Egy norvég gyökerekkel rendelkező amerikai vállalat, az Atlantic Sapphire elkezdte toborozni a befektetőket, hogy Skandináviában és Kelet-Európában nagy lazacos akvakultúrákat, azaz szárazföldi haltelepeket hozzon létre. Ahogy a német Die Welt írja, a lazacok akvakultúrás tenyésztése vastagon nyereséges üzlet, az amerikaiak nettó 20 százalékos haszonnal számolhatnak a terveikben.

Mivel egy telepnek nem kell természetes vizekhez kapcsolódnia, a lazac akvakultúrák ma már szinte bárhol lehetnek, akár Magyarországon is. A befektetésnek ebből a szempontból már nincs szűk földrajzi keresztmetszete.

Bár a világ legnagyobb akvakultúrás vállalkozása az Atlantic, összességében a globális szárazföldi lazacpiac több mint felét norvég társaságok fedik le. A norvégok ugyanis szintén elkezdték kitelepíteni a tenyésztést a tengerből, gazdasági és környezetvédelmi megfontolásokból.

Egy norvég tengeri telepen a lazachús előállítási költsége egy kilóra vetítve 40 korona, azaz 1300 forint, és ennek csaknem a negyede a tengeri élősködők elleni védekezésre megy el. Egy nagyobb tengeri telepen egyszerre akár 200 ezer állatot is tarthatnak, és mivel ezek állandó fizikai közelségben vannak egymással, az élősködők sokkal könnyebben elszaporodnak köztük.

A védekezésnek az egyszerűbb mechanikai eszközök mellett a vegyszerezés is bevett módja, egy ideje pedig lézeres megoldásokat kezdtek használni. A zöldszervezetek a tengeri lazactelepeket folyamatosan kritizálják a környezeti szennyezés és az állatok szerintük túl sűrűn tartása miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovább drágul a vaj és az olíva, mert a fél világ rákapottEgyre többen akarnak egészségesnek tartott zsiradékokhoz jutni olyan forrásokból, mint az avokádó, az olíva, a lazac és a vaj, a termelés nehezen tartja a lépést.

Egy természetes környezettől elszigetelt akvakultúrában a víztisztaság és az állatok betegségektől való védelme sokkal egyszerűbben és olcsóbban biztosítható. Az érem másik oldala viszont az, hogy ezzel végleg kiszakítják az állatot a természetes környezetéből, lényegében egy húsgyár alapanyagává fokozzák le. Ez a dilemma persze a háziállatoknál általános, csakhogy a lazac nem háziasított. Az állatvédők pedig nem tartják megfelelő iránynak, ha egy vadon élő ragadozó halat ilyen mértékben megfosztanak a természetes életkörülményeitől.

A szabadpiaci logika azonban mindenképpen amellett van, hogy az élelmiszernek szánt lazacok elhagyják a tengereket. A lazac világszerte az egyik legkelendőbb halfajta, és a kereslet egyre nagyobb iránta. Ennek kielégítése kizárólag tengeri telepekkel nagy környezeti terhelést jelentene.

Nem véletlen, hogy évente már 2,7 millió tonna akvakultúrából származó lazac kerül a boltokba, a norvégok pedig már azt is kiszámolták, hogy összesen 17 milliárd eurót kellene költeniük, ha minden tengeri telepet szárazföldire szeretnének cserélni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a boltokba a halmentes halízű rúd, de mi van benne?A Frosta megpróbál előremenekülni a vegetáriánus halrudacskák bevezetésével, furcsa módon részben azért, mert egy környezettudatos lépés miatt romlottak a pénzügyi mutatói.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ akvakultúra élelmiszerbolt hal haltenyésztés lazac tenger Olvasson tovább a kategóriában