A Forma-1 versenyek rendezése elképesztően költséges Magyarországnak: csak a jogdíjára 13,6 milliárdot költött az állami tulajdonú Hungaroring Sport Zrt. tavaly. Ebből egy fillért sem tudott saját maga kigazdálkodni, az államtól 14,2 milliárd forint támogatást kapott.
Összesen 20 milliárd forintba kerül évente a mogyoródi pálya fenntartása és az ott megtartott versenyek szervezése, és a költségeknek még a harmadát sem tudja a társaság önállóan előteremteni. Mindebből az is látszik, hogy
még akkor is veszteséges lenne a Hungaroring, ha ingyen rendezhetné meg a Magyar Nagydíjat.
Ráadásul azzal is csak első ránézésre tudott spórolni, hogy – mint arról a Hungaroring Zrt. tájékoztatott minket – a jogtulajdonos Formula One Management Limited jelentős, milliárdos összegeket engedett el a jogdíjakból, mivel a koronavírus-járvány miatt nem vehetnek részt nézők a versenyeken. Pontos összeget azonban nem adott meg az állami cég.
Emellett a jogdíj éves növekedésének mértékét most leküzdötték 4 százalékra. De ezért cserébe nem 2026-ig, hanem 2027-ig marad érvényben a méregdrága szerződés. A cégnél úgy kalkulálnak, hogy az idei jogdíjcsökkentéssel és az emelési mérték visszafogásával 6 milliárd forintot spórolnak az államnak.
Ez alapján ki lehet számolni, hogy idén körülbelül 2,8 milliárdot takaríthattak meg a jogdíjon. Mivel tavaly a jegyeladásból származó bevétel 2,7 milliárd forint volt, így igazából csak a kieső jegyárbevételt engedte el a Formula One a Hungaroringnek. (A cégnél úgy tájékoztattak minket, hogy idénre 2,5 milliárd jegyárbevétellel kalkuláltak.)
Vagyis idén a tervezetthez képest nem változik érdemben a Hungaroring pénzügyi helyzete, így végső soron csak szerény mértékben jártak jobban az adófizetők, és szükség lesz arra a 14,7 milliárd forintra, amelyet a hatályos törvények és szerződések szerint az államnak utalnia kell a cég számára.
Érdemes még visszatérni a 4 százalékos drágulásra is, amelyet a Hungaroring sikernek könyvel el. Ez erősen relatív, legfeljebb ahhoz képest eredmény, hogy a magyar állam és a Hungaroring igazi lúzernek számít az F1-versenyek szervezésében. Ahogy már korábban is megírtuk, az átlagos rendezői jogdíj évről évre csökken, míg a magyar verseny rendezésére olyan hosszú távú szerződést írtak alá, ami alapján 2026-ig 5 százalékkal emelkedett volna a jogdíj összege. Az alábbi grafikonon látható, hogy míg korábban az átlagnál olcsóbb volt a magyar versenyek jogdíja, az elmúlt években ez megfordult, és egyre nyílt az olló.
Ezt sikerült tehát egy százalékponttal lejjebb alkudni, ám ezért cserébe 2027-re is el kellett köteleződni. A nemzetközi adatok mutatják, hogy itt a jogtulajdonos járt jól: idén alig kellett lemondania egy kis bevételről, cserébe összességében még növelni is tudta a szerződésállományát. Márpedig egy tőzsdei cégnél a backlognak kiemelt fontossága van a pénzügyi beszámolókban. Becslésünk szerint a Hungaroringtől így 2021-től 91 milliárd helyett már 105 milliárd bevételre számíthatnak. (Mivel a szerződés dollárban van, az árfolyam változása persze jelentősen befolyásolja a forintösszeget. Mi a mostani 295 forint/dollárral számoltunk.)
Az F1-versenyek rendezője egyébként komoly pénzügyi kihívásokkal néz szembe, egyre kevesebb olyan rendező van, amelyik hajlandó a csillagászati rendezési díjakat kifizetni. Ezért is nyitottak kelet és az autokratikusabb országok felé, ahol a pénzügyi megtérülés nem lényegi szempont.
Piaci alapon nézve a Hungaroring Zrt. gazdálkodása még inkább reménytelen, hiszen a bevételek 70 százalékát az állami támogatás teszi ki. A jegyárbevételek és televíziós jogdíjak még a költségek ötödét sem fedezik. A napokban közzétett 2019-es beszámoló adatai is azt mutatják, hogy nincsen változás a trendekben, nem sikerül a bevételeket érdemben növelni a kiadásokhoz képest.
