Nem szokásunk rácsodálkozni a közmű jellegű szolgáltatásokra. Ritkán kiáltunk fel meglepetésünkben, hogy víz jön a csapból. Ugyanilyen közműszolgáltatás az internet is. Van, hogy szerelik, újra kell indítani a kábelmodemet, de alapvetően megbízhatóan működő technológiának gondoljuk. Arra viszont senki nem számított, hogy egy világszintű járvány miatt jelentősen megnő az internet iránti igény. Körbejárjuk, mivel jár ez.
Múlt hét szombaton abszolút csúcsot lehetett látni a Budapest Internet Exchange (BIX) forgalomcserélő központ grafikonjain. Ez az intézmény az egyik, ahol a netszolgáltatók és egyéb hálózati szereplők rendszerei össze vannak kötve. A BIX-en látható adatok azonban nem írják le tökéletesen, hogy mi történik a magyar interneten. A nagy szolgáltatók létrehoztak közvetlen adatcsere-kapcsolatokat is (ezt hívják privát peeringnek), az itt zajló forgalomról azonban nincs nyilvánosan elérhető statisztika. Az viszont egészen biztos, hogy ha a BIX-en csúcs van, akkor máshol is megnőtt a terhelés.
Egyhetes BIX-grafikon: látszik a hétvége a görbéken
Miszori Attila, a BIX elnökségi tagja úgy becsli, hogy a magyarországi forgalom 20-25 százaléka bonyolódhat a legendás, Victor Hugo utcai forgalomcserélőn keresztül. A szolgáltatók nagy része hibrid hálózatot üzemeltet, BIX-es és privát kapcsolatokat egyaránt használva. Ugyanakkor a BIX-nek nem is célja már jó ideje, hogy a központ legyen. Megfelel nekik az a szerep, hogy akik gyors kapcsolaton szeretnék az Amazon vagy a Google hálózatát elérni – mindkét internetes óriás jelen van a BIX-ben -, azok csatlakoznak a forgalomcserélőhöz.
Van még vas!
Azt is elmondta a szakember, hogy a BIX a jelenlegi forgalom kétszeresét is képes kezelni. Ugyanakkor már tervben vannak a fejlesztések, amelyek megduplázzák a kapacitást. „Ha jól végezzük a dolgunkat, nem nagyon van szó rólunk” – mondta Miszori.
(Fotó: Kev CC-BY-SA)
A szakembertől azt is megkérdeztük, hogy a hazai hálózati infrastruktúrában hol lehetnek a szűk keresztmetszetek. A végfelhasználók – azaz mi – internetezési élményét ugyanis nem az befolyásolja, hogy jó-e az adatcsere a netszolgáltatók között. Hanem, hogy gyorsan tölt-e be a G7.hu, vagy várni kell-e a Gmail megnyitására. Ez viszont nem feltétlenül a felső szintű kapcsolatokon múlik.
A felhasználó hamarabb fut bele abba, hogy az a helyi alközpont, amihez csatlakozik, túlterhelődik, mint abba, hogy elfogy a sávszélesség külföldi célpontok felé. A kábeles hálózatokon használt DOCSIS szabvány vagy az optikai hálózatokon használt GPON szabvány határai érdekesebbek a végfelhasználó számára. Különösen egy olyan helyzetben, amikor a nyugodt hétköznapi forgalomnál jóval többet kell lekezelniük az egyes szegmenseknek.
Lesz-e otthon internet?
Ilyen szituációkra sajnos nincs általános tanács. Amennyiben a hálózat nem bírja, úgy abban lehet reménykedni, hogy ezt a szolgáltató is észleli és fejlesztésbe kezd. Természetesen megkérdeztük az ország három legnagyobb internetszolgáltatóját, és ketten válaszoltak is. A Vodafone által éppen felvásárolt – és amúgy is belvárosi hálózatbővítésbe kezdő – UPC szóvivője szerint:
A hálózat stabilitását szolgáló kapacitásbővítéseket elvégeztük. Szakembereink folyamatosan figyelik a helyzet alakulását, és megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ügyfelek részére biztosítani tudjuk az otthoni munkavégzéshez, tanuláshoz és szórakozáshoz szükséges feltételeket az elkövetkező időszakban.
