Két héttel ezelőtt nagyjából 15-20 ember dolgozott a Mátrai Erőmű egyik gázturbinájának felújításán. Az addigi széljárás hirtelen megfordult, a gázturbinán keresztül pedig iszonyatos bűz csapta meg a szűk térben dolgozók orrát. Az embereknek hirtelen megfájdult a fejük, hányingerük lett, légszomjjal küzdöttek, a levegőben lévő gázok irritálták a szemüket és a bőrüket. A csapatnak azonnal el kellett hagynia a helyszínt.

A rémisztő eset ellenére a katasztrófavédelem csak három nappal később, múlt hét kedden vonult ki a Mátrai Erőműhöz, amely a magyar áramtermelés nagyjából húsz százalékát adja. Azóta több cikk is megjelent, amelyekben a környéket ellepő orrfacsaró szagról, tömeges rosszullétről, véres székletről vagy elszíneződő érmékről írtak, az Átlátszó által megszerzett dokumentum szerint több mérgező gáz koncentrációja is meghaladta az egészségügyi határértéket.

Hivatalosan viszont továbbra is meglehetősen homályosan fogalmaznak az erőműben lévő szennyezésről, és bagatellizálják a történteket. A katasztrófavédelem szerint ugyan a felszabaduló gáz valóban erőteljes szagú volt, de a lakosságra nézve nem jelentett veszélyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szerint rémhírek jelentek meg a sajtóban, egyszeri esetről beszélt, és szerinte a hatóságok összes mérése határérték alatti eredményt hozott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészárosékat is érdekli, hogyan lehet pénzt csinálni a szén-dioxidbólTovább működtetnék a Mátrai Erőmű széntüzelésű blokkjait, ha sikerül munkára fogni a klímaváltozás fő felelősét.

Az erőmű mintegy féltucat dolgozójával beszélve azonban egészen más képet kaptunk a szennyezésről. Azt állították, hogy nyár eleje óta egyre intenzívebben lehet érezni a környéken a bűzt, az erőmű vezetése hónapok óta tud a víztározóba érkező szennyező anyagokról, és több dolgozót is tájékoztattak arról, hogy a gázok miatt tüdőgyulladást, tüdőödémát kaphatnak.

Az pedig teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a Átlátszó értesülésének megfelelően a szennyezésben ártatlan a Mátrai Erőmű, mivel azt Mészáros Lőrinc másik érdekeltsége, a magát környezetbarátnak és Közép-Európa legmodernebb búzafeldolgozójának beállító, szomszédos Viresol okozta.

Már nyáron is büdös volt

Több olyan emberrel beszéltünk, aki több mint egy évtizede az erőműnél dolgozik, de soha nem tapasztalt hasonló vegyi szennyezést. Ez nem is meglepő, mert a lignittel működő erőműben jellemzően nem vegyszerekkel, hanem leegyszerűsítve szénnel és vízzel dolgoznak. A tiszta víznek emiatt különösen fontos szerepe van az erőmű működésében^*Többek között hűtésre, kéntelenítésre és gipsz előállításához használják.. A vizet részben az erőmű határában lévő Őzse-völgyi víztározó biztosítja.

A víztározóba érkező víz jellemzően környékbeli patakokból származik. Az évtizedeken át tiszta vízben halak, kacsák és vadludak úszkáltak, a helyi legendárium szerint egykor még hódok is éltek benne. „Mindig nagyon precízen bántunk a vízzel, agyonvizsgáltuk a bejövő vizeinket” – mondta az erőmű egyik munkatársa.

Az élővilág azonban teljesen kipusztult, eltűnt azt követően, hogy a Mátrai Erőművet is birtokló Mészáros Lőrinc a szomszédos telken felépítette a Viresolt. A 6,2 milliárd forintos állami támogatással épült gyárat idén februárban avatták fel, az eseményen Orbán Viktor is részt vett. Az üzem fő tevékenysége, a búza feldolgozása rendkívül vízigényes, egy kilogramm búzához 10-20 liter vizet is fel kell használni. Ennek a víznek majdnem 90 százaléka szennyvízként végzi^*Tömegre vetítve a 0,5-1 százalékot is elérheti a benne lévő szilárd anyagok mennyisége.. A szennyvíz nagyon savas, ezért a kezelés során semlegesíteni szokták, még mielőtt az üzemből kijut^*A szennyvíz meglehetősen összetett oldat, de a mostani eset kapcsán azt érdemes kiemelni, hogy a nitrogéntartalma viszonylag magas, tömegre vetítve körülbelül 3 százalékot képvisel..

Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc az átadón. Fotó: Facebook/Mészáros Lőrinc

Ez amiatt érintette az erőművet, mert a Viresolban keletkező, elvileg tisztított szennyvíz az Őzse-völgyi víztározóba folyik. A Viresol indulását követően fokozatosan jelentek meg problémák. Az erőmű parkolója a Viresol gyára mellett van, és a tavasszal már többen érezték a bűzt a parkolóban. A szag jellemzően hajnalban volt erős, amikor az első műszakra érkeztek a dolgozók. Hallottunk olyan emberről, aki már nyáron is hányt a bűztől.

Beszéltünk egy olyan karbantartóval, aki szintén nyár elején szembesült azzal, hogy valami nem stimmel az erőműbe érkező vízzel. Míg korábban félévente vagy legfeljebb három havonta kellett egy vízszűrőt kicserélniük, addig nyár elején már napi rendszerességgel cserélték a szűrőket. „Arra gondoltunk, hogy mocsaras a víz, vagy sok benne a kosz, amiatt dugul el ilyen sűrűn” – mondta. Később már napi kétszer kellett cserélni a szűrőket. A szennyezett víz miatt pedig nyáron többször le kellett állítani az erőmű kéntelenítő üzemét.

Fekete víz, több százszoros szennyezés

Júliusban derült ki, hogy a Viresol valóban szennyezi a víztározót. Az erőműből a Bene-patakba folyt a víz, ahol tömeges halpusztulást okozott a vízbe került mérgező anyag. Pintér Sándor belügyminiszter augusztusban közölte, hogy a szennyezés a Viresoltól származott, a céget pedig kötelezték a „hulladékok haladéktalan elszállítására”.

Az erőműben dolgozók szerint ekkor a víztározó teljes élővilága is elpusztult, ennek ellenére a Viresol továbbra is a víztározóba engedett szennyezett vizet. A tározó vize hol feketévé vált, hol szürkévé. „Először találkoztunk ilyennel” – mondta az erőmű egyik évtizedek óta ott dolgozó munkatársa.

Úgy tudjuk, hogy a vízben lévő szennyező anyagok (mint a nitrogén-oxidok) több százszorosan túllépték azt a szintet, ami már káros lehet az egészségre.

Nem állandóan voltak magasak ezek az értékek, de nyár óta rendszeresen előfordultak.

Azt hallottuk, hogy a szennyezéssel és a mérésekkel az erőmű vezetői is tisztában voltak nyár óta. Az általunk hallott információkkal megkerestük csütörtök délután a Mátrai Erőművet. Miután a központi számot hívva bemutatkoztunk, megszakadt a vonal, és utána nem vették fel a telefont. E-mailben is kerestük az erőművet és a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatóságát, de nem válaszoltak a kérdéseinkre, vagyis nem cáfolták az állításainkat.

A Mátrai Erőmű. Fotó: Komka Péter/MTI

Hiába tudott tehát az erőmű vezetősége hónapok óta a szennyezésről, mégse ők, hanem – ahogy a katasztrófavédelem is megerősítette – lakossági bejelentés hatására érkeztek a helyszínre múlt kedden. Ekkor már egyre tarthatatlanabb volt a helyzet. Ahogy egyre több vegyi anyag került a tározóba, egyre intenzívebbé vált a bűz az erőmű környékén. Többen is azt mondták, hogy nagyjából október közepe óta lehetett erőteljesen érezni.

Kisebb fejfájás vagy hasmenés formájában egyre komolyabb tünetek jelentkeztek sokaknál. Hallottunk olyanról, akinek véres volt a széklete, másnak a köpete volt véres, vagy felhólyagosodott a torka. Sok függött attól is, hogy ki mennyire dolgozik messze a víztározótól, vagy milyen volt a szélirány. „Ment a hasam, rettenetesen fájt a fejem, szúrt a mellkasom, de mostanra úgy néz ki, kiürült a szervezetemből” – mondta egy ott dolgozó.

Mellébeszélnek

Az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációban mértek kénhidrogént, nitrogén-monoxidot és foszfor-hidrogént (foszfint). Ezek közül a foszfint említették a legmérgezőbb gáznak. Belégzésének hosszú távú következményei lehetnek, tüdőgyulladást vagy tüdőödémát lehet tőle kapni. Beszéltünk olyannal, aki szerint a felettese egy tájékoztatón beszélt is ezekről a kockázatokról, emiatt meglepő, hogy a katasztrófavédelem bagatellizálja a szennyezést. Bár erre magyarázat lehet, hogy közleményeiben következetesen arról ír a hatóság, hogy a „lakosságra” nézve nem jelent veszélyt a szennyezés.

