Létezik Lengyelországban egy adófajta, amit ott a köznyelvben csak betonadónak hívnak, és általában a városszéli hipermarketek fizetik, mert a parkolóik nagy kiterjedésű korábbi zöldfelületeket szüntettek meg. Az adónemre a hivatalos indoklás szerint azért van szükség, mert elzárták a csapadék természetes lefolyásának lehetőségét, és ez olyan környezeti problémákhoz vezet, amit az államnak kompenzálnia kell.
Ahogy a lengyel sajtó írja, a vízügyekben illetékes minisztérium most azt javasolja, hogy az adót jóval szélesebb körre terjesszék ki. A magánszemélyek elsöprő többsége továbbra is mentesülne az adófizetés alól, mert az alsó határ átlépéséhez legalább 600 négyzetméternyi zöldfelületet kellene megszüntetni, a nagy változást azonban az jelenti, hogy a kormány ezentúl az önkormányzatokat is adóalanynak tekintené.
A városokban sok olyan nagyobb tér van, amelyen nincs elég zöldfelület, ilyenek például a nagy központi piacterek, és ezek után ki kellene fizetni a betonadót. A Biznes című lap becslése szerint az adóval terhelt ingatlanok száma a jelenleginek a 20-szorosára emelkedhet.
Logikus lenne, ha az alácsatornázott városi ingatlanokra a kötelezettség nem vonatkozna, de a tervezet ennek ellentmond, vagyis hiába oldja meg egy település a csapadék és a szennyvíz elvezetését, azt nem tekintik természetes megoldásnak, és az adófizetés alól nem mentesítene.
A minisztériumban azt remélik, hogy a betonadóból befolyó összeg évi 6 millió zlotyról 180 millióra (14,5 milliárd forintra) emelkedik. Szakértők szerint nem valószínű, hogy a városok emiatt kevésbé fedik le a zöldfelületeiket, mert összességében jobban járnak, ha betonoznak, és kifizetik az adót.
Élet
Fontos