A cikk eredeti formájában az Mfor.hu-n jelent meg.

Bár a kormány az elmúlt években több módon is próbálta ösztönözni és támogatni a háziorvosokat – például állami pályázatokon keresztül támogatják a praxisjogvásárlást -, a fiatalok számára azonban még így sem lett vonzóbb ez a terület. Ezen változtatni leginkább rendszerszintű átalakítással lehetne – mondta Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapító tagja még nyáron az InfoRádiónak.

„Olyan ellátásbeli elemeknek kellene megjelennie az alapellátásban, amelyek túlmutatnak a jelenlegi adminisztratív terheken és a szakma felé terelik a valós munkavégzést. Olyan feladatok kellenek, amelyeknek köszönhetően a háziorvos újra orvosnak és nem egyfajta adminisztrátornak érzi magát a rendszerben.”

Így egyelőre a jövő fenyegetőnek tűnik, hiszen a háziorvosok átlagéletkora egyre nő. Bár immár kilencedik éve van hatalmon az Orbán-kormány, változást a területen nem sikerült elérni – legalábbis erre lehet következtetni, ha végignézzük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő költségvetési zárszámadásokhoz csatolt mellékletében szereplő számokon. Ebből kirajzolódik:

• az elöregedő háziorvosi társadalom,
• az egyre több betöltetlen praxis,
• az eszkalálódó probléma azáltal, hogy egyre nagyobb arányban vannak tartósan betöltetlen praxisok.

Míg 2010-ben még csak 176 betöltetlen praxis volt Magyarországon, addig tavaly már 402 – derül ki a zárszámadási törvény egyik fejezeti mellékletéből. Ráadásul miközben 2010-ben a betöltetlen helyeknek alig több mint fele, 53 százalék volt tartósan, vagyis 6 hónapnál hosszabb ideje betöltetlen, tavaly ez az arány már 71 százalékot tett ki.

A helyzet idén sem javulhatott érdemben, hiszen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapja szerint jelenleg 399 betöltetlen praxis van Magyarországon. Ebből a szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyékben a legkritikusabb a helyzet, hiszen előbbiben 52, Békésben pedig 32 praxis betöltetlen. Kiemelkedik még Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye a 29, illetve 28 betöltetlen praxisával.

A zárszámadási fejezeti melléklet szerint

a háziorvosok átlagéletkora tavaly tovább emelkedett, már 58,2 év volt,

miközben 2012-ben ég 55 évről számolt be a Nemzeti Egészségbiztosítási Adatkezelő. A zárszámadás melléklete szerint 2018-ban a háziorvosok 90 százaléka 72 év alatti volt, miközben fiatal orvos – 42 évnél fiatalabb – a területen dolgozóknak csupán a 10 százaléka.

A kimutatás szerint 64 éves háziorvosból volt a legtöbb tavaly. 2017-ben ez az életkor még 63 volt, 2015-ben pedig 61 év – a folyamat szintén a folyamatos elöregedésről árulkodik. Ez azért is figyelemre méltó, mert tavaly 63,5 év volt az öregségi nyugdíjkorhatár, vagyis ők már mindannyian nyugdíjba mehetnének.

A költségvetés zárszámadása alapján nominálisan és még GDP-arányosan is valamivel több pénz megy a háziorvosi és gyermekorvosi szolgáltatásokra. Míg 2011-ben 90,3 milliárd forint ment a területre, tavaly már több mint 150 milliárd forint – ez azonban még mindig kevésnek tűnik a fenti folyamatok alapján. Így joggal merül fel, hogy a pénzek elköltése nemcsak ahhoz kevés és nem megfelelően célzott, hogy megfordítsa az elmúlt években kialakult kedvezőtlen folyamatokat, de azok megállításához sem tűnik elegendőnek.

Idén egyébként 153, jövőre pedig 173 milliárdos forrás van betervezve a költségvetésbe erre a sorra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvente 11-szer mennek orvoshoz a magyarok, és ez nem világrekordNemzetközi összevetésben is kifejezetten sokszor konzultálnak orvosaikkal a magyarok, de a koreaiaknak a nyomába sem érünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat egészségügy háziorvos orvoshiány üres praxis Olvasson tovább a kategóriában