A szörnyű holland tapasztalatok alapján van értelme, hogy az általános iskolák kimaradnak a távoktatásból
Tavasszal és a második hullám alatt is világszerte sok helyen zárták be az iskolákat a járvány terjedésének megfékezése érdekében: az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) adatai alapján a világ iskoláskorú népességének 95 százalékát érintették a korlátozások, így ebből a szempontból a 2020-as az oktatástörténet leginkább kaotikus éve.
Annak ellenére, hogy sok adatunk és elemzésünk még mindig nincsen az iskolabezárások hasznáról és költségeiről, még az utóbbi hetekben is voltak olyan országok, ahol az iskolák a járvány miatt zárva tartottak. Más országokban viszont látványosan kerülték ezt a megoldást, többek között például Angliában, Németországban vagy Franciaországban is úgy hoztak mostanában viszonylag szigorú korlátozó intézkedéseket, hogy az iskolák legalább részben nyitva maradtak.
Magyarország sem kivétel ez alól: az Orbán Viktor által hétfőn bejelentett korlátozó intézkedések alapján az egyetemeken és a középiskolákban újra bevezetik a távoktatást, ugyanakkor az általános iskolákban és a középiskolákban 8. osztály alatt marad az iskolába járás. Az iskolabezárások szükségessége világszerte nehéz és kényes kérdés, ugyanis tavasszal sok szülő a saját példáján tanulta meg, hogy milyen az, amikor a gyerek otthonról tanul, miközben neki elvileg otthonról kellene dolgoznia. Sokaknak pedig a gyerek miatt kellett otthon maradniuk, mert nem tudtak home office-ban dolgozni.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a járvány megfékezése szempontjából ne lehetne egy méltányolható cél, hogy a gyerekek ne szedjék össze a vírust az iskolában, de az intézkedés mérlegelése szempontjából az is fontos, hogy tudjuk, milyen hatása van a távoktatásnak a tanulásra.
Egy friss kutatás alapján szörnyű: három kutató a tavaszi, 8 hétig tartó hollandiai iskolabezárások hatásait vizsgálva arra jutott, hogy
az általános iskolások körében a távoktatásnak nagyjából olyan volt a hatása, mintha a távoktatás alatt szinte teljesen kimaradtak volna a diákok az oktatásból.
Erre a kutatók a távoktatás bevezetése előtt és után írt országos (sztenderdizált) felmérések eredményeit a korábbi évek teljesítményével összevetve jutottak. A kutatók egész pontosan úgy fogalmaztak, hogy egy átlagos diáknak nagyjából egyötöd tanévnyi tanulás esett ki a teljesítménye alapján. Ez nagyjából pont két hónap, amennyi ideig a távoktatás is tartott. A hátrányos helyzetű gyerekek és a kevésbé képzett szülők gyerekei az átlagosnál is rosszabbul teljesítettek a teszteken. A vizsgák alapján a diákok általános képességei is gyengébbek voltak, viszont sokkal nagyobb volt a visszaesés a konkrét tananyagot ellenőrző kérdések esetében.
A kutatók szerint nem kizárható, hogy önmagában a távoktatáson kívül más, például a járvány és a vele együtt járó nehézségek, például a szülők munkahelyének megszűnése okozta stressz is hozzájárult a diákok teljesítményének romlásához. Mindemellett az is fontos tényező az eredmények tágabb értelemben vett relevanciája szempontjából, hogy a hollandiai eredmények úgy lettek ennyire rosszak, hogy viszonylag rövid volt a kijárási korlátozás, és Hollandiában világviszonylatban is magas a lakosság körében a szélessávú internethozzáférés, tehát a technológia adott volt ahhoz, hogy a távoktatás jól működjön.
Közélet
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
