Hírlevél feliratkozás
Simó Márton Avatar
2021. március 17. 10:31 Élet

A növekvő munkahelyi elvárások egyre rosszabb hatással vannak az emberekre

A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

Jeffrey Pfeffer 2016-ban járt Magyarországon, hogy a Rajk Szakkollégium Herbert Simon-díját átvegye, most pedig a kaliforniai Stanford Egyetem kampuszán lévő irodájában készítettünk vele interjút. A professzor bő ötvenéves karrierje során emberi erőforrás menedzsmenttel, vezetéstudománnyal és a hatalom formáival foglalkozott. Munkái nemcsak akadémiai körökben arattak nagy sikert, hanem számos piacvezető vállalatnál töltött be vezetői vagy tanácsadói szerepet. A hatalomról, a jó vezető tulajdonságairól, a modern gazdálkodástudomány kihívásairól és a munkavállalók növekvő terheiről kérdeztük.

Meghatározó tudományos cikkei és a szélesebb olvasókörnek szánt könyvei központjában is a hatalmi struktúrák állnak. A legkisebb szervezetektől a legnagyobb nemzetközi vállalatokig a vezetők és a vezetésre vágyó egyének egyaránt próbálják a hatalmat úgy gyakorolni, hogy minél tovább náluk maradhasson.

Pfeffer szerint a vezetéssel foglalkozó népszerű irodalom jelentős része hibás alapokról még rosszabb következtetésekre jut. Könyveiben a kapitalizmus és az anyagi siker köré épülő, individualista kultúra váratlan kritikáját kapjuk. A professzor két irányból kritizál: egyrészt a vezetést tanítókat, amiért azt sulykolják, hogy a vezetőknek önmaguk számára kell hitelesek lenniük, ezzel cserbenhagyva beosztottjaikat; másrészt pedig a munkahelyi kultúrát, amiért folyamatos egészségtelen nyomás alatt tartja a dolgozókat.

A legtöbb vezetői tréning […] nem képezi le jól a valóságot. A vezetésről úgy tanítanak, hogy Donald Trump vagy akár Orbán Viktor valóságát figyelmen kívül hagyják

– mondta Pfeffer, amikor a jelenleg uralkodó vezetőképzési gyakorlatról kérdeztük. Pfeffer szerint a világ gazdasági egyetemei, business schooljai egyre távolabb kerülnek a valóság adta kihívásoktól. Szerinte az elit egyetemeken a jövő vezetői sokkal inkább csak a jó kapcsolatok kiépítéséhez és jövőbeli eladhatóságukhoz kerülnek közelebb, a tudomány sokszor háttérbe kerül. Az üzleti világ prioritásainak megváltozásáról viszont nem gondolja, hogy az iskolák okozták volna, inkább a tananyag igazodott a valósághoz.

Pfeffer jelenlegi kutatásai során a munkahelyi kultúra és a dolgozók egészsége közötti kapcsolatot vizsgálja. Kifejtette, hogy

a növekvő elvárások egyre rosszabb hatással vannak az emberek mentális és fizikai állapotára.

A vezetők feladata lenne, hogy a munkavállalók terhelését is menedzseljék, de ez sok esetben lehetetlen, mivel olyan értékeket tanulnak, amik gátolják azt, hogy közösségként tekintsenek a munkatársaikra. Amire viszont Pfeffernek nincs válasza, az az, hogy a globális trendekkel és amúgy is növekvő anyagi bizonytalansággal mit lehetne kezdeni, erről közgazdász interjúalanyainknak lehetnek messzemenő gondolataik. Az élesedő verseny és a nagymértékű anyagi bizonytalanság miatti megemelkedő stressz-szintek pedig az egész társadalomra károsan hatnak, sok más mellett a magasabb egészségügyi költségeken keresztül.

Habár Pfeffer munkái elsősorban az Egyesült Államokra fókuszálnak, találunk hazai vonatkozást is bőven. A növekvő munkaerőpiaci verseny, anyagi bizonytalanság itthon is jellemző, nem beszélve arról, hogy a gazdaság gerincét adó kis- és közepes vállalkozások jelentős része vezetői válsággal fog küzdeni az elkövetkező néhány évtizedben. Az amúgy is sok szempontból – különösképpen a pszichológiai, pszichiátriai ellátást nézve ­- nehézséggel küzdő magyar egészségügy további terhelése is okozhat társadalmi problémákat a jövőben. Az egyetemek alapítványi fenntartásba adása sem egyértelmű, hogy milyen változásokat hoz a vezetőképzésben. Amennyiben amerikai mintára a business school irányba mennek el, nagy felelősség lesz az egyetem vezetőinek vállán, hogy kompetens, ne csak önmagukban gondolkodó menedzsereket neveljenek ki.

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeseátültetés és házasság - Nobel-díjas professzorral interjúztak a Rajk Szakkollégium diákjaiHogyan lehet a legjobb eredményt elérni az élet olyan területein, ahol az ár nem megfelelő iránymutató? Alvin Roth egyebek mellett erről beszél a videóinterjú-sorozatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A legtöbb ember valamilyen kapcsolaton keresztül talál munkát”Matthew Jackson, a Stanford Egyetem professzora arról beszél a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában, hogy milyen szerepük van a hálózatoknak a oktatásban és a munkaerőpiacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Amikor egy nagy piacot akarsz bevenni, a befektetők túlzottan izgatottá válnak”Miért úsznak árral szemben a közép-európai gazdaságok, és mi áll a GameStop-őrület hátterében? Ezekről is beszél Aswath Damodaran a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?Nagyon nehéz az EU politikai integrációját elképzelni, ezért bizonyos mértékben elkerülhetetlen a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre - mondja Dani Rodrik a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet felső vezetők interjú Jeffrey Pfeffer munkahelyek rajk szakkollégium videó Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.