Érezhetően megnőtt a lakosság energiafelhasználása a tavaszi korlátozások időszakában Magyarországon. A háztartások gázból és villamosenergiából is többet fogyasztottak, mint az elmúlt évek hasonló időszakaiban. A számláján azonban a többség ezzel még nem szembesült, hiszen az emberek nagyon nagy része havi fix összeget fizet, és egy évben csak egyszer számol el a szolgáltatójával. Az elszámolószámla most a többségnek biztos magasabb lesz a megszokottnál, a szolgáltatók nagyon jelentős eltérésekre azonban nem számítanak.

Hideg és otthoni munka 

A kijárási korlátozás, illetve az egyéb járványügyi intézkedések által érintett három hónapban gázból nyolcadával, villamosenergiával pedig durván 7 százalékkal fogyasztott többet a lakosság, mint amit a korábbi években megszokhattunk^*A MEKH által közölt adatokat az elmúlt hét év átlagával vetettük össze.. Persze ez messze nem kizárólag az otthon töltött idő növekedése miatt van így, hiszen a fűtést és az áramfogyasztás mennyiségét számos más dolog is befolyásolja, leginkább az időjárás. Az adatok és a szolgáltatók tapasztalatai szerint azonban egyértelműen volt hatása a karanténnak.

Az áramfogyasztásnál talán lehet számszerűsíteni is ezt a hatást, itt ugyanis a felhasználást – mivel a többség gázzal vagy távhővel fűt, hűteni pedig a tavaszi hónapokban még nem kell – kevésbé erősen befolyásolja a hőmérséklet alakulása. A MEKH adatai szerint a villamosenergia-fogyasztásunk márciusban és májusban is magasabb volt mint 2013 óta bármikor, és áprilisban is 4 százalékkal meghaladta az előző hét év átlagát.

A gáznál ennél is jóval nagyobb eltérések voltak, de itt sokkal nagyobb az időjárás szerepe, mivel március-áprilisban még előfordulhat, hogy fűteni kell. Az pedig nyilván nem mindegy, hogy mennyit: az elmúlt nyolc év leghidegebb márciusában például kétharmadával több gázt égettünk el, mint amennyit a legmelegebb kora tavaszi hónapban.

Az idei március ebből a szempontból azért kifejezetten jó példa a koronakarantén hatására, mert a hőmérséklet ugyanúgy épp 1,4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál, mint az elmúlt hét évben átlagosan. A fogyasztás ennek ellenére ezúttal 9 százalékkal meghaladta azt, amit a 2013 és 2019 közötti időszakban megszokhattunk. Emellett négy éve márciusban is épp annyi volt az átlagos középhőmérséklet, mint az idén, és most ahhoz viszonyítva is bő 8 százalékkal többet fogyasztottunk.

A másik két hónapban ennél is nagyobb volt az ugrás, de ezeknél sokkal nehezebb reálisan összehasonlítani az idei adatokat a korábbiakkal. Az április és különösen a május ugyanis jóval hűvösebb volt, mint az elmúlt években. Az ötödik hónapban például egész biztosan nem kizárólag azért fogyasztott a lakosság 30 százalékkal több gázt, mert otthon kellett tölteni az egész napot, hanem mert egyáltalán felmerült, hogy fűteni kell.

Néhány ezer forint pluszköltség

Ha ezeket az eltéréseket teljes évre vetítjük, akkor egy átlagos fogyasztónak 2020-ban gázra 10-12 ezer, villanyra 6-7 ezer forinttal kellene többet költenie a megszokottnál. A többség ráadásul ezzel a kiadással egy összegben szembesülne. A szolgáltatók tájékoztatása szerint ugyanis jelenleg a gázért mindössze minden ötödik, az elektromos áramért pedig minden tizedik háztartás fizet havi diktálás alapján, a többiek minden hónapban fix összeget fizetnek, és egy év elteltével olvassák le az órájukat, majd számolnak el.

Mivel azonban a karanténidőszak csak néhány hónapot érintett, nem érdemes évesíteni a számokat. Különösen, hogy júniusban a lakossági áramfogyasztás például már elmaradt a sokéves átlagtól, igaz ebben biztosan szerepet játszott, hogy a szokottnál alacsonyabb hőmérséklet miatt kevesebbet mentek a légkondik. A szolgáltatók nem is számolnak éves szinten 10-20 ezer forintos megugrással, szerintük

legfeljebb havi néhány száz, évi néhány ezer forint lehet a többlet.

Érdekes módon azonban pontos adatokat ők sem látnak, épp azért, mert a többségnél csak évente van leolvasás. Azt természetesen minden szereplő tudja, hogy összesen mennyi gázt, vagy villamosenergiát értékesített, illetve, hogy a hálózaton mennyit szállítottak, de ezt nem lehet különbontani lakossági és üzleti/ipari felhasználásra, hiszen mindenkihez ugyanazokon a vezetékeken jut el az áram és a gáz. Budapesten és környékén áramban például 1-2 százalékos lehetett a forgalomnövekedés, de mivel az üzleti felhasználás csökkent, a lakossági ennél biztosan jóval nagyobb mértékben nőtt.

A lakosságot árammal ellátó két cég közül az állami NKM-nél tavasszal 4 százalékra becsülték a növekedést, az E.Onnál pedig azt írták, hogy a teljes évre 1-2 százalékos emelkedést várnak. A gáz esetében – amit mindenki az NKM-től vesz – ennél is nagyobb a bizonytalanság, így itt az állami cég nem is kívánt becslésekbe bocsátkozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan sokat keres az állam a lakossági gázon, hogy a következő választás előtt akár ingyen is adhatja fél évigHa igaza lesz a szakértőknek, és nem változik a piaci környezet, olyan rezsicsökkentést láthatunk a 2022-es választás előtt, amilyet nem látott még az ország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány által kiprovokált per, amin havi 200 forintot spóroltak nekedMiközben a piaci árak alapján harmadával lehetne csökkenteni a háztartások gázszámláját, a kormány egy bagatell tételről szóló bírósági ítéletet ünnepelt a rezsicsökkentés megvédéseként.

Mindenesetre ezek az előrejelzések tényleg arra utalnak, hogy átlagosan legfeljebb pár ezer forintos többletköltséget eredményezhet az elszámolószámlákon a kényszerű otthonlét. Más kérdés, hogy ebben – ahogy az E.On válaszában fel is hívta a figyelmet – területenként lehetnek érdemi eltérések. A cégnél épp ezért azt is javasolják, hogy ha valaki úgy látja, év közben valamilyen okból jelentősen növekedett a saját fogyasztása, akkor kérje az átalány módosítását.

A fogyasztás ilyen mértékű növekedése egyébként a lakossági fogyasztók nagy többségénél valószínűleg

nem feltétlenül kellene, hogy fizetési problémát okozzon, mégis vannak erre utaló jelek.

Az E.On-nál azt mondták nekünk, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalataik alapján kis mértékben romlott az ügyfelek fizetési képessége (az NKM-nél erre egyelőre nincs becslés).

Persze ebben szerepet játszhat akár az is, hogy járványidőszakban az ügyfelek (főleg az idősebb korosztály tagjai) nem szívesen járnak a postára csekket befizetni. Bár a szolgáltatók tapasztalatai alapján a koronakrízis hatására sokan álltak át alternatív fizetési módokra, például csoportos beszedési megbízásra, átutalásra vagy online fizetésre, valószínűleg épp a leginkább érintett korosztály ragaszkodik legjobban a hagyományos megoldáshoz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat gázfogyasztás gázszámla villamos energia villanyszámla Olvasson tovább a kategóriában