A GameStop nevű cég nagyjából úgy néz ki papíron, mint egy videotéka: amerikai plázákban lévő boltjaikban árulnak és kölcsönöznek videojátékokat, veszteséggel. Az ilyen cégeket – kilátástalan iparág, vesztes működési környezet – bármiféle kétségbeesett átalakítási terv ellenére temetni szokták, és ez ebben az esetben sem volt másképp, a befektetők tömegesen fogadtak a cég részvényárfolyamának esésére az amerikai tőzsdén.
Mármint azok a befektetők, akik olyan régimódi elgondolások mentén döntik el, hogy mibe érdemes befektetni, mint hogy milyen teljesítménye és kilátásai vannak az adott cégnek. Ők tíz dolláros árfolyam mellett is azt gondolták, hogy a GameStopnak tovább kell esnie.
Ehhez képest a napokban egészen 482,85 dollárig emelkedett a nehéz helyzetben lévő boltlánc árfolyama, miután… valami történt, amit egyelőre még nehéz megmondani, hogy mi is volt.
Vagy a tömegek lázadtak fel a pénzvilág csúcsán ülő milliárdosok ellen és arattak hatalmas győzelmet, vagy a pénz szagára gyűlő TikTok-felhasználók kezdték módszeresen lerombolni a piacot értelmes keretek között tartó szabályrendszert. A két értelmezés egyszerre is igaz lehet, és érdemes is végigmenni rajtuk, mert a jelenség újnak tűnik, ezért fontos következményei lehetnek.
A GameStop körül tavaly indult némi mozgolódás, új vezető érkezett, aki maga is jelentős, 12 százalékos részvénycsomagot vásárolt a cégben, és korábban már sikeresen adott el egy online állateledel boltot, a Chewy-t. Ő új átalakítási tervet mutatott be, ami megtetszett a befektetőknek, és az árfolyam emelkedésnek is indult, de január elején még mindig 20 dollár alatt járt.
Ez önmagában nem érdekelt volna sok embert – több ezer hasonló méretű cég van az amerikai tőzsdéken -, csakhogy az internet egyik nagyon érdekes sarkában az év elején gyakorlatilag mozgósítás indult a GameStop mellett. A Reddit r/wallstreetbets nevű, több millió tagot számláló fórumán, és a TikTokon, Discordon és hasonló helyeken szerveződő, egymással mémekben, vagy legfeljebb vlogokban kommunikáló amatőr kisbefektetők egymást bátorítva kezdték vásárolni a GameStop részvényeit.
Az ügy virálisan terjedt a járvány alatt unatkozó, a sportfogadás és más pénzköltési lehetőség hiánya miatt némi elkölthető pénzzel bíró kisbefektetők körében. Az teljesen új jelenség, hogy emberek szórakozva, a közösségi médiában szerzett információk alapján és okostelefonos appon kereskedjenek. Kedvelt platformjukon, a Robinhoodon lehet tőkeáttétellel kereskedni, de vételi opciók (lehívási jogok) is vannak, amivel még könnyebben tudja a kisbefektető megsokszorozni a pénzügyi erejét. Így rengetegen, sokszorozott erővel kezdték vásárolni a részvényt, ami január közepén elindította a cég árfolyamát felfelé.
Ezen a ponton a jelek szerint egy különleges eseménysor kezdődött, ami még feljebb és feljebb tolta az árfolyamot, és döbbenetes profithoz juttatta a kisbefektetőket. A GameStop az egész amerikai részvénypiac leginkább shortolt részvénye volt, főként nagy hedge fundok annál is több részvényét shortolták a cégnek, mint amennyi részvény a piacon forgott.*Ez lehetséges: egy részvényt akár többször is lehet shortolni. Ezeket a pozíciókat egyébként közzé kell tenni az amerikai értékpapír-piaci felügyelet honlapján. A shortolók akkor nyernek, ha egy cég árfolyama esik, ők ugyanis korábban kölcsönkértek egy részvényt, azt eladták a piacon, és arra várnak, hogy később olcsóbban visszavásárolva realizálhassák a nyereséget (példa: a kölcsönkapott részvényt eladják 100 forintért, egy hét múlva 50 forintért megveszik a piacon, és visszaadják az eredeti tulajdonosnak, aki jellemzően egy bank, így 50 forintot nyernek az ügyleten).
