(A 24.hu cikke.)

Nyolc éve nem volt olyan magas az infláció, mint 2020 januárjában: 4,7 százalékkal nőttek az árak egy év alatt. Az adat az elemzőket és a kormányt is meglepte, és mivel a kamat nem ér az infláció nyomába, a megtakarítások olvadoznak.

A jelképesnek mondható betéti kamatok alig látható hozama mellett vették az emberek a főnyereménynek beharangozott szuperállampapírt, a MÁP-ot, de egyelőre bukóban vannak még azok is, akik jegyeztek belőle. Ők jó sokan vannak, hiszen állománya tavaly decemberben átlépte a 3000 milliárd forintot.

Mindössze fél év alatt vonzott ennyi pénzt a sávos kamatozású, 3,5 százalékról induló, de az ötödik évben már 6 százalék kamatot ígérő adósságpapír. A tavaly június óta jegyezhető állampapírból hetente új sorozatot öntenek a piacra, mindenkinek jut belőle, csak éppen reálhozam nem volt rajta eddig. Aki az első kibocsátáskor, tavaly júniusban vett, annak tavaly decemberben 1,75 százalék, a következő hat hónapra pedig 2 százalék kamatot írnak jóvá (miután a megállapított éves kamat 3,5, illetve 4 százalék). Idén júniusra a befektetés összességében (kamatos kamattal számolva, mert a hozamot újra befektetik) alig 3,8 százalékot fial.

Ezt nagyjából meg is eszi az infláció.

Hogy a következő években nyernek-e a befektetők a MÁP-on, az attól függ, visszafordul-e az infláció a kincstári előrejelzést követve. A hivatalos becslés így számol, 2020-ra 3,5 százalékot lőttek be, de nem sok jót ígér, hogy a januári fejlemények láttán az elemzők egy része máris emelte előrejelzését, és inkább 3,8 százalékkal számol.

A MÁP-nál valamivel jobb befektetés lehetett, ha valaki az inflációt követő prémium állampapírok közül választott, de ez sem feltétlenül igaz. Az államkincstár aktuális árfolyamlistáján mutatóban előfordul 6 százalék körüli kamatfizetés, de a most is jegyezhető két papír nem ilyen. Közülük a hároméves változatnál 4,1 százalékos éves kamattal számoltak, és ennek az arányos részét fizették a februári fordulónapon, jóllehet infláció + 1 százalékos kamatprémiummal hirdették meg.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az aktuális inflációra jön rá a prémium, hanem a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott időszak pénzromlására. A papír kamata a múlthoz kötődik, az augusztusi éves inflációt veszi figyelembe, és mivel abban az időszakban lassabb volt a pénzromlás üteme, a kamatprémiummal együtt is sovány a kifizetés. Igaz ugyanakkor, hogy a mostani magasabb infláció beépül majd a következő kamatba, és minél jobban lassul a pénzromlás üteme, annál többet nyerhet a befektető.

2019-ben összesen 1558 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapír-állomány, az év végén meghaladta a 9074 milliárdot.

Sok lehetősége nincs az állampolgárnak, hova fektessen be, ha meg akarja őrizni a pénze értékét

– magyarázta a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor. Az utóbbi időkben az ingatlanbefektetések is mérséklődtek, részben az állampapír plusz stabilnak látszó hozama, elszívó ereje miatt. A mostani inflációs adat fényében lehet, hogy megint kicsit vonzóbb lesz ingatlanba fektetni, persze ha befektetés a cél, és a túlárazott albérleti piacot, az ebből adódó keresletcsökkenést nézzük, akkor lehetnek kétségek – tette hozzá.

Ráadásul az, hogy az infláció három százalék feletti lesz, felerősíti a társadalmi különbségeket – akik ezt nem tudják jövedelemmel ellensúlyozni, azok rosszul járnak.

A következő hónapokra Karsai Gábor azzal számol – a jegybankhoz hasonlóan –, hogy mérséklődik az infláció. A januári nagy ugrást részben magyarázza az üzemanyagárak mozgása: tavaly januárban érezhetően estek, most pedig emelkedtek decemberhez képest. Februárban viszont már üzemanyagár-csökkentések voltak, és a jövőben is erre lehet számítani (a világpiaci olajáraknál sem jeleznek emelkedést), ezért tekinti a gazdaságkutató a januári 13,5 százalékos áremelkedést átmenetinek.

