Bár a foglalkoztatási mutatók évek óta rekordokat döntögetnek a fejlett országokban, a munkavállalók helyzete több szempontból is romlott. A McKinsey elemzői 22 OECD tagállam munkaerőpiaci tendenciáit vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy
a középfokú képzettséget igénylő, közepes fizetést adó állások eltűnőben vannak.
A munkahelyek skálája tehát egyre polarizáltabb, már ha a feladatok összetettségét, és az értük járó fizetés összegét nézzük. Egyre kevesebb van az egyszerűbb adminisztratív állásokból, a gyártósori munkákból pedig éppen azokat váltják ki a legnagyobb arányban a korszerű gépek, amelyek már igényelnek némi szaktudást.
Eközben szintén általános jelenséggé vált a lakhatási költségek drasztikus növekedése, ami leginkább az alacsony bérű állásokban dolgozókat érinti. Miközben az elhelyezkedéssel kapcsolatos kilátások ebben a csoportban is sokat javultak, a fogyasztási és megtakarítási lehetőségeik szűkültek. A fentebb ismertetett tendencia miatt pedig egyre többen kerülnek kényszerűségből ebbe a körbe: hiába végezhetnének a képességeik vagy az iskolázottságuk alapján valamivel jobb munkát, nem találnak olyat. A jelenség különösen a legfiatalabb, 15 és 30 év közötti, esetleg kevésbé jól képzett munkavállalókat érinti, akik pályájuk elején csak nagy nehézségek árán tudnak jól fizető, magas státuszú állásokat szerezni, és még nehezebb számukra a méltó lakhatási körülmények megteremtése.
Ráadásul a munkavállalók egyre inkább saját magukra vannak utalva. Ez meglátszik például kollektív szerződések által szabályozott pozíciók arányának csökkenésén is. A többnyire a szakszervezetek által kezdeményezett megállapodások 2000-ben még a vizsgált országokban dolgozók 44 százalékára vonatkoztak, azonban ez az arány 2017-ben már csak 38 százalék volt.
A magas bérű, komoly képzettséget igénylő állások betöltői ugyanakkor sokat nyertek a változásokkal, a fogyasztás és a megtakarítási aktivitás ebben a körben erősödött. Az elemzés megállapításai szerint a kiváltságos körbe való belépés kulcsa a megfelelő készségek, képességek kialakítása. A legjobban iskolázott munkavállalók nagy eséllyel jó munkához juthatnak, mivel a magas színvonalú állások száma is egyre növekszik – elengedhetetlen tehát az iskolarendszer fejlesztése és a felsőoktatás elérhetővé tétele minél szélesebb rétegek számára, ha egy ország az álláskínálat teteje felé szeretné terelni az embereket.
Ezt ugyanakkor nehezíti, hogy éppen az oktatás költségei drágultak a leginkább az utóbbi másfél évtizedben. Akárcsak számos alapvető fontosságú dolog, például a lakhatás és az egészségügy ára is jelentősen nőtt, miközben a boltban kapható, nem létfontosságú áruk ára csökkent.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
