Másfél éve nem jut semmire a rendőrség nyomozása a BKK 2018 novemberében bedőlt e-jegyrendszerével kapcsolatban. A Tarlós István egykori főpolgármester feljelentése nyomán indult ügy felderítési szakaszban van, így még nem került az ügyészséghez az ügy, gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor. Az LMP hűtlen kezelés bűntette miatt is feljelentést tett.  Az ORFK tájékoztatása szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz hűtlen kezelés ügyében, de gyanúsított lassan két éve nincs.

A Budapesti Közlekedési Központ a Scheidt & Bachmann-nal (S&B) eredetileg egy olyan szerződést kötött, ami alapján a német cégnek meg kellett volna terveznie, építenie és öt évig üzemeltetnie az elektronikus jegyrendszert akkori árfolyamon 28 milliárd forintért. A 2014-ben aláírt szerződés szerint 2017-re kellett volna átadni a rendszert.

A szerződést Vitézy Dávid vezetése alatt írták alá, őt azonban néhány hónappal később Tarlós István eltávolította, így már érdemben nem tudott a projekt megvalósításán dolgozni. Ezt követően módosította a Dabóczi Kálmán vezetése alatti BKK a szerződést, és már az egyes projektelemekre is lehetővé tették az előlegek kifizetését. 2017 júniusában 3,3 milliárddal növelték a költségeket, az üzemeltetési költségeket pedig a beruházásra hozták előre az S&B szerződésében. Emellett meghíztak a tanácsadói és jogi szakértői költségek, így összesen már 36,8 milliárdos lett az egész projekt.

A szerződés aláírását követően azonban érdemi munka az S&B részéről látszólag alig zajlott, úgy tűnt, hogy a főként parkolóautomatákra szakosodott cég képtelen megbirkózni a projekttel. A vállalatnál azonban ezek után is úgy gondolják, hogy nem nekik kell kártérítést fizetniük, hanem még nekik jár pénz. Kerestük a német céget, de nem hajlandóak kommentálni az esetet.

Persze nem csoda, ha nem volt motivált az S&B a projekt megvalósítására: a cég úgy jutott 6,3 milliárd forint bevételhez, hogy alig merültek fel költségei. A BKK által kifizetett teljes összeg harmadát tették ki az eszközök, minden más olyan szolgáltatás és előleg volt, amihez valószínűleg csak töredék költség kapcsolódhatott.

A BKK részünkre megküldött kimutatásából hiányzik egy közel 1,3 milliárdos tétel, amely más fővárosi és BKK-s kimutatásokban el nem számolt előlegként szerepel, ami arra utal, hogy ezt kifizették a németeknek, csak még nem számoltak el vele. Pedig egyértelműen látszik a felügyelőbizottság számára készített összeállításból, hogy ezt az összeget is átutalták. Ez az eset is mutatja, hogy a valós költségeket most és korábban is igyekeztek kevésbé problémásként bemutatni.

Sokatmondó az is, hogy mit tudott a BKK a leszállított eszközökből hasznosítani. 2020 júliusáig összesen 101 millió forint értékben tudtak szervert és lézernyomtatót aktiválni a könyvelésükben, de úgy látják a cég pénzügyi osztályán, hogy a jövőben még további 484 millió forintnyi hardvert tudnak a befejezetlen állományból aktiválni.

Mindez azt jelenti, hogy a 2,2 milliárd forintért megvásárolt eszközök közül jó esetben is csak 585 millió forintnyi hasznosítható.

A Scheidt & Bachmann által leszállított eszközöket ezek szerint vagy közel négyszeresen túlárazták, vagy használhatatlan eszközöket adtak át.

Az e-jegy-projekt azonban nem csak az S&B szerződéséből állt: ezen felült még további 3,5 milliárdot költöttek el főként tanácsadói, jogi és egyéb munkákra. Ez önmagában is elgondolkodtató: az S&B egy úgynevezett DBOM szerződés keretében kapta meg a munkát – ez arról szól, hogy a vállalkozó tervezi, megépíti, működteti és fenntartja a projektet. Tehát a megrendelőnek nem igazán lenne semmi dolga a szerződés megkötésén és a fizetésen kívül.

Ehhez képest az S&B-nek kifizetett pénzek felét vitte el az egyéb járulékos költség, amire nehéz magyarázatot találni. Talán önmagában az a legbeszédesebb, hogy ebből a 3,5 milliárd forintból egy fillér olyan munka nem született, amit beruházásként tudtak volna aktiválni, mindent azonnali költségként könyveltek el a BKK-nál.

A tanácsadói díjak java részét – a BKK által közölt 1,151 milliárd forintból 780 milliót – egy olyan, korábban ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég kapta meg, amelynek az elérhető adatok szerint nem volt szaktudása az elektronikus jegyrendszer területén. Ráadásul a projekt bedőlése után is folytatódott részükre a kifizetés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásraA Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég.

