Bár a nemrég végzett felmérésünk szerint a magyar lakosság többsége egyáltalán nem tartja reálisnak, hogy idén külföldi nyaralást tervezzen, egyre inkább úgy tűnik, hogy erre mégiscsak nyílhat majd lehetősége. A helyzet ugyanis nagyon gyorsan változik, és az oltások felpörgetésébe vetett bizakodást meglovagolva különösen a görögök aktivizálták magukat, hogy megmentsék a nyarat.

Görögországra azért érdemes most figyelni, mert elemi érdeke, hogy minél hamarabb minél többen utazzanak be a területére, így minden elképzelhető intézkedést meghoz a cél érdekében. Járványmentes években a görög GDP 20 százaléka származik a turizmusból, és tavaly ennek a 75-80 százaléka kiesett. Bár ez valószínűleg nem vezet majd az ebből elméletileg következő 16 százalékos GDP-zuhanáshoz^*A görög GDP a második negyedében 14,2, a harmadikban 11,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. (A turisztikai szempontból sokkal kevésbé releváns és nagyjából még járványmentes elsőben 0,4 százalékkal nőtt.) Az utolsó negyedéves és a teljes éves adatot még nem közölték. Az eddigi adatközlések alapján tavaly az EU-n belül a szintén turizmusfüggő Spanyolország szenvedte el a legnagyobb, 11 százalékos gazdasági visszaesést., de ha idén is ugyanolyan kevés turista érkezne, mint tavaly, az már nagyon komoly hatással lenne az egész országra. Ezért mindenképpen megpróbálják elérni, hogy a tavalyi bevételnek legalább a kétszerese meglegyen 2021-ben, vagyis ne essen ki a normál éves forgalomnak több mint a fele.

A görögök látványosan megragadják azokat a lehetőségeket, amelyeket az oltások hozhatnak. Február 8-án Izraellel megkötöttek egy szerződést, amely kölcsönösen megkönnyíti azoknak a turistáknak a beutazását egymás országába, akik be vannak oltva. (Jelenleg csak 72 óránál nem régebbi negatív pcr-teszttel lehet belépni Görögországba, illetve a határon is végeznek gyorstesztet, magyar állampolgárok pedig alapesetben csak 10 napos karantén vállalásával térhetnek haza külföldről, így például Görögországból is.)

Izrael ugyan önmagában nem fogja feltámasztani a tetszhalott állapotban lévő görög beutazó turizmust, a görög turisták pedig még ennél is sokkal kevesebb vizet zavarnak Izraelben, a megállapodás mégis jól jelzi, hogy a hagyományosan sok turistát fogadó országok azonnal keresni kezdik az enyhítési lehetőségeket azokkal az államokkal, ahol előrehaladt az oltási terv végrehajtása.

Izrael csaknem a görög szerződéssel egy időben kötött hasonló tartalmú megállapodást Ciprussal, a legújabb hírek szerint pedig a görögök elkezdtek tárgyalni az Egyesült Királysággal is.

Nyilvánvaló, hogy az angol turisták fogadásának lehetősége nagy fegyvertény lenne, és mivel a britek már viszonylag jól állnak a népesség átoltásával, nyárra alaposan felduzzadhat a „vakcinaútlevéllel” beutazók száma. (Még ha ez esetükben technikailag valószínűleg nem is ilyen dokumentum lesz, hanem például egy háziorvosi igazolás az oltásról.)

Nem lehet kétséges, hogy a mediterrán kínálatra milyen óriási észak-európai kereslet van, elég arra gondolni, hogy az ír lezárási korlátozásokat ezrek igyekeztek kijátszani azzal, hogy időpontot foglaltak a spanyol tengerparti városokban praktizáló fogászokhoz, de érdekes módon ott nem jelentek meg, csak a tengerparton.

Ahhoz, hogy a görögök elérjék a járványmentes évekhez képest számított 50 százalékos teljesítményt, körülbelül 15 millió turistát kellene fogadniuk, és mivel az Egyesült Királyságból általában évi 4 millióan szoktak érkezni, a britek becserkészése nagyon fontos lesz, de nyilvánvalóan nem elég.

