Tavaly még több szén-dioxidot ontottunk a levegőbe, és messze még a tetőzés
Élénkülő gazdasági aktivitás, növekvő energiaigény és mérséklődő előrelépések az energiafelhasználás hatékonyságában – a leginkább ezek ezek azok az okok, amelyek miatt 2018-ban 1,9 százalékkal nőtt a Föld légkörébe eresztett szén-dioxid mennyisége a megelőző évi adathoz képest.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzését a Bloomberg idézi, és kiderül belőle, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás növekedését nagyon gyorsan meg kellene fékezni, hogy tartható legyen a párizsi klímaegyezményben foglalt két Celsius-fokos felmelegedés az ipari forradalom idejében mért átlaghőmérséklethez képest. Ehhez képest az IEA előrejelzése szerint 2040 előtt csak radikális kormányzati lépésekkel fordítható csökkenésbe a légszennyezés növekvő trendje. A szén-dioxid semlegesség, vagyis amikor szén-dioxid kibocsátott és a légkörből megkötött mennyiségeinek egyenlege nullát ad ki, 2070 előtt pedig nem valószínű, hogy eljön.
Bár a nap- és a szélenergia felhasználása egyre gyakoribbá válik és a nyugati országok mindinkább igyekeznek felhagyni a szénerőművek működtetésével, a fejlődő világ országai még mindig a legszennyezőbb üzemanyagokra építik az energiaiparukat. Ennek következtében a szén globális kereslete 2018-ban is növekedett, aminek háromnegyede az ázsiai-csendes-óceáni térséghez köthető. Az ügynökség szerint pedig még akár évtizedekig is folyamatosan nőhet a szén iránti igény, hacsak nem történik valamilyen változás a nemzetközi energiapolitikában.
Az IEA a szén-dioxid légkörből való kivonásával kapcsolatos technológia fejlesztését is sürgeti. A szervezet becslései szerint 2030-ra évente közel egymilliárd tonna üvegházhatású gáz megkötésére lesz lehetőség, míg az a szám 2050-ben évi 2,8 milliárd tonna lehet. A szén-dioxid megkötése persze nem csak technikai, hanem politikai kérdés is: egyelőre leginkább csak az európai kormányok kötelezték el magukat szén-dioxid nettó kibocsátásának nullára szorítása mellett, ami kevés ahhoz, hogy érdemi változás következzen be.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
