Bár információink szerint már közel két éve egyeztettek az Alföldi Nyomda állami felvásárlásáról, a tranzakciót mégis épp három nappal azt követően jelentették be, hogy a debreceni cég aláírt egy 20 milliárdos állami megbízásról szóló szerződést. A megállapodást ráadásul épp azzal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello) kötötték, amely most megveszi a nyomdát. Az állami cég és az Alföldi tehát egy időben egyeztetett a nyomda bevételének alsó hangon harmadát-negyedét adó gigaüzletről és a cég eladásáról.

Egyre nagyobb biznisz a tankönyv

A hatalmas tankönyvnyomtatási megbízás, amiről július 7-én írták alá a szerződést, nem előzmény nélküli, hiszen már az elmúlt években is ugyanaz a hat cégből álló konzorcium szállított a Kellónak, amellyel most is megállapodott. Ez egyébként azt is jelenti, hogy nem minden tankönyvre szánt adóforint az Alföldi Nyomdának megy, más cégek is részt vesznek az ügyletben.

A debreceni vállalat szerepe ebben a bizniszben azonban több okból is fontosabb, mint a partnereié. Egyrészt 8-9 milliárdos éves bevételükkel alapból messze ők a legnagyobbak a hat cég közül, másrészt az Alföldi a konzorcium vezetője is. Utóbbi ugyan normál esetben nem feltétlenül jár együtt privilégiumokkal, itt azonban igen. Az elmúlt évek bevételi számai alapján elég egyértelműnek tűnik, hogy a munka dandárját ők végzik, és úgy tudjuk, hogy a többiek között is ők osztják le a feladatokat. A vállalat meghatározó szerepét jól mutatja, hogy a mostani szerződés aláírásakor a konzorciumot alkotó összes céget az Alföldi Nyomda tulajdonosa és igazgatóságának elnöke, György Géza képviselte.

A tankönyves megbízások jelentőségét az adja, hogy – bármennyire is abszurdul hangzik – jelenleg ezek a legjobban fizető munkák a piacon. A könyvnyomtatás kifejezetten tőkeigényes, ráadásul a szektorban elég nagy a verseny, így az elmúlt években a tevékenység nem kecsegtetett túl nagy hozammal. A nem éppen piaci tankönyvnyomtatás azonban nem fizetett rosszul, esetenként az átlagos hozam másfélszeresét is el lehetett érni vele. Nem véletlen, hogy a nyomdák próbáltak nem kimaradni ebből a bizniszből.

Ami most az eddigieknél is látványosan nagyobb lett. Legutóbb ugyanis még csak 8,5 milliárd forintra szerződött a Kello a nyomdákkal, pedig az a megállapodás is ugyanúgy három évre szólt, mint a mostani. Azaz

a tankönyvnyomtatási biznisz 2017 óta nagyjából a két és félszeresére hízott.

Ez még úgy is jelentős növekedés, hogy az akkori szerződés egy 20 százalékos opciót is tartalmazott, de a keret még ezzel együtt is kevés lett, így az idén tavasszal módosítani kellett a megállapodást. Bár az eredeti szerződésben mi nem találtunk olyan passzust, amely erre lehetőséget biztosít, a felek március végén ennek ellenére megnövelték a keretösszeget, méghozzá nem is kevéssel, összesen 15 milliárd forintra. A mostani 20,8 milliárd azonban még ehhez képest is majdnem 40 százalékos ugrás.

Furcsa párhuzamos tárgyalások

A konzorcium tagjai arról nem számolnak be külön, hogy az üzletből kinek mekkora szelet jut, György Géza azonban a napokban azt nyilatkozta, hogy náluk készül a legtöbb tankönyv, a bevételüknek pedig a 25-30 százalékát adja ez a szegmens. Mivel a cég tavalyelőtt 8, tavaly 8,8 milliárdos forgalmat hozott össze, ez azt jelenti, hogy eddig évi 2-2,7 milliárd forintot hozott nekik az állami megbízás, azaz a teljes tankönyvpénz fele maradhatott náluk. Ha a munkából a jövőben is hasonló arányban veszik ki a részüket, akkor

a szűk két hete aláírt szerződés 10 milliárd forintos bevételt hozhat az Alföldi Nyomda számára.

Ennek a cég működése szempontjából egyértelműen kulcsfontosságú szerződésnek az aláírása után három nappal jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a tankönyveket megrendelő Kello nemcsak hogy megveszi az Alföldi Nyomda Zrt. 97,7 százalékát, de a tranzakciót a kormány ezzel a lendülettel nemzetstratégiai jelentőségűnek is minősítette.

Az időzítés minden szempontból furcsa. Már önmagában az a helyzet is kifejezetten érdekes, hogy egy állami cég úgy tárgyal egy piaci szereplő megvásárlásáról több mint egy évig, hogy közben az adott cég létét meghatározó tízmilliárdos nagyságrendű megbízásról is egyeztetnek. A feleket megkérdeztük, hogy hogyan nézett ki ez a folyamat, ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt, és miként zajlottak a tárgyalások, de a Kello későbbre ígért válaszokat, György Géza pedig – a kormányzati indoklást idézve – mindössze annyit mondott, hogy az eladásra a tankönyvellátás biztonsága érdekében volt szükség. A többi kérdésünkre üzleti titokra hivatkozva nem kívánt válaszolni.

Milyen ellátásbiztonság?

