Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. augusztus 6. 14:44 Vállalat

Ezúttal 12 milliárdba került a Magyar Nagydíj, és ez már tényleg sok

Bár az elmúlt években kétszer is sikerült alkudni a Formula-1 Magyar Nagydíj jogdíjának éves emelkedéséből, mostanra mégis kifejezetten drága lett a mogyoródi futam. Az idén 12,1 milliárd forintnak megfelelő dollárt kellett átutalni a jogtulajdonosnak. Ez a tavalyinál 1,2 milliárddal több, a hat évvel ezelőttinek a duplája, a válság előtti szintnek pedig nagyjából a négyszerese. A növekedés ugyan részben a forint gyengülésével magyarázható, de a Magyar Nagydíj már dollárban sem tartozik az olcsóbbak közé.

Tíz év alatt nagyot fordult a világ

A jogdíj tulajdonképpen az az összeg, amit a Forma-1-es futam rendezésének lehetőségéért fizetnek a szervezőcégek, illetve a versenyeknek otthont adó országok. Itthon erről eredetileg még 2002-ben egyezett meg a kormányzat az F1-et akkor lényegében egyedül irányító Bernie Ecclestone-nal. A pénzt elvileg a versenyt szervező Hungaroring Sport Zrt. (HS) utalja át, ám ténylegesen nem a vállalat fizeti, hiszen a társaság támogatás formájában megkapja az államtól.

 

Az első évben nagyjából 10,3 millió dollárt fizettünk, ezt követően pedig egészen 2011-ig évente 10 százalékkal növekedett a Magyar Nagydíj ára. Nyolc éve sikerült lealkudni 7,5 százalékra az éves drágulás mértékét, tavaly pedig újabb 2,5 százalékpontot faragni, így most már csak 5 százalékkal nő idényről-idényre a fizetendő összeg, ami az idén lépte át a 40 millió dollárt.

Forintban kifejezve persze mindez teljesen másképp alakult, hiszen a magyar deviza dollárhoz viszonyított árfolyama folyamatosan változott az elmúlt szűk két évtizedben. Nagyjából a válságig szinte egyáltalán nem emelkedett a jogdíj, azt követően azonban kilőtt. Ráadásul előre nem is lehet megmondani, hogy forintban pontosan mennyit kell majd fizetni: korábban legalábbis az volt a szerződésben, hogy a pénzt a futam másnapján kell elutalni, így csak akkor derül ki a pontos költség*Nyilván határidős devizaügyletekkel ezt a helyzetet lehet kezelni..

Ez volt most 12,1 milliárd, ami azért nem 5, hanem 10 százalékkal magasabb a tavalyinál, mert a forint épp rekord gyenge. A dollár még soha nem volt annyira drága a jogdíj elutalásakor, mint az idén.

 

A magyar verseny jogdíja azonban nemzetközi összevetésben már dollárban kifejezve is elég magasnak számít. Miközben ugyanis itthon folyamatosan emelkedett a fizetendő összeg, addig a Forbes korábbi gyűjtése szerint az átlagos jogdíj már évek óta esik. Így fordulhat elő, hogy miközben egy átlagos versenyért 10 éve még majdnem 5 millió dollárral többet fizettek, mint a mogyoródi futamért, addig az idén már utóbbi majdnem 10 millióval került többe az átlagnál.

Lehúzták az új helyszíneket

A magyarázat nem az, hogy más szervezők jobban érvényesítették érdeküket, mint mi, hanem, hogy a Bernie Ecclestone által felépített üzleti modell épp kisiklóban van. Más kérdés, hogy ha kellően ügyes, akkor ezt a Magyar Nagydíj is meglovagolhatja.

Ecclestone üzletfejlesztése ugyanis jórészt arra épült, hogy a 2000-es évek elején az F1 elkezdett a feltörekvő országokban is terjeszkedni. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy növeljék a sportág rajongótáborát, és így a tévés jogdíjakból befolyó pénzt is, rövid távon azonban ennél is többet hozott a szervezési jogdíjak megugrása. A sokszor nem éppen transzparensen működő – jellemzően ázsiai vagy latin-amerikai – kormányokból ugyanis sokkal több pénzt lehetett kisajtolni így, mint a hagyományos nyugat-európai helyszínekből, ahol előfordult, hogy az állam be sem állt a futam mögé, és így a jogdíjba sem szállt be.

