Bár a foglalkoztatási mutatók évek óta rekordokat döntögetnek a fejlett országokban, a munkavállalók helyzete több szempontból is romlott. A McKinsey elemzői 22 OECD tagállam munkaerőpiaci tendenciáit vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy
a középfokú képzettséget igénylő, közepes fizetést adó állások eltűnőben vannak.
A munkahelyek skálája tehát egyre polarizáltabb, már ha a feladatok összetettségét, és az értük járó fizetés összegét nézzük. Egyre kevesebb van az egyszerűbb adminisztratív állásokból, a gyártósori munkákból pedig éppen azokat váltják ki a legnagyobb arányban a korszerű gépek, amelyek már igényelnek némi szaktudást.
Eközben szintén általános jelenséggé vált a lakhatási költségek drasztikus növekedése, ami leginkább az alacsony bérű állásokban dolgozókat érinti. Miközben az elhelyezkedéssel kapcsolatos kilátások ebben a csoportban is sokat javultak, a fogyasztási és megtakarítási lehetőségeik szűkültek. A fentebb ismertetett tendencia miatt pedig egyre többen kerülnek kényszerűségből ebbe a körbe: hiába végezhetnének a képességeik vagy az iskolázottságuk alapján valamivel jobb munkát, nem találnak olyat. A jelenség különösen a legfiatalabb, 15 és 30 év közötti, esetleg kevésbé jól képzett munkavállalókat érinti, akik pályájuk elején csak nagy nehézségek árán tudnak jól fizető, magas státuszú állásokat szerezni, és még nehezebb számukra a méltó lakhatási körülmények megteremtése.
Ráadásul a munkavállalók egyre inkább saját magukra vannak utalva. Ez meglátszik például kollektív szerződések által szabályozott pozíciók arányának csökkenésén is. A többnyire a szakszervezetek által kezdeményezett megállapodások 2000-ben még a vizsgált országokban dolgozók 44 százalékára vonatkoztak, azonban ez az arány 2017-ben már csak 38 százalék volt.
A magas bérű, komoly képzettséget igénylő állások betöltői ugyanakkor sokat nyertek a változásokkal, a fogyasztás és a megtakarítási aktivitás ebben a körben erősödött. Az elemzés megállapításai szerint a kiváltságos körbe való belépés kulcsa a megfelelő készségek, képességek kialakítása. A legjobban iskolázott munkavállalók nagy eséllyel jó munkához juthatnak, mivel a magas színvonalú állások száma is egyre növekszik – elengedhetetlen tehát az iskolarendszer fejlesztése és a felsőoktatás elérhetővé tétele minél szélesebb rétegek számára, ha egy ország az álláskínálat teteje felé szeretné terelni az embereket.
Ezt ugyanakkor nehezíti, hogy éppen az oktatás költségei drágultak a leginkább az utóbbi másfél évtizedben. Akárcsak számos alapvető fontosságú dolog, például a lakhatás és az egészségügy ára is jelentősen nőtt, miközben a boltban kapható, nem létfontosságú áruk ára csökkent.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