Az ugyanakkor biztos, hogy a koronavírus-járvány az Alföldi Nyomda Zrt.-t is megroppantotta. A kijárási korlátozás a könyvpiacot különösen érzékenyen érintette. A könyv, újság és papíráru kiskereskedelmi forgalma az átlagnál is jóval nagyobb mértékben, kétharmadával esett vissza áprilisban, és még májusban is csak az egy évvel korábbi felére rúgtak az eladások. Ha nem is azonnal, de ez nyilván a könyvnyomtatással foglalkozó cégekhez is elér, ezek megrendeléseit is erősen visszafogja.

Az Alföldi Nyomda Zrt. már a legutóbbi, még 2019-ről szóló beszámolójához is hozzáfűzött egy rövid kommentárt a kilátásokról, illetve a járvány hatásairól. Ebben azt írták, hogy elég érzékenyen érintette a vállalatot a kialakult helyzet, március végén a megrendelésállomány, valamint a várható árbevétel jelentős, alsó hangon 600-700 milliós visszaesésével számoltak^*A vállalatnál egész pontosan úgy fogalmaztak, hogy a mérlegfőösszeg 10 százalékát meghaladó csökkenéssel kalkulálnak. A mérlegfőösszeg tavaly 6,8 milliárd forint volt..

A vélhetően leginkább érintett május-július közötti időszakban azonban a céget épp a tankönyvmegrendelések segíthették ki. A Kellóval kötött szerződésekben ugyanis azt írták, hogy az évi 1000 és 1400 közötti egyedi megrendelés jelentős részét május 1. és július 25. között adja majd le az állami cég, és ezek leszállítására sincs túl sok ideje a nyomdáknak, hiszen minden egyedi megrendelést 28 napon belül teljesíteni kell. Az idén pedig könnyen lehet, hogy a szokottnál is nagyobb részét tartja magánál a tankönyvmegrendeléseknek az Alföldi, és a munka csak egy kisebb részét adja tovább a konzorciumi partnereknek. Erre utal legalábbis, hogy György Géza a napokban arról beszélt:

az idén a 13 millió tankönyvből 12 milliót nyomtatnak Debrecenben.

Vagyis pont akkor kellett a tankönyvek miatt csúcsra pörgetni a termelést, amikor összeomlott a könyvkereskedelem. Ennek megfelelően az Alföldinél nem is volt szükség elbocsátásokra, sőt az adóhatósághoz leadott adatok alapján a vállalatnál májusban kissé még többen is dolgoztak, mint februárban.

Kívülről ugyan nehéz megítélni egy cég aktuális likviditási és vagyoni helyzetét (az érintettek pedig ugye erről sem kívántak nyilatkozni), de a fentiek fényében összességében

a tankönyvellátás biztonságára hivatkozni jelenleg nem tűnik túl megalapozottnak.

Egyrészt a tárgyalások jóval a koronavírus-helyzet előtt kezdődtek, másrészt az idei tankönyvek egy jelentős részét elvileg már le kellett szállítania a nyomdáknak, és így az Alföldinek is, harmadrészt pedig eddig valószínűleg pont az állami megbízások tartották víz felett a vállalatot.

Milliárdos ár és egy értékes ingatlan

Az állami felvásárlás tehát – különösen most – elég nehezen érthető, az azonban biztos, hogy a kisebb nyomdákat az eddigieknél is kiszolgáltatottabbá teszi. Mostantól ugyanis már nem egy piaci szereplő, hanem az állam, egészen pontosan a Kello dönthet arról, kik részesülhetnek a tankönyvbizniszből.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a könyvtárellátó mennyit fizet az Alföldi Nyomdáért, de egész biztosan milliárdos tételről van szó. Ágazati szakértők szerint a vállalat jövedelemtermelő képessége alapján

5-6 milliárd forint lehetett a még megindokolható vételár, bár ennyit egy nem állami, hanem piaci szereplő szinte biztosan nem adott volna a cégért.

Összehasonlítási alapként a tőzsdén is jegyzett egykori Állami Nyomda (ANY Nyrt.) szolgálhat, amit jelenleg valamivel több mint 18 milliárd forintra értékel a piac. Ez a vállalat azonban az elmúlt években mind eredményben, mind árbevételben a három-négyszeresét hozta annak, amit az Alföldi Nyomda fel tudott mutatni. Ez alapján inkább 4-5 milliárd lehet utóbbi cég reális értéke. Vagy talán még ennél is kissé kevesebb, ugyanis az ANY Nyrt. hatékonyabban működik, legalábbis az egy alkalmazottra vetített hozzáadott érték náluk jóval magasabb.

Ami némileg bekavarhat, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik. A több mint három hektáros telek minden bizonnyal milliárdokat ér^*Ennél viszont jóval alacsonyabb összegen tartják nyilván a könyveikben., aminél egész biztosan tudnak olcsóbban új telket vásárolni a város külterületén, ha az új tulajdonos a költözés mellett dönt. Más kérdés, hogy a költözés egy nyomdánál azért annyira nem egyszerű művelet, és komoly költségekkel is jár.

Érdekesség, hogy a nyomdának egyébként abban a debreceni labdarúgócsapatot működtető DVSC Futballszervező Zrt.-ben is van részesedése, aminek többségi tulajdonhányadát az együttes élvonalból történő kiesése után épp most vette meg a város. Ha az állam és a helyi önkormányzat üzletelni akar az Alföldi különböző eszközeivel, akkor ennek az egyébként tényleg minimális tulajdoni hányadnak is lehet jelentősége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA karantén nem az olvasásról szól: hatalmas visszaesés a könyvpiaconA webshopok nem tudták kompenzálni a boltzárat: áprilisban 65-75 százalékkal csökkent a könyvpiac forgalma. A fizetések jelentős mértékben csökkentek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Alföldi Nyomda Kello Könyvtárellátó Nonprofit Kft. tankönyv Olvasson tovább a kategóriában