Az Amazon kasszamentes boltot nyitott hétfőn Seattleben, írja a Quartz. Nincs sor, és nincs a sor elején egész nap vonalkódokat szkennelő eladó sem. A kisebb bolt mesterséges intelligenciával ismeri fel a vásárlókat, akiknek annyi dolguk van, hogy a bejáratnál lecsipogják a telefonjukon lévő Amazon Go applikációt. Ha ezt megtették, ezután bármit elvihetnek a boltból, mert a rendszer nem hibázik: felismeri, hogy mit pakoltak el és felírja a számlájukra.

Belépés díjtalan! Kilépés bizonytalan! – áll Rejtő Jenő Grand Hoteljének tábláján, de sokaknak fáj ez az innováció, mivel százezrek munkáját teheti fölöslegessé. Az angolszász sajtóban azt latolgatják, mihez kezdenek a bolti eladók, ha az egész szektort letarolja az Amazon újítása. Magyarországon a KSH szerint 650 ezer ember dolgozott a kiskereskedelemi szektorban 2016-ban, túlnyomó többségük bolti eladóként. 

A közgazdászok egy része viszont máshogy látja, szerintük nem kell attól tartani, hogy a gépek elveszik az emberek munkáját. James Bessen, a Bostoni Egyetem közgazdász professzora így példálózott:

“Marx az jósolta, hogy a textilkészítés iparosítása rengeteg szövőmunkástól veszi majd el a munkát, de elfelejtette számításba venni, hogy a nagyüzemi munka olcsóbbá teszi a textíliákat. Az olcsó ruhákat pedig többen akarják megvenni. Ez a kereslet növekedés sok embernek adott munkát a textiliparban.”

A kiskereskedelmi vállalatok tehát akár innovációra is használhatják azt a pénzt, amit a bolti eladók bérén spóroltak, és ez munkahelyeket teremthet. A kiskereskedelemi ágazat például azon nyerhet sokat, ha a fogyasztókról gyűjtött rengeteg adatot elemezve hatékonyabb árpolitikát tudnak kialakítani. Ehhez a munkához viszont tanult statisztikusok kellenek majd.

Az emberek nem versenyeznek a gépekkel, legalábbis Daron Acemoğlu, az MIT professzora és szerzőtársa 2016-ban megjelent tanulmánya szerint. A valódi verseny a robotizáció és az ember azon képessége között van, hogy komplex munkaköröket hozzon létre. Mindig lesznek olyan munkakörök, amiket lehet automatizálni, ilyenkor az ember új, komplex tevékenységet talál ki, amit már nem képes egy gép elvégezni. Az innovatív tevékenységek és az automatizáció párhuzamosan növelik az iparágak termelékenységét és méretét: 1980 és 2007 között azokban az iparágakban nőtt a foglalkoztatás, ahol a technológia változása miatt több új munkakört hoztak létre.

Minél nagyobb arányban jönnek létre új munkakörök, annál több új munkás talál munkát egy iparágban. A függőleges tengelyen a foglalkoztatottság 10 éves, százalékos változását, a vízszintesen az iparágban keletkező új munkaköröket részarányát ábrázolták a szerző. Forrás: Acemoglu és Restrepo (2016)

Acemoğluék példája a kikötők fejlődése: a kikötői rakodók munkája feleslegessé vált a konténerek és a daruk miatt, de elkezdtek megjelenni olyan kikötői szolgáltatások, amik előtte ismeretlenek voltak. A két hatás egyszerre lehetővé tette, hogy olcsóbban és pontosabban szállítsunk. Az olajos kézű munkások helyét logisztikai mérnökök vagy vámtanácsadók vették át, de a kikötői élet nem állt le. De ugyanez történt a könyvelőkkel, miután elterjedt az Excel: a papíron számolgató könyvelőből kevesebbre lett szükség, de rengeteg új (és jobban fizetett) pénzügyi elemzői és könyvvizsgálói munkahely jöhetett létre.

A gépek tehát nem veszik el a munkát, hanem arra a kényszerítik a munkavállalókat, hogy új eljárásokat és feladatokat dolgozzanak ki, és ez tovább erősíti a gazdaságot. Acemoğlu szerint ez addig marad így, amíg az emberek innoválnak. Ha már az újdonságokkal is a számítógépek állnak elő, akkor újra kell gondolnunk a szerepünket, vagy megkérni egy gépet, hogy gondoljon ki nekünk valamit.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Olvasson tovább a kategóriában