Élénkülő gazdasági aktivitás, növekvő energiaigény és mérséklődő előrelépések az energiafelhasználás hatékonyságában – a leginkább ezek ezek azok az okok, amelyek miatt 2018-ban 1,9 százalékkal nőtt a Föld légkörébe eresztett szén-dioxid mennyisége a megelőző évi adathoz képest.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzését a Bloomberg idézi, és kiderül belőle, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás növekedését nagyon gyorsan meg kellene fékezni, hogy tartható legyen a párizsi klímaegyezményben foglalt két Celsius-fokos felmelegedés az ipari forradalom idejében mért átlaghőmérséklethez képest. Ehhez képest az IEA előrejelzése szerint 2040 előtt csak radikális kormányzati lépésekkel fordítható csökkenésbe a légszennyezés növekvő trendje. A szén-dioxid semlegesség, vagyis amikor szén-dioxid kibocsátott és a légkörből megkötött mennyiségeinek egyenlege nullát ad ki, 2070 előtt pedig nem valószínű, hogy eljön.
Bár a nap- és a szélenergia felhasználása egyre gyakoribbá válik és a nyugati országok mindinkább igyekeznek felhagyni a szénerőművek működtetésével, a fejlődő világ országai még mindig a legszennyezőbb üzemanyagokra építik az energiaiparukat. Ennek következtében a szén globális kereslete 2018-ban is növekedett, aminek háromnegyede az ázsiai-csendes-óceáni térséghez köthető. Az ügynökség szerint pedig még akár évtizedekig is folyamatosan nőhet a szén iránti igény, hacsak nem történik valamilyen változás a nemzetközi energiapolitikában.
Az IEA a szén-dioxid légkörből való kivonásával kapcsolatos technológia fejlesztését is sürgeti. A szervezet becslései szerint 2030-ra évente közel egymilliárd tonna üvegházhatású gáz megkötésére lesz lehetőség, míg az a szám 2050-ben évi 2,8 milliárd tonna lehet. A szén-dioxid megkötése persze nem csak technikai, hanem politikai kérdés is: egyelőre leginkább csak az európai kormányok kötelezték el magukat szén-dioxid nettó kibocsátásának nullára szorítása mellett, ami kevés ahhoz, hogy érdemi változás következzen be.
Adat
Fontos