Összességében 9,8 milliárd forintot fizetett ki és számolt el a BKK a projektre, az S&B vitatott, el nem számolt előlegét is számítva 11,1 milliárd forint lehet a végösszeg. Ha e mellé odatesszük a hasznosítható eszközök 585 milliós értékét, látszik, hogy körülbelül

csak minden huszadik forintot költötték el hasznosan a projekt során.

Mivel megállapodás még nincsen a német céggel, ezért feltehetően a költségek tovább nőnek. A szerződés szerint ráadásul csak nemzetközi választott bíróság elé mehetnek a felek, aminek a jogi és szakértői díja is több százmilliós tétel. A főváros és a BKK pozícióit talán csak az segíthetné, ha a nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül próbálna nyomást gyakorolni a német cégre. A német médiában például még egy hír sem jelent meg arról, hogy mit (nem) művelt a cég Budapesten.

A BKK az e-jegyrendszer finanszírozására az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2013 szeptemberében írt alá hitelszerződést 54,5 millió euró, jelenlegi árfolyamon 19 milliárd forint értékben. A hitelt 2017 szeptembere és 2021 márciusa között kellett volna törleszteni. Tehát a tervezett törlesztés végéig sem fog elkészülni a projekt.

Bár azt nem árulta el a BKK, hogy pontosan mekkora összeget vett fel, a cég pénzügyi beszámolói alapján 4,7 milliárd forint lehetett az összeg^*A BKK éves üzleti jelentése szerint más hosszú távú kötelezettsége nem volt, ezen a soron a beszámolóban 2018-ban 2 milliárd forint szerepelt, míg 2017-ben 4,9, 2016-ban 4,5 milliárd forint. Más önkormányzati előterjesztések tanúsága alapján azonban 4,7 milliárd forint volt a felvett hitel összege, az eltérés oka az év végi és az éves átlagos értékek közötti különbség lehet., amit ténylegesen le is hívott, de a 2019. augusztusi visszafizetésekor már csak 2,8 milliárd volt a tartozás – így feltehetőleg már korábban törlesztették a hitel egy jelentős részét. Még Tarlós István főpolgármestersége alatt, 2019 májusában döntöttek arról, hogy a rendkívül rossz konstrukciójú, 3 százalékosnál is magasabb kamatozású hitelt visszafizetik. A hitelhez egyéb költségek is kapcsolódtak, és összességében olyannyira költséges hitelszerződést kötött meg a BKK és a Tarlós István vezette főváros, hogy 

a legfeljebb 4,7 milliárdos hitel, amit összesen lehívott a BKK, egymilliárdos költséggel párosult.

Csak a 2019-es előtörlesztés díja, az ehhez kapcsolódó jogi költség 100 millió forintot tett ki – a fennálló hitelállomány 3,5 százalékát. A hitel szerződéskötési díja és rendelkezésre állása is elvitt már félmilliárdot^*EBRD költségek megoszlása
szerződéskötési díj
246 617 003 Ft
rendelkezésre állási jutalék
237 907 009 Ft
hitelkamat
578 454 500 Ft
árfolyam-differencia
5 398 920 Ft
végtörlesztési költségek
46 638 209 Ft.

Adódik a kérdés, hogy hozhattak sorozatosan ennyire elhibázott és szerencsétlen döntéseket a főváros és a BKK vezetői éveken keresztül. Az e-jegyrendszerről elérhető pénzügyi adatok mind azt mutatják, hogy a valós teljesítéshez képest túlzó összegeket fizettek ki. A BKK válaszából azonban az tűnik ki, hogy egyelőre nem látni jelét bűncselekménynek, hiszen ahogy írják,

bizonyosság egy esetleges korrupt ügyletre nézve nem áll rendelkezésre.

A tisztánlátást nehezíti, hogy nem tudni, milyen alvállalkozóknál költötte el a BKK-tól kapott forrásokat a 6,3 milliárd forinthoz jutó S&B. Megkérdeztük a Fővárosi Önkormányzatot és a BKK-t is, nem gondolják-e szükségesnek, hogy Németországban is feljelentést tegyenek a projekt kapcsán. A Fővárosi Önkormányzat nem reagált kérdésünkre, a BKK-tól az alábbi választ kaptuk:

Mint bizonyára ön előtt is ismeretes, a Főpolgármesteri Hivatal még 2018-ban feljelentést tett az AFC projekt kudarca kapcsán. Az ennek nyomán indított büntetőeljárás tudomásunk szerint folyamatban van. Ezen túli feljelentésekre sem szükség, sem lehetőség nem látszott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdos bukás fenyegeti a járvány miatt a budapesti közlekedéstÉrdemi fővárosi közlekedésfejlesztés nem lesz a kormány támogatása nélkül, miközben a turisták eltűnése is jelentős érvágás - mondja a BKK vezérigazgatója.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bkk e-jegy elektronikus jegyrendszer Scheidt & Bachmann Olvasson tovább a kategóriában