Más a helyzet a másik fő tényezővel, az élelmiszerárakkal, itt a gyors emelkedés tartós trendnek látszik. A sertéshús 27,6 százalékkal drágult tavaly januárhoz képest, és a sertéspestis-járvány, illetve a kínai kereslet emelkedése továbbra is felfelé húzza az árát.

Az élelmiszereknél egyébként a forintgyengülés is erős áremelő hatású. Különösen a tejtermékek, de a hús piacán is jellemző, hogy a környező országok termékei megdrágultak a forintgyengülés miatt, így kisebb a verseny, a belföldi termelők is jobban tudnak árat emelni

– magyarázta Karsai Gábor.

A tartós fogyasztási cikkeknél minimális az áremelkedés, ám ha azt nézzük, hogy nemrégiben még szerény árcsökkenést jeleztek, akkor ez is fordulat. Az erőteljesen bérigényes szolgáltatásoknál egyértelmű trend a drágulás, amihez hozzájárulhat még a növekvő vásárlóerő és kereslet árfelhajtó hatása is – ebben a szegmensben is tartósan magasak lehetnek az árak a szakember szerint.

A GKI az MNB-vel egyezően 3,5 százalékos inflációt prognosztizált eddig 2020-ra – most inkább 3,8 százalékra hajlanak. Mindkettő több a költségvetésben prognosztizált 2,8 százalékánál.

Hogy a januári adathoz képest mérséklődés várható, az statisztikai oldalról alátámasztható, ugyanis tavaly tavasszal erősen gyorsult az infláció – így a magasabb bázis kedvezőbbé teszi majd az idei számokat. Viszont mivel a bérmegállapodások egy része függőben van, nem kizárt, hogy a magasabb infláció miatt nagyobb emelések lesznek, ami önmagában élénkítheti az inflációt, még ha egyelőre nincs is szó bér-ár spirálról.

A versenyképesség a kisebb cégeknél nemigen enged nagyobb emelést, és a magyar piacra termelőknél is korlátosak a lehetőségek. Viszont az exportra termelő cégeknél, multiknál, akiknek kezükre játszik a forintgyengülés is, nagyobb lehet a mozgástér a béremelésre. A költségvetési szektorban egy-két égető terület kivételével nem valószínű, hogy lesz pótlólagos emelés, míg a nyugdíjaknál és más nyugdíjszerű ellátásoknál novemberben pótlólag kell majd emelni a járandóságokat januárig visszamenőleg.

Sajátos gazdaságpolitikai kelepcébe lavírozta magát a kormány – olyan időszakban alkalmaztak laza keresletélénkítő költségvetési és monetáris politikát, amikor a magyar gazdaság (a világgazdasági körülmények, a bejövő uniós pénzek miatt) amúgy is gyorsult. Pedig ez idő tájt nyugodtan szigoríthattak volna, főleg monetáris oldalról. Ha megtették volna, akkor az inflációval sem itt tartanánk – véli Karsai Gábor, aki szerint a gazdasági növekedésnek sem ártott volna egy ilyen lépés.

Ez a hajó elúszott, viszont mostanra már elkerülhetetlennek látszik valamiféle monetáris szigorítás. Szóba jöhet az alapkamat-emelés, de ezzel valószínűleg amíg lehet kivárnak, mert presztízskérdés a jegybank számára a rekord alacsony kamat. Jelzésértékű, hogy mostanában nem hangsúlyozzák már, a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Karsai szerint lehet azt mondani, hogy nem az árfolyam a cél, de ha az inflációs tervet veszélyezteti az árfolyam alakulása, akkor arra is oda kell figyelni. A forgalomban lévő pénz mennyiségének szabályozásával és a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb, a BUBOR emelésével is beavatkozhat még az MNB.

Negyedik éve tart az erőteljes minimálbér-emelés, illetve bérmegállapodással ösztönzik a cégeket a gyors béremelésre – ha az emelésekkel nem tart lépést a termelékenység növekedése, akkor ez klasszikusan inflációs hatást eredményez, költség- és keresletoldalról is (a vásárlóerő növekedésével). A Pénzügyminisztérium kettős szerepben lavíroz, egyrészt próbálja élénkíteni a keresletet (állami költekezésekkel), másrészt viszont el akarja érni néhány éven belül a nullás költségvetést. A mostani inflációs adat mellett azonban kérdéses, hogy a válságmegelőzés címén várható újabb keresletélénkítés mennyire lesz megvalósítható.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat fogyasztói árindex infláció Olvasson tovább a kategóriában