 

A folyamat eredményeként az F1-es mezőny teljesen kettészakadt: voltak a hagyományos helyszínek, amelyek kifejezetten keveset fizettek a rendezésért, és voltak az újonnan érkezők, amelyek rengeteget. A konkrét összegeket hivatalosan persze senki nem árulta el, de esetenként kiszivárogtak azért infók.

Monacóról például most is tartja magát a pletyka, hogy egyáltalán nem fizetnek a versenyért. Ezt ugyan II. Albert herceg két éve cáfolta, de az uralkodó elismerte, hogy náluk kifejezetten alacsony a jogdíj. Ahogy a versenynaptárban szintén régóta szereplő olaszországi Monza esetében is, amelynél szintén nem éri el a 10 millió dollárt. A másik véglet Malajzia volt, amely tavalyi kiszállása előtt már közel 50 millió dollárt csengetett ki.

Egy tudományos cikkben 2011-ben összegyűjtötték a 2008-as adatokat. Ott – ha az ingyenesnek tekintett monacói futammal nem számolunk – a legolcsóbb és a legdrágább futam között szinte pontosan tízszeres különbség volt, de az európaiak átlagosan is kevesebb mint feleannyiért rendezhettek futamot, mint a távol- és közel-keleti országok. Akkor Magyarország Európában a drágább helyszínek között volt, de egyáltalán nem kiugró mértékben:

tizenegy éve az angoloknál és a franciáknál 10 százalékkal fizettünk többet, a németeknél viszont nagyjából ugyanennyivel kevesebbet.

Mindenesetre a rendezői jogdíj az Ecclestone-éra végén egyértelműen a teljes F1 leggyorsabban növekvő bevételi forrása volt: a szponzori pénzek gyarapodását messze túlszárnyalta, de volt olyan időszak, amikor még a közvetítési jogokét is felülmúlta. Az átlagos díj 2006 és 2016 között szinte pontosan a duplájára, 15,5-ről 31,1 millió dollárra ugrott, úgy, hogy közben a versenyek száma is nőtt*18-ról 21-re, azaz a teljes bevétel ennél is nagyobb mértékben emelkedett.

Elkezdtek lázadozni a szervezők

Igen ám, de három-négy évvel ezelőtt eljutottunk arra a pontra, amikor már a feltörekvő országokban sem lett evidencia, hogy ér nekik ennyit a Forma-1. A 2010-es évek óta a jobban fizető helyszínek közül Törökország és India is kiesett, a legnagyobb érvágás azonban Malajzia távozása volt. Ők közel két évtizedig szerepeltek a versenynaptárban, és fizették a kiugróan magas jogdíjat, aminek mértékéről sokat elárul, hogy az idén a két új visszatérő helyszín, Franciaország és Németország együttesen sem utalt annyit, mint Malajzia egyedül.

Az eddigi utolsó Maláj Nagydíj. Fotó: AFP/Europress

Ráadásul, ha ez nem lenne elég, a jóval olcsóbban rendező európai helyszínek is elkezdtek elégedetlenkedni. A britek 2017-ben közölték, hogy egy záradék alapján újratárgyalnák az elvileg 2026-ig tartó szerződésüket, mivel ilyen magas jogdíj mellett már nem éri meg nekik, és ennek megfelelően, ha nem sikerül megegyezni, 2020-tól nem is adnának otthont F1-es versenyhétvégének*Ott nem kap kormányzati támogatást a szervező cég.. Végül idén sikerült megállapodniuk a jogtulajdonossal, az időközben a Forma-1-et Bernie Ecclestone-tól megvásárló amerikai Liberty Mediával, amely biztosan kénytelen volt engedményeket adni.

A németekkel viszont nem sikerült megegyeznie az új tulajdonosnak, a hockenheimi futam szervezői ugyanis nem szimplán a jogdíj csökkentését akarták, hanem a teljes üzleti modell újragondolását. Ennek megfelelően jövőre nem is szerepel a versenynaptárban német helyszín.

Bajban az új tulajdonos

Mindezek eredményeként a Liberty kifejezetten komoly kihívásokkal szembesült, hiszen a bevételek egyáltalán nem úgy jöttek, ahogy remélték. Az első olyan teljes évben, amikor ők voltak a tulajdonosok, hatalmasat estek a szervezési jogdíjakból származó bevételek. A bajt csak tetézte, hogy

egy adminisztratív probléma miatt tényleg lett egy ingyenes futam.

