Korábban írtunk róla, hogy a nők hajlamosabbak alábecsülni teljesítményüket, ami akadályozhatja őket az előlépésben. Zoe Cullen és Ricardo Perez-Truglia máshonnan közelítette meg a kérdést. Az egyenlőtlen fizetések egyik mozgatórugója, hogy aránytalanul több férfit léptetnek elő. Cullenék tanulmánya arra világít rá, hogy ez amiatt lehet, mert a férfi főnökök sokkal gyorsabban léptetik elő a férfi beosztottjaikat, ami újabb férfi főnököket eredményez, és folytatja a véget nem érő sort.
A szerzők egy nagy ázsiai bank beosztottjait vizsgálták, akikről 2015 és 2018 közötti adatokat kaptak meg. A cég hasonló volt az amerikai átlaghoz abból a szempontból, hogy a kezdő állásokban viszonylag sok nő dolgozott, de a menedzseri szinten már 14 százalékkal kevesebb, míg a felsővezetésnek már csak negyede volt nő, a vezérigazgató pedig férfi volt. A négy év adataiból látták, hogy kinek pontosan mettől meddig ki volt a főnöke és mikor nőtt a fizetése – utóbbiból következtettek arra, hogy mikor léptették elő.
Ezen kívül arra is kíváncsiak voltak a szerzők, hogy vajon mi az oka, hogy a férfiak elsősorban a férfiakat léptetik elő. Ehhez a teljesítményt is mérték azzal, hogy hány napot hiányoztak, mennyit dolgoztak egy nap, illetve az értékesítési osztályon dolgozóknál azzal, hogy mennyi terméket adtak el. Ezen túl egy kérdőívet is kitöltettek a dolgozókkal, hogy megtudják, milyen viszonyban vannak a főnökeikkel.
A férfi főnökök hatását úgy vizsgálták, hogy megnézték, hogy amikor női főnökről férfi főnökre váltanak a beosztottak, akkor mennyivel hamarabb lépnek előre, mint akkor, ha női főnökről másik női főnökre váltanának. Azért volt fontos, hogy a kontroll csoportban is legyen váltás, hogy ne a főnökcsere hatását mérjék, hanem kifejezetten a férfi főnök hatását.
Az eredmények szerint nagyjából
13 százalékkal nagyobb fizetésemelést kaptak a férfi főnökhöz került férfiak azoknál, mint akik újra női főnökhöz kerültek.
A nők esetében mindkét csoport eredménye azonos volt a női főnöknek dolgozó férfiakkal. A férfiakat hamarabb is léptették elő, ha férfi főnökhöz kerültek, ez a szerzők szerint a nők alacsonyabb bérezésének nagyjából harmadáért felelős, mivel őket sem a női, sem a férfi főnökök nem léptették hamar elő.
Megvizsgálták a fenti esetek tükörképét is, amikor férfi főnökről váltanak nőire, illetve a kontroll csoportban másik férfi vezetőre, de az eredmények ugyanazt mutatták: a férfi főnökhöz kerülő férfiak hamarabb léptek elő, és ezzel több pénzt is kerestek, mint azok, akik női vezetőnél maradtak. Nőknél ugyanúgy nem volt hatása a főnök nemének az előlépésre és a fizetésre.
Felmerülhet bennünk, hogy vajon mi miatt léphetnek hamarabb elő a férfiak, ha férfi főnökhöz kerülnek. Akár az is lehet, hogy valóban jobban teljesítenek, mert könnyebben dolgoznak együtt a férfi főnökükkel. Ezt tudták mérni a már említett teljesítményadatokkal, de az eredmények alapján mind a nők, mind a férfiak teljesítménye teljesen független volt a főnökük nemétől.
A teljesítményen tehát nem múlik, de lehet, hogy férfi főnök alatt kisebb a valószínűsége, hogy a férfiak elhagyják a céget vagy osztályt váltanak, mint a nők. Erre is volt adata a szerzőknek, és ezt megvizsgálva ugyancsak nem találtak különbséget a nők és a férfiak között, akárki is volt a főnökük.
Végül a kérdőívek segítségével meg tudták vizsgálni, hogy ki milyen viszonyban van a főnökével: mennyit dolgoznak egymáshoz közel, mennyi szünetet töltenek együtt, mennyi személyes e-mailt váltanak, tehát összességében mennyire szoros a munkán kívül is a kapcsolat közöttük. Azt találták, hogy
azok a férfiak, akik férfi főnökhöz kerülnek, sokkal szorosabb személyes kapcsolatot alakítanak ki, mint a többiek.
Ez nem igaz sem a női főnökök alatt dolgozó férfiakra, sem a nőkre, függetlenül a főnöküktől.
Az eredmények alapján tehát a férfiak azért tudnak könnyebben előrelépni férfi főnök alatt, mert munkán kívül könnyebben megtalálják a közös hangot. Ennek semmilyen hatása nincs a termelékenységükre, mégis előnyt szereznek a karrier szempontjából a nőkkel szemben. Mivel a vezetők túlnyomó része férfi, ezért ez magyarázhatja, hogy miért csökken olyan lassan a nők számaránybeli hátránya a vállalatok vezetői között. Emellett ez felelős a béregyenlőtlenségek harmadáért is. Ha odafigyelnek a vezetők, hogy valóban teljesítmény alapján léptessenek elő beosztottakat, az sokat lendíthet a nemi egyenlőtlenség csökkentésén.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
