Úgy tűnik, a tavalyi év fordulópont volt a svédországi közlekedésben, ami egyben egy apró lépést is előrejelezhet a klímaváltozás elleni globális fellépésben. Először csökkent a repülőgépen utazók száma Svédországban, ráadásul  rögtön számottevő mértékben. Tavaly kétmillió emberrel kevesebben ültek repülőn Svédországban, ami 3,5 százalékos csökkenés a tavalyi rekordévhez képest.

A legnagyobb svéd repülőtereket üzemeltető állami cég, a Swedavia pénteken publikálta a tavalyi utasszámokat. Ezekből az is kitűnik, hogy főleg a belföldi forgalom esett vissza látványosan. Míg a nemzetközi forgalom 2,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest, a belföldi közel kilenc százalékkal.

A tavalyi volt az első év, amikor a nemzetközi utasszám csökkent, a belföldi forgalom csökkenése már 2018-ban elkezdődött. Két év alatt 14 millióról 12,4 millióra esett a belföldi repülőutasok száma, ami 12 százalékos visszaesés.

A Swedavia azt írta megkeresésemre, hogy a csökkenésnek számos oka van. Szerepet játszik benne egy 2018-ban bevezetett repülési adó, a gyenge svéd korona, a visszaeső gazdaság és a klímaváltozástól való félelem. A repülési adót környezetvédelmi okokból vezették be két évvel ezelőtt. Egy EU-n belüli út után 6 eurót (2000 forintot) kell fizetni, az unión kívüli repülésre pedig 25 eurót (8300 forintot).

Az adóztatásra azért van szükség, mert a repülés a hajózás mellett a leginkább környezetszennyező utazási mód. Egyénileg egy távoli – jellemzően repülős – utazással tudunk leginkább ártani a Föld éghajlatának. Egy New York-i oda-vissza repülőút fejenként nagyjából három négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit mérlegeljünk egy utazásnál, ha tenni akarunk a klímaváltozás ellen?Tényleg ennyire káros repülni? A vonat mindennél környezetbarátabb? Mikor érdemes autóba ülni? Néhány szempont az utazáshoz a klímát féltőknek.

A turizmus a klímaváltozás egyik legjelentősebb okozójává vált, az összes üvegházhatású gáz nyolc százalékáért felel. A repülőjegyek drasztikus árzuhanása és néhány további ok miatt jelentős mértékben bővült az iparág, 2018-ban háromszor annyian repültek, mint húsz éve.

Svédországgal szemben a világ nagy részén, így Magyarországon is gond van a repülés adóztatásával. Ahogy korábban írtunk róla, Magyarországon nincs semmilyen olyan adó, amelyik a leginkább környezetszennyező utazási formát érintené. Abszurd módon több adót fizet a gyalogos vagy a kerékpáros is, mint aki repülőre száll.

A repülés nemcsak a legmagasabb egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátása miatt a leginkább környezetszennyező utazási mód. A repülésnél ugyanis más szennyezőanyagok – mint a nitrogén-oxidok vagy a kén-dioxid – többszörösére növelik a szén-dioxid által okozott káros hatásokat. Emellett a közvetlenül a légtérben kibocsátott szén-dioxidnak jóval maradandóbb hatása van, mint a Földön, mivel nincsenek fák vagy tengerek, amelyek megkössék.

A svéd repülési adót egyébként a lakosság többsége is támogatta. A svéd repülési szokásokról szóló cikkek elmaradhatatlan megjegyzése, hogy a repülés környezetvédelmi okokból fakadó kerülése már a nyelvtanba is bekúszott. A flygskam, azaz repülési szégyen a svéd értelmező szótárban is helyet kapott.

Ahogy korábban írtunk róla, a svéd állam nemcsak a repülési adóval próbálja átterelni az embereket a kevésbé környezetszennyező utazási módokra. A svéd kormány ősszel arra utasította az állami közlekedési hatóságot (Trafikverket), hogy készítsen hatástanulmányokat, illetve terveket arra, hogy Svédország és Európa egyes nagyvárosai között naponta közlekedő éjszakai vonatjáratokat indítsanak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ klímaváltozás repülés Svédország Olvasson tovább a kategóriában