Bár az utóbbi néhány évben is érkezett pár nagy multi irodája Budapestre, a folyamat lelassult, közben pedig több SSC^*Üzleti szolgáltatóközpont, azaz Shared Service Centerek (SSC), vagy újabban Business Support Centerek (BSC), legeslegújabban Global Business Services (GBS). is kivonult az országból. Az ágazat előtt – a magyar gazdaság egészéhez hasonlóan – egyre nagyobb kihívások tornyosulnak például a munkaerő hiánya és technológiai változás miatt, viszont a kormánynak a jelek szerint nincs átgondolt stratégiája, amellyel segíthetne a szektor gondjain.

Pedig ez elég fontos lenne. A 20-40 éves, jól kereső, nyelveket beszélő budapestiek jelentős része SSC-kben dolgozik (országosan 44 ezer, ebből a fővárosban 38 ezer ember), ezért a multik ide települt irodái nélkül nehéz lenne elképzelni, hogyan pörögne a budapesti gazdaság – írtuk előző cikkünkben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csak a gyárakról kellene beszélni, a multik irodái nélkül nem pörögne a magyar gazdaságTeljesen más lenne Budapest, ha nem lenne ilyen jó fizetése annak a közel negyvenezer embernek, akik az SSC-kben dolgoznak. De mik ezek, hogy keveredtek ide, és hogyan kellene megtartani őket?

A multi irodák főleg azért fejlődnek egyre nehezebben, mert nem találnak már megfelelő munkaerőt. A nyelveket beszélő fiatalok közül sokan külföldön kezdik karrierjüket, az unalmasabb munkákat pedig egyre kevésbé vállalják a jól képzett fiatalok. Még néhány évvel ezelőtt is szinte mindenhol elvárták a diplomát, ez mostanra változott, a belépő szintű állásoknál már nem nézik.

A diplomások kellenek nem diplomás munkára

A nyelvtudás viszont továbbra is elvárás, és iparági szakértők szerint itt már nagy bajok vannak. Igazán jól ugyanis leginkább a diplomások beszélnek nyelveket, de ők többféle munkához túlképzettek. A szakközépiskolák és a szakiskolák színvonala viszont messze elmarad az elvárt minimumtól. A hiányra annyira ráéreztek képzőhelyek, hogy már SSC specialista OKJ-s képzés is indult. Az OKJ-s rendszer azonban itt sem működik jól: lassan reagál a piaci elvárásokra, finoman szólva sem lett ez a végzettség felkapott a cégeknél.

Az SSC-k között is nagy különbség van, van ahol kvázi adatrögzítés, „favágás” zajlik, másoknál komplexek dolgok, például pénzügyi elemzés, tervezés vagy kontrolling. A monoton, sokszor csak adatrögzítést és semmi kreativitást nem igénylő munkákat úgy adják el több helyen is a pályakezdő diplomásoknak, hogy aki néhány évig kibírja, az bekerülhet a cég jóval szűkebb, összetettebb munkát kínáló csapatába. Egyre több és összetettebb munkát hoznak a multik Budapestre, az állások többsége azonban még mindig igencsak monoton, nem véletlenül hívják sokan csak kopipészt centereknek ezeket. Sokszor nehéz motiválni a munkavállalókat, akik inkább átmennek a másik hasonló irodába, hátha ott jobb lesz – és közben még egy kis fizetésemelést is kapnak.

A karrierjüket a 90-es évek végén a multikban kezdőknek pedig egyre nagyobb kihívás, hogyan építsék tovább karrierjüket. Vannak, akik megcsömörlenek, és inkább kevesebb pénzért érdekesebb munkát vállalnak hazai cégeknél – itt hasznosítani tudják a hatékony nemzetközi cégeknél szerzett tapasztalataikat. Kevesen vannak egyelőre, de számuk egyre inkább nő, akik a multi cégek nemzetközi karrier létráján sikeresen kapaszkodnak felfelé. Ma már nem ritka, hogy nyugat-európai országokba is magyar pénzügyi vezetőt küldenek egy SSC-s karrier után. Sokan vannak azok is, akik kreatívabb, emberközelibb munkát keresnek a multi-gyáros pénzkereset helyett. Az SSC-k igényeinek megfelelő humán erőforrás kialakítására már külön cégek is alapultak. Az Invention Factory – amit Ruszina István és Mosonyi Szilárd hoztak létre – például szolgáltatóközpontoknak segít a szervezetfejlesztésben, illetve a munkavállalók képzésében és motiválásában.

