A magyar közéletet tíz éve uraló Fidesz kommunikációja központi elemévé tette az Európai Unió démonizálását. Orbán Viktor a magyarságra leselkedő egyik legnagyobb veszélyként állítja be a Soros György zsebében lévő brüsszeli bürokratákat, akiknek a diktátumai ellen először a magyarok lázadtak fel.

Az egyre ellenségesebbé és szélsőségesebbé váló retorikának látszólag korlátozott hatása volt a magyar társadalomra. Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t leginkább hasznosnak tartó országok közé került Magyarország. Míg 2009-ben a magyarok alig több mint harmada ítélte hasznosnak az EU-tagságot, 2019-re ez az arány közel 90 százalékos lett. Ennél nagyobb mértékben egy országban sem nőtt az EU népszerűsége.

Az EU-tagságot alapvetően hasznosnak tartók aránya az EU-tagországokban (a teljes lakosságon belül, százalék). Forrás: Standard Eurobarometer

A jelenségre a Tárki gondozásában megjelent Társadalmi riport egyik tanulmánya mutatott rá (a kötettel számos cikkben foglalkoztunk az elmúlt napokban). Kolosi Tamás és Hudácskó Szilvia a Standard Eurobarometer adatait alapul véve azt vizsgálta meg, hogy hogyan változott meg a magyar társadalom viszonyulása az EU-hoz és az euróhoz 2009 és 2019 között (a tanulmány itt olvasható).

A tanulmány szerint az EU-t hasznosnak tekintő magyarok ezt leginkább az új munkalehetőségekkel (a megkérdezettek 49 százaléka említette ezt) magyarázzák, illetve a gazdasági növekedéshez való hozzájárulással (40 százalék) és az életszínvonal-emelkedéssel (29 százalék).

A kormányzat ellenséges retorikája ellenére a magyarok mindössze 11 százaléka értékeli negatívan az EU-t, amely az egyik legalacsonyabb szám a tagországok között. Tavaly a magyarok 52 százaléka gondolkozott pozitívan az EU-ról, amely 15 százalékpontos növekedés a tíz évvel korábbi értékhez képest.

Az euró támogatottsága is számottevően nőtt. 2009-ben a magyarok 63 százaléka támogatta az euró bevezetését, tavaly pedig a 70 százaléka. Ez a legmagasabb arány a nem eurót használó hét tagállam között.

Az euró bevezetését támogatók aránya a nem euróövezethez tartozó EU-tagállamokban, 2015-ben és 2019-ben (százalék). Forrás: Flash Eurobarometer

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbben élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánkElső ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érteA klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetükAz utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahelyA nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-EurópáhozA magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaságEurópa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Európai Unió társadalmi riport Olvasson tovább a kategóriában