Mindenesetre ő volt az egyetlen általunk megkérdezett dolgozó, aki elégedett volt az erőmű belső kommunikációjával. Az erőmű központilag ugyanis egyáltalán nem tájékoztatta a dolgozókat a múlt héten megjelent sajtóhírekig. Csak ezt követően informálták az embereket két szórólapon keresztül, de ezek is jobbára általánosságokat tartalmaztak, a Viresol neve például nem volt megemlítve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország példát mutathat Közép-Európának, ha Mészáros Lőrinc tényleg bezárja az erőművétA kormány a Mátrai Erőmű leállításáról tárgyal, és az első lehet Közép-Kelet-Európában, amely bejelenti a szénkorszak végét.

A tájékoztatás tehát jobbára a középvezetőkön keresztül zajlott, de a többséghez így sem jutottak el érdemi információk. „Amikor egy hónapja szólt nekünk a főnökünk, hogy kénhidrogén került a levegőbe, mindenki felkapta a fejét, meg is ijedtünk. Érdemleges dologgal azonban nem szolgált, mindig mellébeszélt, kitért a kérdések elől” – mondta egy ott dolgozó.

„Szintén vérlázító, hogy rengeteg cikkben olvastam, hogy vegyvédelmi maszkot kaptunk, védőruhát meg orvosi ellátást, de ezek nem igazak” – mondta egy másik alkalmazott. Szerinte két héttel ezelőttre beígértek nekik több tucat gázszűrős maszkot, de máig nem kapták meg őket. „Maszk? Én nem is láttam ilyet, hozzám senki nem jött, hogy adunk, nem osztottak ki semmit” – mondta egy ott dolgozó.

Többen is azt sérelmezték, hogy a médiában elkenik a szennyezés jelentőségét a hivatalos megszólalások, miközben a hozzájuk is elérő mérési eredmények valós veszélyt mutattak ki. „Nem mondják el az igazságot, hogy járjunk be minden nap, de itt mérgeznek meg minket” – mondta egyikük.

A Viresol búzakeményítõ üzeme. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Szintén érzékeny pont, hogy a hírekben rendre a környezetvédelmi szempontból amúgy is sokat támadott Mátrai Erőműhöz kötik a szennyezést. Ugyan valóban az erőmű területe a leginkább érintett, de a szennyezésben teljesen ártatlan. Hiába érkezik a Viresoltól a szennyezés, a cég neve semmilyen hivatalos híradásban nem szerepel.

Ezt az ellenérzést tovább fokozta, hogy több megkérdezett biztosra állította, hogy miután múlt kedden a katasztrófavédelemtől kimentek az erőműhöz,

a Viresolba egyszerűen nem engedték be őket.

„Míg az erőműben azóta is nonstop jelen vannak a katasztrófavédők, addig a Viresolnál nem látni őket” – mondta egy erőművi dolgozó. Erről megkérdeztünk a Viresolt és a hatóságot is. A katasztrófavédelem hosszú, nagyrészt a korábbi közleményeit tartalmazó levelet küldött, de ismételt kérdésünkre sem válaszolt arra, hogy beengedték-e őket az üzembe.

Evakuálás is felmerült

A Viresolt végül múlt pénteken bezárták a katasztrófavédelem egyik sikertelen akciója után. Csütörtökről péntekre virradó éjszaka elkezdték leengedni a vizet a víztározóból, oxigénhez jutott a szennyező anyag, gázok szabadultak fel, és a korábbinál is erőteljesebb bűz keletkezett.

Több megkeresett szerint ciánt is mértek, ezt az állítást sem kommentálta a katasztrófavédelem és az erőmű. Válságstábot hívtak össze az erőmű vezetői és katasztrófavédelmisek részvételével, és leállították az akciót. Tudomásunk szerint ekkor komolyan felmerült, hogy evakuálják a pár kilométerre fekvő, 1100 lakosú Detket, de erre végül nem került sor.

Azóta lassan, fokozatosan engedik le a tározó vizét, vegyi úton folyamatosan kezelik, emiatt színeződött el a Bene-patak. A víz minősége ennek köszönhetően javult, az elszíneződés ellenére valójában már jobb a minősége, mint korábban. Többen is azt mondták, hogy a Viresol üzeme csütörtökön újraindult. 

A hónapok óta zavartalanul folyó szennyezés, a tömeges rosszullétek és a mismásoló hatósági kommunikáció ellenére az általunk megkérdezettek szerint nem történt jelentős felbolydulás az erőműben. „Az emberek egy része fel van háborodva, de mivel nincsenek óriási nagy tüneteik, kicsit passzívak” – mondta egyikük. „Hiába veszi észre nagy részük a dolgot, nem akar cselekedni. Vagy túl naivak, vagy nem nem elég akaratosak, vagy nem akarnak ellencselekdeni” – mondta egy másik dolgozó.

A cikk elkészítésében közreműködött Torontáli Zoltán.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet környezetszennyezés Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc Viresol Olvasson tovább a kategóriában