Kérdés, hogy lehet-e még több munkavállalót találni ebben az iparágban, vagy a fővárosban elérte a maximumát? Horváth Balázs, a KPMG SSC szakértője szerint bár egyre nagyobb a verseny a munkavállalókért, a csupán 766 ezer fős Krakkóban több, mint 55 ezren dolgoznak az SSC-kben, 2020-ra 70 ezer állást várnak a szektorban. Az agglomerációval együtt hárommilliós Budapesten számításaink szerint 38 ezren dolgoznak a szektorban, így még messze vagyunk a telítődéstől. A fejlődési potenciál és a munkaerőhiány közötti látszólagos ellentmondás oka az, hogy a jól képzett pozíciókra sokszor egyedi pénzügyi és informatikai tudás kell. A kevéssé magasan képzett, repetitív munkákhoz szükséges, nem diplomás munkavállalóknál viszont hiányzik sokszor a megfelelő nyelvtudás és munkakultúra.

Már nem csak jönnek, mennek is

Az elmúlt években kevesebb új SSC választotta Magyarországot, egy kissé megtört a szektor fejlődési üteme. 2017-ben a BlackRock nevű amerikai befektetési társaság volt az egyetlen nagyobb cég, iparági szakértők szerint inkább kisebb cégektől várható még bővülés. A Genpact indiai multi viszont kivonult Budapestről, az ő embereit végül a HP vette át. Az AB InBev brazil-belga sörgyár 2016-ban zárta be 338 fős irodáját, tavaly év végén pedig az AIG SSC-je nagyjából 180 fővel húzta le a rolót – mindkét cég Indiába telepítette tovább a munkát.

A BlackRock jól szimbolizálja a minőségi változást: sokkal magasabb szintű, pénzügyi és informatikai állásokat hoznak Budapestre. A másik, már itt lévő befektetési cégnél, az MSCI-nál például havi egymillió forint a bruttó átlagfizetés. Ezek a cégek a legjobb munkavállalókat szívják el a piacról, a konkurenciának is muszáj lesz a kihívásokra reagálniuk. Ennek csak egy módja a jobb fizetés, ma már elvárás ezen cégek felé, hogy heti egyszer otthonról lehessen dolgozni. Bár a cégek sokat panaszkodnak a kevés munkaerőre, a részmunkaidős foglalkoztatás nagyon ritka náluk. Hiába megoldott teljes egészében az otthonról dolgozás – amit havi néhány alkalommal juttatásként adnak -, a teljes home office még alig létezik, pedig így vidéki kollégákat is be lehetne vonni. A munkaerőhiány tehát kezelhető lenne, csak néhány felesleges berögződéstől kellene megszabadulni.

A legtöbb cég még mindig amerikai hátterű, a német nyelvterületen kevéssé fedezték még fel az SSC-ket, és a szakszervezetek is sokszor akadályozzák. Pedig óriásit nyerhetnek ezzel a cégek: nem csak olcsóbb, de nagyságrendekkel hatékonyabb a magyar munkaerő.

Amikor amerikai cégek Németországból Budapestre hozzák a pénzügyi folyamataikat, akkor általában két német helyett egy magyart vesznek fel.

Iparági szakértők szerint az a tapasztalat, hogy nem dolgoztatják halálra a magyar munkaerőt, hanem a németek dolgoznak általában lassan és körülményesen, és az informatikai eszközöket sem használják olyan magabiztosan. A német és osztrák cégek azonban nem igazán nyitottak a munkaerő áthelyezésére.

A svájci cégek annál mozgékonyabbak. A gyógyszercégeik mindegyike hozott létre közép-európai SSC-ket, a Roche Budapesten van. De a pénzügyi világban is lehetne ennek létjogosultsága, ha ilyen állásokat csábítana ide Budapest, akkor még jobban fizetett munkavállalók lehetnének itt.