Lenne pedig lehetőség a bevételek növelésére, mert a jegyeket egy osztrák tulajdonú vállalkozás értékesíti, és elképesztően magas jutalékot fizet ezért a Hungaroring. Az elhunyt Frank Tamás és Gerstl Péter hozták Magyarországra – még a vasfüggöny mögé – az első F1-versenyt, és azóta is így-úgy kerestek rajta. Ma már örököseik viszik az Ostermann Forma 1 Kft.-t, ami még nem adta le a tavalyi beszámolóját, de a megelőző 5 évben 2,1 milliárd forint adózott eredményt ért el a szinte kizárólag a Hungaroring Zrt.-nek dolgozó vállalkozás.
Az Ostermann Kft.-nek a Hungaroringtől megkapott jegyértékesítési jutaléka szinte teljes egészében nyereségként jelentkezett.
Idén nem jelent meg a Hungaroring Zrt. szerződött partnerei között az Ostermann Kft., ám ennek nem az az oka, hogy saját kézbe vette volna az évi több száz milliós nyereséggel kecsegtető jegyértékesítést az állami cég. Kérdésünkre elmondták, hogy a jegyértékesítési szolgáltatásra 2026-ig érvényes, hosszú távú szerződéssel rendelkeznek. Mindezt verseny és közbeszerzés nélkül, pedig ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük, a Hungaroring Zrt.-nek is közbeszerzéseket kellene kiírni, hiszen állami támogatásból gazdálkodik alapvetően.*Az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak adott értékhatárok felett közbeszerzést kell kiírniuk, ha árut vagy szolgáltatást vesznek. Ezen belül két eset van:
– Ha kizárólag közfeladatot lát el a társaság, akkor minden esetben vonatkozik rá ez a kötelezettség. Ilyen például egy vízszolgáltató vagy egy autóbuszos cég.
– Ha részben lát el közfeladatot a vállalat, akkor kell közbeszereznie, ha állami finanszírozást vesz igénybe, és többségi állami tulajdonban van.
A Hungaroring Sport Zrt. 2017 januárja óta 100 százalékban az államé.
A cég hiába gondolja úgy, hogy piaci tevékenységet végez, hiszen teljesen egyértelműen közpénzből működik, és a magyar közbeszerzési törvény szerint az is elég, ha tevékenységében akár csak egy hangyányi közérdek felfedezhető.
A Hungaroring gyakorlata eltér a végül visszavont olimpiai pályázatot készítő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy éppen a 2017-es úszó-világbajnokságot szervező Bp2017 Nonpofit Kft. gyakorlatától. Ezek nem húzták ki magukat a közbeszerzési kötelezettség alól, márpedig mindegyik esetben ugyanarról a tevékenységről van szó: sporteseményeket szerveznek, állami forrásból.
Az állami vállalat és az Ostermann vezetésének összefonódása is igen komoly kérdéseket vethet fel. Frank Marianne 2006 és 2014 között a Hungaroing igazgatóságának tagja volt, miközben 2012 és 2014 között az Ostermann ügyvezetőjeként is dolgozott. Őt Ariane Vivien Frank-Meulenbelt 2019-ben követte az állami cég igazgatóságában, miközben az Ostermann Kft. ügyvezetői pozícióját is betölti. Ez az igazgatóság dönt a 30 millió forint feletti beszerzésekről a társaság szervezeti és működési szabályzata szerint.
Eljött azonban a cég első közbeszerzésének az ideje is: a pálya felújítására keres vállalkozót. Szerettük volna megtudni, hogy ez várhatóan mekkora beruházás, de a cégnél kérdésünkre azt válaszolták, hogy mivel az eljárás „jelenleg folyamatban van, eredménytájékoztatójának megjelenéséig annak forráskeretéről és költségéről nem adhatunk bővebb tájékoztatást”.
A cég transzparenciával kapcsolatos hozzáállását ez jól szemlélteti, hiszen egy teljesen nyilvános adatot nem akart közölni: a kormány ugyanis július 16-i rendeletében 1,6 milliárd forintos keretösszeget engedélyezett a beruházásra elkölteni.
Annyira a kormány sem lehet azonban elégedett a Gyulai Zsolt vezette cég teljesítménnyel: bár 2017-ben Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy 35 milliárdot költenek a Hungaroring fejlesztésére, ebből egyelőre nem lett semmi. A MotoGP versenyeket sem a mogyoródi pályán rendezik majd, hanem egy új, 56 milliárdos – és szintén reménytelenül veszteségesnek ígérkező – pályát építenek Hajdúnánáson.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