A Telekom sem mondott annál többet, mint hogy:
(…) folyamatosan figyelemmel kísérjük az eseményeket, monitorozzuk hálózatunkat, és mindent megteszünk a kapacitások megfelelő kezelése, lehetséges bővítése érdekében. Amennyiben úgy látjuk, hogy a hálózat biztonságát veszélyeztetné a fokozott forgalom, elő vannak készítve olyan védelmi intézkedési terveink, amelyekkel be tudunk avatkozni, és amelyekkel a szolgáltatások hálózati szintű biztonságos működtetése továbbra is fenntartható.
A Digi az általunk megjelölt határidőig azt sem nyugtázta, hogy kérdeztünk tőlük valamit.
A netszolgáltatói válaszokból kitűnik, hogy lokális problémákra készülnek. A szolgáltatás folyamatossága azon áll vagy bukik, hogy az adott szegmensen van-e elég elérhető erőforrás. Várhatóan nem a gerinchálózat vagy a külföldi kapcsolat lesz a szűk keresztmetszet.
Ha elmegy a drótos net, ott a mobil!
El kell áruljunk egy csúnya titkot: valójában a mobilnet is drótos internet. Csak a legközelebbi bázisállomás és a telefonunk között közlekednek rádión az adatok, onnantól többnyire optikai kábelen – vagy közvetlen mikrohullámú kapcsolatokon – folytatják az útjukat. Hogy miért? Mert az gyorsabb és egyszerűbb is.
Fotó: AFP/Europress
Az azonban reményre ad okot, hogy a mobilszolgáltatók mindegyike úgy döntött az otthoni munkavégzés bejelentésének napjaiban, hogy megnöveli ügyfeleinek adatkeretét. A Telekom számokat is közölt kérdésünkre válaszolva: a mobil-adatforgalom 25-30 százalékkal nőtt, és 35 százalékkal többet mobiltelefonáltunk. Legalább ennyire meglepő, hogy
a vezetékes telefonhívások is nőttek, rögtön 90 százalékkal.
Hol lehet csökkenteni a terhelést?
A Pornhub lassan már világszerte bejelentette, hogy a vírussal küzdő országokban ingyenessé teszi a prémium csomagját. A pornóipari nagyhatalomként magát kicsi, menő játékosnak feltüntető cég esetében nem ritka egy ilyen marketinglépés. Korábban, a 2017-es bostoni hóhelyzet során egy-két hóekét is az utakra küldtek azzal a felirattal, hogy „a miénk nagyobb”. És bár ezek a gépek túl sok hasznot nem hajtottak, a cég betakarította a kommunikációs előnyt.
#Pornhubplows #savingtheworld pic.twitter.com/MYb4XOgkNA
— Pornhub ARIA (@Pornhub) March 15, 2017
Az Európai Unió már a hónap közepén, március 19-én kérte a streamingszolgáltatókat, hogy ha egy mód van rá, csökkentsék a sávszélesség iránti igényüket. A Netflix és a YouTube az elsők között ígérte meg, hogy a 4K-s és HD-s streaming helyett mérsékeltebb felbontásban és sávszélesség-igénnyel sugározzák a műsoraikat. Mérések még nem állnak rendelkezésre, hogy ebből mit teljesítettek. A Netflix még határozottan nem SD-ben ad. Azonban az ilyen korlátozásokra szükség lehet, ha a Telekom által jelzett 25-30 százalékos pluszterhelésénél több jelentkezik.
Magyarországi felhasználóként egyelőre nem érdemes amiatt aggódni, hogy reggel lajtoskocsival fogják kihordani a netet, és esténként gyertyafénynél nézzük majd a tévét. Azonban az ígért és a garantált sávszélesség közti különbséget megtanulhatjuk. Aggódni nem érdemes, észnél lenni viszont soha nem káros.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