Az árak azonban a vásárló kisbefektetők miatt emelkedni kezdtek, ezért a shortoló nagybefektetők közül egyre többen kényszerültek arra, hogy megszüntessék a korábbi pozíciójukat. Azaz shortzárási hullám (sőt, “gamma short squeeze“) indult. A short esetében a zárás azt jelenti, hogy vásárolni kell egy részvényt. Ezek az új vásárlások pedig tovább tolják az árfolyamot felfelé. A dolgot csak bonyolítja, hogy közben – az indokolhatatlan árakat látva – újabb befektetők csatlakozhattak a shortolókhoz, akik már a magasabb áron adtak el, de a további emelkedés után nekik is zárniuk kellett pozíciójukat, ami aztán még tovább fűthette az áremelkedést.
A fektetett L-alakú grafikon nem túl gyakori a világ részvénypiacain, bár aki látott már Mészáros-részvény grafikont 2017 végén, annak nem lehet annyira sokkoló ez a látvány: amikor nem be- vagy lezuhan a részvény árfolyama, hanem ugyanezt teszi felfelé. A jelenség ráadásul továbbterjedt más cégekre, amelyeket most már “mémrészvényként” emlegetnek: az AMC nevű moziüzemeltető, a Bed, Bath & Beyond nevű szaniterbolt, sőt a Nokia árfolyama is hatalmasat emelkedett, miután a reddites kisbefektetők körében ezek vásárlása mellett is kampány indult. Ezen a héten már az egész pénzügyi sajtó a GameStoppal és társaival volt tele, és elindult a visszavágás is: előbb a kisbefektetők fórumjait kapcsolták le, aztán a kedvelt kereskedő app-juk, a Robinhood korlátozta a szóban forgó részvények kereskedését.*Sokan ugyan rögtön a pénzvilág háttérbeli közbelépését sejtették emögött, de ártatlanabb magyarázat is van, miszerint a kereskedőplatformoknak is nagy költségeket okozott a túlzott volatilitás.
Amellett tényleg nem szól a világon semmi, hogy a GameStop értéke 20 milliárd dollár körül legyen, és ne 300 millió, mint az utóbbi hetek őrülete előtt. De az is igaz, hogy a piacon minden annyit ér, amennyit fizetnek érte, tehát ha a reddites tömeg az idők végezetéig adja-veszi a GameStopot ilyen áron, akkor ez lesz az egyensúlyi ár. Erre azonban nem sokan számítanak, valószínűbb, hogy az lesz, mint rengeteg korábbi hasonló spekulatív mániánál: addig emelkedik az árfolyam, amíg vannak eggyel később belépők – amikor azonban elfogynak a vevők, akkor jön az elkerülhetetlen zuhanás.
De a GameStop melletti vásárlási kampány fő üzenete nem az, hogy a részvénynek ennyit kell érnie, hanem egy ennél sokkal mélyebb kulturális üzenet. Eszerint le kell győzni a shortolókat, akik a vérszívó pénzügyi elitet testesítik meg. Nem is csoda, hogy a részvényes “felkelőkkel” a legkülönbözőbb karakterek nyilvánítottak szolidaritást, Elon Musktól Trump fián át a demokraták baloldalát képviselő Alexandria Ocasio-Cortezig.
Ebben az üzenetküldésben kétségtelen érdemeket szerzett az r/wallstreetbets társaság: a Melvin Capital nevű hedge fund gyakorlatilag csődbe ment, dollármilliárdokkal mentették ki más alapok, miután óriási veszteséggel le kellett zárnia a GameStoppal szembeni shortját. A hedge fund vezetője, Gabe Plotkin remek szimbólum, nemrég azzal került be a hírekbe, hogy 44 millió dolláros villát vett Miamiban. Most volt munkaadójának hedge fundja mentette ki – ez egy olyan szociális háló, amivel az átlagemberek nem rendelkeznek.
A nagyoknak tehát sikerült bemutatni, de ettől függetlenül az igazi motiváció itt is a személyes pénzszerzés. Az online térben összeállt tömegek ugyanúgy felpumpálják a részvényeket, mint a filléres részvényeket felfújó piti csalók, vagy esetenként a csaló cégek és az őket támogató pénzügyi szereplők.*Egyelőre nem is látni pontosan, hogy mennyire volt organikus, és mennyiben volt szervezett ez az online kampány a GameStop és a többi cég felpumpálása mellett. És ezeket a részvényeket ugyanúgy le kell passzolniuk lúzereknek, mielőtt összeomlik az árfolyam. Aki korrupcióval vádolja a hedge fundokat, az általában éppen ilyen viselkedést tulajdonít nekik.
Tehát bármilyen okos módon sikerült is megtalálniuk kívülállóként a rendszer gyenge pontját, az ügyesek egyéni pénzszerzésén kívül semmilyen választ nem adnak rá, ami populizmusnak elég gyenge.*Különösen visszás szerepet játszik Elon Musk, aki a Tesla nagytulajdonosaként a mémrészvény-hullám legnagyobb haszonélvezője, és nyilvánvalóan önérdekűen megideologizált harcot folytat a shortolókkal szemben. Az egész mozgalom ráadásul könnyen kooptálható, máris olvasni arról, hogy a kereskedő robotok inputját kibővítették a Reddit és a többi fórum átfésülésével is, hogy minél gyorsabban rátaláljanak a kisbefektetők által rakétára tett részvényekre.
A másik oldalon, tehát azok körében, akik szerint védeni kellene a piacok mostani keretrendszerét, nagy az aggodalom. Ez elsőre érdekes lehet, hiszen most azon problémáznak emberek, hogy egyes részvények árfolyama emelkedik, ami a piaci szereplőknél (akik között sokkal többen játszanak emelkedésre, mint ahányan shortolnak) szokatlan jelenség.
Az tényleg probléma lehet, hogy az árak egyes részvényeknél elvesztik az információértéküket. A részvénypiac elméleti megalapozását teljes mértékben elmossa, ha az árakat manipuláltnak feltételezzük, ebben az esetben a piac nem tudja ellátni azt a feladatát, hogy hatékonyan allokálja a tőkét azokra a területekre, ahol szükség van rá. Ehhez az is elég, hogy a reddites hordáktól megriadt intézményi befektetők mostantól ne merjenek shortolni olyan bátran, ahogy eddig.
A shortosok fontos és gyakran kifejezetten pozitív szerepet töltenek be a piac működésében. Az Enron vagy legutóbb a Wirecard csalásaira például jelentős részben profi shortolók kutatásai után derült fény, a Muddy Waters-hez hasonló, shortolásra szakosodott kutatócégek számtalan vállalati botrányt robbantottak ki. Általában ok nélkül vádolják őket azzal, hogy önmagában a shortolással lehúznák a céget, hiszen a hedge fundok, ha már shortolnak valamit, akkor túl vannak a részvény eladásán (legfeljebb mást próbálhatnak meggyőzni erről), de az utóbbi évek egyébként sem nekik kedveztek, hiszen az előző pénzügyi válság óta szinte minden felfelé megy.*A részvénypiacok ezzel együtt mindig az emelkedés felé hajlanak, és ennek szerkezeti okai is vannak. Shortolni ugyanis sokkal kockázatosabb, mint emelkedésre játszani. Ha megveszünk egy részvényt, akkor legfeljebb annyit vesztünk, amit arra a részvényre költöttünk. Vagy a szorzatát, ha tőkeáttétellel fektettünk be, de mindenképen van egy kemény padló, aminél többet nem veszthetünk. Shortolás esetében viszont végtelen lehet a veszteség, vagy legalábbis olyan nagy, amekkorát a fedezetünk enged.
A shortolókat persze – mint szofisztikált, a kockázatokkal tisztában lévő befektetőket – kár sajnálni a most elszenvedett veszteségeikért, és az sem valószínű, hogy az esetleges bedőlésük bármiféle láncreakciót váltana ki a világ pénzügyi rendszerében. Az általuk betöltött funkció nélkül ugyanakkor biztosan nem tud a piac egészségesen működni.
A piacon ezért máris szabályozási változásokról beszélnek, ami sok mindenre irányulhat, a kisbefektetőket kiszolgáló platformokra vonatkozó szigorúbb szabályoktól kezdve egészen a pénzügyi tranzakciós adóig. Ezzel együtt van rá némi esély, hogy a befektetési mémek és vlogok mostantól a piac megszokott részeivé válnak majd.
Pénz
Fontos