Évente több mint 160 millió zsáknyi kávét (9,6 milliárd kilogramm) fogyasztunk el, de ez a szám folyamatosan növekszik. Ezzel a kávé az egyik legnépszerűbb ital a világon. Ennek egyik fő oka (bár nem a legfontosabb) a koffein, ami a kávézók szerint segíti őket, hogy jól teljesítsenek. Kolumbiai kísérleti közgazdászok annak jártak utána, hogy vajon valóban növeli-e a szellemi teljesítményt a kávéfogyasztás?

A kutatásban a közgazdászok saját diákjaikkal kísérleteztek. Éles vizsgahelyzetben tesztelték, hogy hogyan változik a diákok teljesítménye a kávéfogyasztás hatására. A 174 fős csoportot két részre osztották, a fele kávét kapott, a másik fele mentateát (amiben semennyi koffein nem található). Természetesen senkinek sem volt kötelező meginni egyik italt sem és jutalmat sem kaptak érte, ha megtették. A vizsga végén viszont feljegyezték, hogy melyik résztvevő hány milliliter kávét fogyasztott el, hogy jól tudják mérni a koffein okozta hatást.

Hogy a kísérletet semmi se zavarja, szombatra tették a vizsgát, így nem volt aznap senkinek sem másik órája, sem vizsgája, amire készülnie kellett volna. A diákok kitöltöttek egy kérdőívet a kávézási és más szokásaikról, illetve egy teljesen értelmetlen kifejtős kérdésre is válaszolniuk kellett, amiben a kedvenc közgazdaságtani témájukról kellett írni. Mindezt csak azért, hogy elteljen elég idő a kávé elfogyasztása és a vizsga kezdete előtt, így fel tudjon szívódni a bevitt koffein mennyiség.

A vizsgát is úgy állították össze, hogy

a kávé emlékezetre és összetettebb szellemi tevékenységekre gyakorolt hatását is tesztelni tudják,

így a feladatsor egyik felének megválaszolásához csak arra volt szükség, hogy felidézzék a tanultakat, míg a másikban teljesen új feladatokkal találkoztak, amiket a megszerzett tudás alkalmazásával tudtak megoldani.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kávét fogyasztó diákok tesztje nem lett jobb, sőt átlagosan kevesebb pontot értek el, mint az a csoport, akik teát fogyasztottak. A két csoport a kontrollváltozók alapján megegyezett, így feltételezhető, hogy az eredményekben megjelenő különbségek a koffeinbevitel hatására jelentkeznek.

A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogy mi állhat a jelenség mögött. Először is azt nézték meg, hogy a memóriára hagyatkozó résznél vagy az összetettebb feladatok megoldásánál teljesítettek-e rosszabbul a diákok. Azokon a feladatokon, ahol csak emlékezni kellett a tananyagra, átlagosan ugyanannyi pontot vesztett mindkét csoport, bár itt a szórás is kisebb volt, mivel ezek a feladatok alapból könnyebbek voltak.

Amikor azonban komplex feladatokat kellett megoldani a megszerzett tudás segítségével, akkor

jóval rosszabbul teljesítettek azok, akik a vizsga előtt kávét fogyasztottak.

Ez elég meglepő, hiszen az emberek többsége pont azért fogyaszt kávét vizsga előtt, hogy az ellenkező hatást érje el. A diákok közül 24 százalék minden nap fogyaszt kávét, de további 15 százalék mondta azt, hogy a délelőtti vizsgák előtt ő is mindig iszik.

A kutatók ezért még egy lépéssel tovább mentek az elemzésben és azt is megvizsgálták, hogy milyen kölcsönhatás van a kávézási szokások és a kávé hatása között a kísérleti alanyokon. Arra jutottak, hogy valójában

azoknak a diákoknak csökkent számottevően a teljesítménye, akik egyébként nem kávéznak,

de most mégis ittak a kávéból. Közülük néhányan be is számoltak kézremegésről, ami néha még az igazán veterán kávéfogyasztókkal is megesik.

Az tehát biztosan látszik, hogy aki nem szokott kávézni, az semmiképp se kezdje el fontos vizsgák vagy munkahelyi megmérettetések előtt, mert pont fordított hatást fog elérni, amiatt, hogy a szervezete nincs hozzászokva.

De mi van azokkal, akik minden nap kávéznak, mégis valamiért nem jutnak hozzá a napi adagjukhoz? A kísérletben résztvevők

közül, akik saját bevallásuk szerint minden nap kávéznak, de a vizsga napján ezt mégsem tették meg, majd a kísérletben is a kontroll csoportba kerültek, azok rosszabbul teljesítettek

azoknál, akik ugyanúgy rendszeres kávéfogyasztók és aznap is így vagy úgy fogyasztottak valamennyi kávét.

Ha tehát már megszokta a szervezetünk, hogy egy kávéval nyitjuk a napot, akkor viszont negatív következményei lesznek, ha azt mégis pont akkor akarjuk elhagyni, amikor igazán szükség van a szellemi teljesítményünkre.

Az eredmények újdonsága, hogy éles helyzetben még nem tesztelték kutatók a kávé és ezáltal a koffein hatását a szellemi teljesítményre. Más körülmények között folytatott kísérletek egyébként elég ellenmondó eredményekre jutnak, ezért a kávé hatását érintő kérdéseket még nem tekinthetjük megválaszoltaknak. Az viszont biztos, hogy nem érdemes csak a teljesítmény fokozásáért elkezdeni fogyasztani, bár a többség egyénként is inkább az élmény miatt teszi ezt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet kávé kísérleti közgazdaságtan koffein teljesítmény Olvasson tovább a kategóriában