Vasárnap népszavazás lesz a VII. kerületben arról, hogy nyitva tarthatnak-e a szórakozóhelyek éjfél és reggel hat között. Nem az első eset lenne Budapesten, hogy egy kerületben jelentősen szigorítják a vendéglátóhelyek nyitva tartását. A bulinegyedet sokan attól féltik, hogy a korai záróra csődbe vinné az idegenforgalmat.
Pedig a korai záróra akár segíthet is abban, hogy az olcsó és igénytelen, így a városnak és az országnak minimális hasznot jelentő helyek helyét igényesebbek vegyék át. Ráadásul nem is példa nélküli Budapesten: a Ráday utcában például a 2012-es szigorítások óta évente átlagosan ötödével nőtt a vendéglátóhelyek árbevétele.
Tavaly nyáron az NGM kiadott egy közleményt, amiben úgy számolták, évi 6,6 milliárd forint adóbevételt hoz a bulinegyed az államnak. Amikor azonban a minisztériumban az iránt érdeklődtem, hogy ez miből és hogyan jött ki, és meg tudnák-e adni a listát, nem érkezett válasz. Később Tállai András írásbeli válaszából kiderült néhány dolog a számításról, ez alapján többszörösen is helytelen: egyrészt minden VII. kerületi vendéglátó és szálláshely szolgáltató céget tartalmaz a lista, nem csak a Belső-Erzsébetvárosban működőket, amit a köznyelv bulinegyednek hív, ezzel nagyjából háromszor akkora terület cégeit vették figyelembe, mint amit kellett volna.
Másrészt a cégek jó része, amelyek adót fizetnek, azok a nagy hotelek:
A székhely szerinti listával több gond is akad: a Danubius Hotels Nyrt. üzemelteti az egyik legnagyobb magyar szállodát, a Keleti pályaudvar mellett a Hotel Hungaria City Centert, aminek 1.000 ágya van, de mivel a hotellánc székhelye az V. kerületben van, ennek adóbevételeit nem számítják bele. Ugyanígy, a volt Hungária fürdőben az 544 ágyas Continenental Hotelt üzemeltető Joy Hotels Kft. 2,4 milliárd forintos árbevétele sem számít az NGM-es listába, hiszen a cég székhelye a 19. kerületben van.
Mivel a magyar átlagos adóteher nagyjából 50 százalék körül alakul, ez három cég adhat a 6,6 milliárdból legalább 5,3 milliárdot, a fennmaradó összeg legnagyobb részét is szinte biztosan a kerületi hotelek termelik ki. Tehát a kerületi kocsmák összességében igen csak elhanyagolható összeget fizetnek be a költségvetésbe.
A Lonely Planet top ajánlata, a Szimplát üzemeltető Szimplacity Kft. úgy csinált 800 millió forint árbevételt 2016-ben, hogy piacot, kifőzdét és Budapesten kívüli egységeket is üzemeltetnek. A Fogásház és az Instant üzemeltetői – bár ezeket nem olyan könnyű átlátni, mivel közös házban üzemeltet diszkókat és kocsmákat több cég – szintén párszáz milliós bevételt értek el tavaly.
Érdemes összevetni, mit tudnak a közel sem tömegeket vonzó, de tehetős – és nem mellesleg kulturáltan viselkedő – turistákat vonzó Michelin-csillagos éttermek:
Jól látható ebből a nagyságrendből is, hogy igazán jelentős adóbevétel az öt csillagos turizmusból, és nem az olcsó legénybúcsúkra és berúgásokra érdeklődő, kevéssé kulturált utazóközönségtől várható.
Kíváncsiak voltunk, hogy Ferencvárosban hogyan alakult a vendéglátóhelyek és a szállások forgalma, miután egyre szigorúbb csendrendeletet vezettek be – és talán még fontosabb – tartattak be.
Ott 2015-ben döntött úgy az önkormányzat, hogy az új kereskedelmi törvényi lehetőségnek köszönhetően szabályozza az éjszakai (azaz este 22 és reggel 6 közötti) nyitva tartást. Ahogy kérdésünkre elmondták, a gombamód szaporodó vendéglátó helyek, kocsmák vendégköre által keltett zaj lehetetlenné tette a lakók éjszakai pihenését. Az új szabályok szerint a vendéglátó üzletek este tízik tarthattak nyitva, kivéve azok, amelyek számára az önkormányzat bizottsága állandó éjszakai nyitvatartási engedélyt adott.
Ez elég jó módszernek bizonyult: aki megkapta, nagyon odafigyelt, hogy ne veszítse el. A lakossági panaszok száma is látványosan csökkenni kezdett. Eddig csak két esetben kellett visszavonni az engedélyt. A tavaly elfogadott új szabályok már kicsit enyhítenek a szigoron: vasárnaptól csütörtökig 23 óráig, míg pénteken és szombaton 24 óráig lehetnek nyitva a vendéglátó helyek.
Ez még mindig szigorúbb a tervezett erzsébetvárosi éjfélkor záráshoz képest, mégis működik a rendszer. Igaz, hogy a korábban legtöbb problémát okozó Ráday utca nem az igénytelen turizmus Mekkája, mint a bulinegyed. De azért így is átalakult az elmúlt években a Ráday utca képe: a kevés korábbi kocsma is eltűnt, éttermek, igényes szórakozóhelyek vannak, és a környéken több jazz klub is működik.
Ebből tehát az látszik, hogy a lakók jól jártak, meg az önkormányzat is örülhet. De mi lett a vállalkozókkal és az állami adóbevételekkel? Összegyűjtöttük a cégnyilvántartásban elérhető, a Ráday utcára bejegyzett cégeket, amelyek vendéglátással és szálláshely szolgáltatással foglalkoznak. Összesen 40 ilyen céget találtunk, és az ő beszámolóiknak az adatait összesítettük.
Ezek alapján az látszik, hogy a szigorítások nem vetettek gátat a fejlődésnek, sőt. Évi átlagos 20 százalékkal nőtt az árbevétel, a 2012-es 868 millió forint 2016-ra 1,82 milliárdra nőtt. Ezt érdemes összevetni a bulinegyed számaival is: egyetlen utca, ahol igényes vendéglátóhelyek vannak – ha az 50 százalékos körülbelüli állami elvonással számolunk – évi nagyjából 900 millió forintnyi állami bevételt termel.
Ha a lakók és az állami bevételek fontosak, akkor az Erzsébetvárosban is az igényes vendéglátás irányába lenne érdemes elmozdulni, amihez nem szükséges a részeg brit fiatalok hajnali randalírozása.
Élet
Fontos