Izgalmas kérdés, hogy vajon egyes országokat, térségeket miért érint súlyosabban, másikakat pedig kevésbé a koronavírus-járvány. Ezt precízen megválaszolni egyelőre szinte lehetetlen a megfelelő adatok hiányában, a különböző tesztelési protokollok miatt ugyanis a vírussal kapcsolatos kimutatások nemzetközi összehasonlítása félrevezető lehet. Ugyanakkor egyrészt a külföldi híreket figyelve, másrészt a járvány természetéből kiindulva – egy cseppfertőzéssel, vagyis alapvetően személyes érintkezések útján terjedő betegségről van szó – egyre több feltételezés körvonalazódik arról, hogy vajon mik azok a tényezők, amik meghatározzák, hogy mely országokban vált igazán súlyossá a járvány, és hol sikerült megúszni a katasztrófát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába van rengeteg adatunk a járványról, valójában mégis a sötétben tapogatózunkNincs egységes protokoll a tesztek lebonyolítására, ezért nehéz kiigazodni a járvány terjedésével kapcsolatos adatok között. Pedig fontos lenne.

Ha a koronavírushoz köthető halálozások számát a népességszámhoz viszonyítjuk országonként, akkor számszerűsíthetők talán a leginkább a járvány lefutásában tapasztalt különbségek,

már amennyiben elfogadjuk azt a feltételezést, hogy legalább a fertőzéshez köthető halálesetek feltárásában mindenütt hasonló módon járnak el.

Tegyük most ezt meg legalábbis e cikk elolvasásáig, mert a koronavírusos halottak egy lakosra jutó száma (az egyszerűség kedvéért ezt a későbbiekben halálozási rátának nevezem) összefüggésben áll számos olyan tényezővel, ami logikus magyarázatot adhat a területi különbségekre.

Például a városokban élő lakosság arányával és a medián életkorral együtt mozog a halálozási ráta, vagyis ahol idősebb és urbanizáltabb a lakosság, ott valamivel pusztítóbb a járvány. Ugyanakkor az általános népsűrűség alakulása közömbösnek tűnik a halálozás szempontjából. Az alábbi ábrán látható három fület érdemes végigkattintani, hogy az összefüggések láthatóvá váljanak – az első két ábrázolt kapcsolat ugyan gyenge, de biztosnak látszik. (A cikk végén a korrelációs együtthatókról is szó esik.)

Nem közömbösek az egyes országokban elfogadott személyközi távolságok sem a halálozási ráta szempontjából. Egy 2017-ben lebonyolított kutatás során 42 országban mérték fel többek között magyar tudósok is, hogy jellemzően mekkora távolságot igyekeznek tartani egymástól az emberek, ha idegenekkel, ismerősökkel, illetve közeli hozzátartozókkal kerülnek személyes kapcsolatba. Amint az alább is látható, azokban az országokban, amelyek állampolgárai jellemzően nagyobb távolságot tartanak az idegenektől, valamivel kevésbé durvult el a járvány (persze az összefüggés ebben az esetben is nagyon gyenge). Hasonló kapcsolat azonban a távolabbi és a közelebbi ismerősökhöz képesti fizikai távolságtartást nézve egyre kevésbé látszik.

Az ismerősökkel való összejárás gyakorisága, illetve a napi kapcsolatba lépések száma is mutat némi összefüggést a halálozási adatokkal: azon országokban, ahol magasabb a naponta legalább tíz fővel érintkezők, illetve a legalább időnként a családon kívüli ismerősökkel étteremben, kávézóban és hasonló helyeken találkozó emberek aránya, a járvány is több áldozatot követelt.

A járvány idején különösen fontos kérdés, hogy az állampolgárok mennyiben hajlandók alávetni magukat a szabályoknak. Az adatok tükrében úgy látszik, hogy a törvénytisztelőbb társadalmakat^*Egy nemzetközi társadalomkutatás, az International Social Survey Programme (ISSP) 2016. évi hullámában többek között a következő kérdést tették fel: “Az Ön véleménye szerint…
1 – minden körülmény között engedelmeskednünk kell a törvényeknek, vagy
2 – vannak olyan helyzetek, amikor a saját belátásunk szerint kell cselekednünk akkor is, ha ez a törvények megsértéséhez vezet?”
Az első lehetőséget választók arányát vizsgálom országonként a következőkben. kevésbé érintette rosszul a járvány, igaz, az összefüggés ebben az esetben is gyenge, de azért kimutatható.

Sok szó esett az elmúlt hetekben a BCG-oltás egyelőre csak vélt pozitív hatásairól a koronavírus-fertőzéssel szemben. (Idehaza az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetésével hamarosan vizsgálat indul a BCG-vakcina koronavírus elleni hatékonyságának megállapítására.) Európai és észak-amerikai országokban vizsgálva – hogy hány évig írták elő a vakcina beadását, ha egyáltalán volt olyan időszak, amikor kötelező volt – elmondható, hogy ahol hosszabb ideig kellett adni az egyébként a tuberkulózistól védő injekciókat, ott a halálozási ráta alacsonyabban alakul.

Érdekesség, hogy az egy helyi lakosra jutó külföldi turisták száma közömbös a halálozási ráta alakulását illetően.

Persze oksági következtetésekre semmi esetre sem juthatunk a fentebbi összefüggések alapján. Egyrészt a fentebb vizsgált tulajdonságok és a halálozási ráta között feltárt összefüggések bár fennállnak, de gyengék (kivéve a BCG-oltás esetét). Ez jól látszik az alábbi, a korrelációs együtthatókat^*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken. bemutató ábrán.

Másrészt a cikkben nem egyénekre, hanem országokra^*Ráadásul az egyes ábracsoportokon jól látszik, hogy a vizsgált országok köre is változó az adatok elérhetőségének függvényében. vonatkozó adatokat mutattam be, mivel ennél részletesebb információk egyelőre csak elszórtan érhetők el. Arra tehát, hogy az egyes emberek koronavírus iránti kitettségére hogyan hat a törvények iránti attitűdjük vagy a BCG-oltás beadása, a fentebbiekből aligha következtethetünk. E kérdések eldöntésében az olyan vizsgálatok segíthetnek majd, mint a Magyarországon május elején indított nagymintás kutatás, a H-UNCOVER, aminek első hullámában közel húszezer véletlenszerűen kiválasztott magyar állampolgár fertőzöttségét mérték fel. Igaz, a kevés pozitív eset miatt a kockázati tényezők vizsgálatára ez az adatfelvétel sem ad igazán jó alapot.

Harmadrészt pedig a fenti összefüggések hátterében egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen az itt vizsgált tényezők állnak. Vagyis lehet, hogy a BCG-s átoltottság összefügg a COVID-19-járvány súlyosságával, de valójában nem ez a vakcina véd a koronavírustól, hanem az országok egy másik tulajdonsága, amivel szorosan összefügg, hogy mennyi ideig adták be kötelezően a tuberkulózis ellen adott injekciókat.

Ugyanakkor a fenti eredmények összhangban vannak több olyan tudományos cikk megállapításaival is, amelyek más cseppfertőzéssel átadható betegségeket (például az influenzát) nézve vizsgálják, hogy milyen körülmények kedveznek a terjedésüknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKínai kutatás mutatja, hogy a járvány tetőpontja utáni, de oltás előtti időszak is nehéz leszMegvannak az első, nagyobb mintára épülő antitest eredmények, de sajnos nem sok jót ígérnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat adatelemzés covid-19 demográfia koronavírus Olvasson tovább a kategóriában