számítások rendre arra futnak ki, hogy ez leginkább azon múlik, mikortól számítjuk felhasználhatónak a keletről beérkező, az NNK vizsgálata alá vetett szállítmányokat. Erről egzakt információja csak a kormányzatnak van, és ezt az információs monopóliumát a jelek szerint nemcsak a hazai kommunikációban, hanem az uniós adatjelentések során is alaposan kihasználja.

Ilyen szempontból kifejezetten kényelmes helyzetben van a kormány, hiszen a keleti vakcinabeszerzéseknek köszönhetően még akkor is jobb oltottsági számokat tud felmutatni az uniós tagállamok döntő többségénél, ha az elméletileg beadható oltóanyagokra vetített hatékonyság nem különösebben acélos. A fentiek és az eddig látottak alapján nem tűnik valószínűnek, hogy az intézményrendszer tényleg meg tudna birkózni napi félmillió ember beoltásával, azt viszont nagyon is elképzelhető, hogy ez nem is fog soha kiderülni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden megvan ahhoz, hogy az oltást jól megszervezzék, ezért különösen kínos, amit látunkAz államnak évek óta van egy bizonyítottan működő, modern digitális rendszere, amellyel csodákat lehetne tenni, mégsem sikerül.

A mostani hét ugyanis könnyen lehet, hogy egy soha visszatérő alkalom ennek igazolására. Ha összesítjük a Müller Cecília és a György István által elmondott adatokat, akkor azt kapjuk, hogy a mai nappal kezdődött egyhetes oltási ciklusban – ezt valamiért szerdától szerdáig számítja az országos oltási munkacsoport – 768 ezer vakcinát lehetne felhasználni: 450 ezer Sinopharmot, 150 ezer Szputynik V-t^*Itt a két adat közül a György István által megadott alacsonyabbal számoltunk, mert az orosz oltóanyag elsőre és másodikra beadandó komponense nem egyezik meg, és nem tudjuk, hogy a Müller Cecília által említett mennyiség hogyan oszlik meg ebből a szempontból., 120 ezer Pfizert és 48 ezer AstraZenecát. Ami pedig az igényeket illeti, a regisztrálók száma a 3,3 milliót, a legalább egyszer beoltottaké az 1,4 milliót közelíti, azaz van legalább 1,9 millió ember, akit be lehetne oltani. Persze ekkora mennyiségnél sem lenne értelme egy napra berendelni félmillió embert, de érdekes lesz látni, hogy az elméleti mennyiségből mennyit használnak fel ténylegesen jövő szerdáig.

A vakcinák pontos érkezési idejét még a kormány sem ismeri, de az eddigiek alapján könnyen elképzelhető, hogy mire a mostaninál egyszerre lesz több felhasználható oltóanyag, addigra az oltásra várók száma fogyatkozik meg jelentősen – így aztán sosem kell majd kísérletet tenni a büszkén hirdetett napi félmilliós szint megközelítésére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeér a kínai vakcinabiznisz és a botrányos lélegeztetőgép-beszerzésEgy olyan céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat járvány koronavírus oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában