Az egyetemeknek jobban kellene koncentrálniuk a készségfejlesztésre
A statisztika ezúttal tökéletesen alátámasztja a mindennapi benyomásokat: a magyar cégek a képzettségi papírok helyett/mellett egyre inkább a dolgozóik gyakorlati tudását értékelik. Sipos Norbert, Kuráth Gabriella és Gyarmatiné Bányai Edit friss tudományos eredményei a Pécsi Tudományegyetem 2014 és 2017 között végzett hallgatóit felölelő vizsgálatból származnak, és ezek szerint a pályakezdők nettó bérére jelentős hatással vannak bizonyos személyes képességek (soft skillek). Korántsem csak a formális képzettség számít egy béralku során, hanem bizonyos mindennapi munkát segítő kompetenciák sokat nyomnak a latban.
A kutatók hat kompetencia-csoportot elemeztek: a társadalmi-érzelmi, a részvételi, az általános, a szervezeti, a specializált és a módszertani készségek bérezésre gyakorolt hatásait mérték fel.
Az eredmények arra utalnak, hogy ezek közül kettő, a társadalmi-érzelmi és a módszertani kompetenciák gyakoroltak érdemi (pozitív) hatást a fizetésekre, a többi inkább semlegesnek bizonyult. Vagyis azok a volt pécsi diákok, akik a jól kezelik a konfliktusokat, nagy munkabírásúak és rugalmasak, önállóak, de csapatban is jól dolgoznak – nem meglepő módon – magasabb fizetést kapnak.
Hasonlóképp, az idegen nyelveket jól ismerő, az újdonságokra nyitott, illetve a jó elemző és rendszerező képességű frissdiplomások is többletbérre számíthatnak, ezeket az ismereteket egyébként még többre is értékelik a vállalatok, mint a társadalmi-érzelmi készségeket.
Az eredmények az egyetemek számára is fontos tanulságokkal szolgálnak: ha zökkenőmentessé szeretnék tenni a diákok számára a munkába állást,
a lexikális tudás átadása mellett a készségfejlesztésre is komoly hangsúlyt kell fektetniük a képzés során.
Az elmúlt évek kifeszített munkaerőpiaci környezetében a hallgatók talán még talán kevésbé érzékelhették, hogy a gyakorlati kompetenciáik hiánya mennyire hátráltatja őket, a koronavírus-járvány miatt azonban változik a helyzet.
A vállalatok megint megválogathatják, hogy kit és mennyi pénzért vesznek fel, így sokkal hangsúlyosabb kérdéssé válik, hogy az oktatási intézmények mennyit tudtak fejleszteni a diákjaik személyes képességein.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