A kormányt nem érdekli annyira a dolog

Ehhez azonban nem ártana egy átgondolt kormányzati stratégia, de ennek nem látni nyomait Magyarországon. A befektetés ösztönzés a HIPA-hoz tartozik, ami a Külügyminisztérium része. Ők a külföldi működőtőke (FDI) vonzásában érdekeltek, de egy SSC nem sok tőkét hoz, hiszen nem kell beruházni, csak számítógépekbe. A munkahelyek miatt azért segítenek ők is az új belépőknek, azután viszont nincsen nagyon kommunikáció a magyar hatóságok és a cégek között. A legtöbb hivatal sem igazán érti, hogy mit csinál ez a sok iroda, mivel foglalkoznak. Ezeknél nem lehet szalagot vágni, nem lehet az elkészült autóba beülve fotózkodni, pedig mint előző cikkünkben láttuk, Magyarországban átlagban ezek a cégek fizetik a legjobban munkavállalóikat.

Pedig nem ártana az SSC-piac követése, mert az sem biztos, hogy ezek a cégek örökre itt maradnak. Egy irodát akár néhány nap alatt be lehet zárni, és a világ másik felén megnyitni. Indiában például már számolnak azzal, hogy a 4 millió IT állásból 600 ezer szűnhet meg 2021-ig a mesterséges intelligencia miatt. Erre a magyarországi válasz a cégek részéről, hogy egyre összetettebb munkákat hoznak, és nem várhatók kirúgások, de azért akad már ma is ellenpélda.

Budapesten az AB InBev zárta be az irodáját, hogy jórészt Indiába vigyen át munkákat, de a Vodafone is folyamatosan telepít át munkákat. Az SSC-k létrehozásakor a cégek egyszerűsítik üzleti folyamataikat, hogy minél alacsonyabb képzettséggel el lehessen látni azokat. Eddig Indiába vitték Kelet-Közép-Európából a munkákat, de már egyre inkább az automatizálásra készítik fel a rendszereket. A következő 5-8 évben még biztosnak tűnik az enyhe növekedés, de utána akár több ezer állás is megszűnhet ebben a jól fizető iparágban Magyarországon. Azt ma még senki nem tudja megmondani, hogy ennek milyen hatása lehet, mert akár az is előfordulhat, hogy a programok tervezése és fejlesztése nálunk több állást hoz létre, ma még képtelenség megmondani, hogy mi várható ebben az egyébként gyorsan változó szektorban.

Nem csak az ott dolgozóknak fontos ez az iparág: nem lenne a budapesti bohémélet és a bulinegyed ennyire felkapott, ha nem lenne egy olyan réteg, aki meg tudja ezt fizetni. De a hazai építőipar számára is kiemelten fontosak az SSC-k. A Váci úton a Nyugatitól Újpest Városkapuig a metró mentén a volt gyártelepek helyén gombamód szaporodnak az irodaházak. A realista.hu számításai szerint ma épülő 300 ezer  m² és a közeljövőben tervezettel együtt 1 millió m² szinte teljes egészében a multiknak épül. Ha csak 500 ezer forintos m²-árral számolunk, ez 150, illetve 500 milliárd forintos fejlesztési értéket jelent. Ez jól szemlélteti, hogy milyen fontos lenne hosszú távon is tervezni az iparággal.

A legtöbb cég azonban szinte semennyire sem kötődik Magyarországhoz, alig vagy egyáltalán nincs kapcsolata a helyi gazdasággal, nincsenek egyetemi vagy kutatási együttműködései. Pedig hosszú távon csak azokkal érdemes számolni, amelyek egyre összetettebb és nagyobb hozzáadott értékű munkát hoznak ide, hiszen a számla feldolgozást és a call center munkákat előbb-utóbb vagy India veszi el, vagy az automatizálás és a mesterséges intelligencia.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Budapest india iroda munkaerőhiány ssc technológia üzleti szolgáltatóközpont Olvasson tovább a kategóriában