Virágzó turizmus, vidékről és külföldről költöző tömegek, gyorsan növekvő bérek: nagyon hasonló okai vannak annak, hogy Csehországban és Magyarországon – különösen a fővárosokban – tavaly is kiemelkedő mértékben nőttek az újonnan épített ingatlanok árai. Prágában csak 2018-ban ötödével drágultak az ingatlanok, és egyelőre nincs jele a folyamat lassulásának.
Magyarországon gyakran panaszkodunk arra, hogy nem sokat ér a bérek növekedése, mert az ingatlanárak emelkedése messze lehagyta az elmúlt években azt a tempót, amellyel a fizetéseket emelték. De ha megnézzük, hogy hány évnyi átlagbérből jön ki egy 70 négyzetméteres új lakás az európai országokban, azt látjuk, hogy Magyarország 7 évvel középmezőnyben van, Csehországban viszont 11 évig kellene a teljes átlagfizetést félretenni, ha ez lehetséges volna. Ez azt jelenti, hogy itt a legrosszabb a lakhatási helyzet a Deloitte kutatásában vizsgált 13 ország közül.
A Bloomberg cikke alapján a városban jelentősen hozzájárult a helyiek és városba költözni kívánók számára elérhető kínálat csökkenéséhez, hogy jelentős számban vontak ki lakásokat a piacról rövid távú lakáskiadási célllal. Az önkormányzati nyilvántartás alapján az óvárosi ingatlanok 20, az óvárost körülvevő részen fekvőknek pedig 10 százalékát kínálták kiadásra Airbnb-n.
A legnagyobb árfelhajtó hatása viszont nem ennek, hanem az új lakások hiányának van. Az ingatlanfejlesztőknek évente 6000 új ingatlant kellene építeniük ahhoz, hogy a tartani tudják a lépést a növekvő kereslettel, és lakhatást tudjanak biztosítani többek között annak a 160 ezer embernek, aki a becslések szerint a következő évtizedben a jelenleg 1,3 milliós város népességét fogja növelni. A cseh statisztikai hivatal adatai alapján tavaly összesen 5290 új ingatlant dobtak piacra az országban.
„Az ingatlanfejlesztők között egyetértés van abban, hogy a piac csak akkor fog stabilizálódni, ha jelentősen leegyszerűsítik az engedélyeztetési folyamatot”
– mondta a lapnak Michaela Tomaskova, az egyik legnagyobb prágai ingatlanfejlesztő, a Central Group vezetője. A Centralnál jelenleg 30 ezer lakás fejlesztése van folyamatban, de az engedélyeztetési folyamat bonyolultsága miatt jelentősen elhúzódnak a projektek.
Tomaskova arról számolt például be, hogy csak az építési engedély megszerzéséhez 40 jóváhagyásra van szükség különféle hatóságoktól, a tűzoltóságtól a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalig. A jóváhagyási eljárások gyakran olyan hosszú időt vesznek igénybe, hogy nem ritka, hogy a terveket módosítani kell, mert valamilyen új technológiai megoldás jelenik meg a piacon ez idő alatt.
Tomaskova szerint az engedélyeztetés akár 10 évig is elhúzódhat.
„Az épületek dokumentációja annyira részletes, hogy a tervrajzokat furgonban kell a hivatalhoz szállítanunk, és gyakran a hivatalnokok sem értenek belőle mindent” – mondta. Ennek eredményeképpen a Central Group a célszámok alsó határát tudja teljesíteni, évente 1000-1500 lakás megépítésével.
A magas ingatlanárak hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy projektek valósuljanak meg, a gond a sebességgel van. Jó példa nagyobb fejlesztésre a Bubny-Zatory-projekt, ahol körülbelül 140 futballpályányi területen építenének lakásokat nagyjából 3 kilométerre a prágai vártól. De ennek a beruházásnak sem volt egyszerű az engedélyeztetése: korábban tehervasúti pályaudvar volt itt, és nagyjából a rendszerváltás óta ment a huzavona, hogy mi legyen a sorsa az ingatlannak. A 2018-ban hatalomra került városvezetés szerint az ehhez hasonló rozsdaövezetek hasznosítása segíthet a lakhatási válság kezelésében.
Élet
Fontos