Izrael és az Egyesült Királyság nem tagja az Európai Uniónak, és elég furcsa lenne, ha Görögország az uniós tagállamokkal külön megállapodásokat keresne, miközben égető szüksége lenne például a német vagy skandináv turistákra is. A helyzetet várhatóan csak az oldhatja fel, ha az unióban megszületik a döntés az egységes (vagy az egységes alapon egymással elfogadtatható) vakcinaigazolásokról, amelyek akár könnyített beutazást is adhatnak a beoltottaknak.

Magyarországról nézve a helyzet persze ma még elég reménytelennek tűnik, hiszen az átoltottság mértéke meg sem közelíti a izraelit vagy az angolt, és a növekedés sem tempós. Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában azonban nem először nyilatkozta azt, hogy húsvétra mindenkit be lehet majd oltani, aki regisztrált. (A miniszterelnök mint politikus által közölt előrejelzés szakmai hátterét szokás szerint nem ismerhetjük meg, de azt azért feltételezhetjük, hogy nem hasra ütéssel alakultak ki ezek a számok és az időpontok.)

Ha bízunk abban, hogy az előrejelzés legalább nagyjából jó, akkor

április elejére Magyarországon akár 2,5 millió beoltott lakos is lehet, és ha lesz uniós közös megállapodás, akkor rájuk például a görögök biztosan számítani fognak.

A mi sötét lovunk pillanatnyilag a kínai Sinopharm vakcina, mert valószínű, hogy az optimista forgatókönyv szerint ez hozná lendületbe a magyar oltási programot, de hogy a regisztráltak közül hányan lesznek hajlandóak ezzel beoltatni magukat, azt senki sem képes megbecsülni.

Magyar szempontból persze a legfontosabb kérdés mindig Horvátország, amely gazdasági értelemben is nagyon hasonlít Görögországra: a GDP ötöde a turizmusból származik, és minden ötödik munkavállaló megélhetése ettől a szektortól függ.

A horvátok azonban egyelőre sokkal kevésbé tűnnek aktívnak, mint a görögök. A saját oltási tervük nem halad gyorsan, és a Horvátországból érkező hírek egyelőre csak arról szólnak, hogy a turizmusban dolgozóknak hogyan kellene időben megkapni az oltásokat, illetve hogyan lehetne biztonságos zónák és eljárások kialakításával vonzóvá tenni az országot a turisták előtt.

Ráadásul a horvátoknak idén egy nem várt nehézséggel is szembe kell majd nézniük: úgy tűnik, hogy az osztrák turisztika nagy erőkkel próbálja majd elhappolni előlük a vendégeket. Igaz, Ausztria nem tud tengerparti üdülésben versenyezni, de mivel náluk szinte teljes egészében elmaradt a síszezon nemzetközi része, mindenki azon dolgozik, hogy a nyáron pótolni lehessen a kiesést.

Az utazni képes (azaz jelen állás szerint a beoltott) turistákért folyó piaci verseny elvileg alacsonyabb árakat is hozhatna, mégsem biztos, hogy erre reálisan számítani lehet. A szektor ugyanis olyan irtózatos kieséssel küzd, amelynek pótlásához éppenséggel emelni kellene az árakat. Ebből a szempontból érdemes a légitársaságokat figyelni, náluk ugyanis az elemzők már most arra számítanak, hogy ha be is indul a nyári szezon, az árak a járványmentes évekhez képest magasabb szintre állnak be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok többsége egyáltalán nem számít arra, hogy idén külföldön nyaralhatA Reacty Digitallal közös felmérésünk szerint nem lesz népszerű a védettséget igazoló plasztikkártya, és a legtöbben nem tartják reálisnak a külföldi nyaralást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ Görögország Horvátország járvány nyaralás oltás vakcina vakcinaútlevél Olvasson tovább a kategóriában