A brazilokkal kötött megállapodásnál ugyanis két külön dokumentumban kezelték a szervezés és a jogdíj kérdését, márpedig előbbit még az F1 tulajdonosváltása előtt aláírták, utóbbit viszont nem. Így nagyon úgy tűnik, hogy Sao Paulo egy darabig nem fizet a Libertynek.

Tavaly ugyan sikerült növelni a jogdíjbevételeket, de ez csak annak köszönhető, hogy időközben eggyel nőtt a versenyek száma is. Az átlagos díj viszont így is esett, méghozzá nagyobb mértékben, mint korábban bármikor.

A Liberty számára a kilátások sem túl kedvezőek. Totto Wolf, a Mercedes csapatfőnöke már tavaly arról nyilatkozott, hogy az amerikai cég idővel kénytelen lesz lemondani a horribilis jogdíjakról, és jobb, ha új bevételi forrás után néz. Az idén januárban pedig a 21 versenyszervezőből 16 közös állásfoglalással fordult a vállalathoz, amiben különböző problémáikat gyűjtötték össze. Bár a leghangsúlyosabb elem nem kifejezetten a jogdíj kérdése volt, azért ez is elég komoly szerepet kapott. A promótereket ugyanis főleg az bosszantotta fel, hogy miközben a mostani szervezők vagyonokat fizetnek az amerikaiaknak, ők az új tengerentúli helyszínnel, Miamival egy olyan megállapodást terveznek aláírni, amely teljesen más modellre épül.

Felkapaszkodhatunk mások hátán

A közös kiállás a Magyar Nagydíj számára is komoly lehetőség, hogy kedvezőbb feltételeket alkudjon ki magának. A Hungaroring ugyanis egyedül valószínűleg sokkal kisebb alkuerővel léphetne fel az amerikaiakkal szemben, mint mondjuk a britek vagy a németek, akik mögött hatalmas helyi piac van. Szakértők mindig hangsúlyozzák, hogy ezekre a helyszínekre a Libertynek is szüksége van, és számolnak is velük, így ha egy-két évre ki is esik mondjuk Németország a Forma-1-es versenynaptárból, jó esély van rá, hogy visszatérjen.

Magyarország esetében azonban korántsem ennyire egyértelmű a helyzet. Éppen ezért lenne fontos, hogy egy közös állásfoglalásban a magyar fél is részt vegyen, hiszen így kicsit a többiek hátán felkapaszkodva lehet eredményeket elérni, és csökkenteni a most már tényleg kifejezetten magas költségeket.

A Hungaroring Sport Zrt.-t kerestük kérdéseinkkel, arra lettünk volna kíváncsiak, hogy vannak-e tárgyalások a jogdíjjal kapcsolatban, illetve, hogy a magyar verseny szervezője is a 16 aláíró között volt-e, egyelőre azonban nem kaptunk válaszokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvek óta Ausztriába gurulnak a Hungaroring állami milliárdjaiMagyarországon nagyon régóta úgy gondolják, hogy adófizetői milliárdokkal kell teletömni az autósportot. Pedig a pénz jelentős része egyszerűen eltűnik anélkül, hogy bármi haszon lenne belőle.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymilliárddal drágította meg a Forma-1-es Magyar Nagydíjat a gyenge forintMár évek óta nem olyan jó üzlet Forma-1-es futamot szervezni, a Magyar Nagydíj jóval többe kerül az államnak, mint amennyi a versenynek köszönhetően adóbevételekből befolyik.

Vállalat Forma-1 hungaroring jogdíj Magyar Nagydíj Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2019. szeptember 18. 06:43 Vállalat

Budapesti garázscégként indultak, külföldön is terjeszkedő techvállalat lett belőlük

Négy fiatal az egyetem után úgy érezte, hogy jól tudnak együtt dolgozni, úgyhogy próbaképp vállalkozni kezdtek. Az első termékötletük ugyan elbukott, nyolc évvel később viszont már megvolt a milliárdos árbevétel. A Supercharge története.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 16. 10:39 Világ

Néhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacát

Kiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.