Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2019. október 3. 18:09 Élet

Hiába osztjuk el egyenlően a házimunkát, ha megszületik a gyerek, mégis a nőkre hárul a nagy része

A hatvanas évek óta a nyugati világban sok területen érvényesült a női emancipáció. Ennek egyik következménye, hogy ma már sokszor a nők is a férfiakhoz hasonlóan veszik ki a részüket a kenyérkeresésből, még gyerekes családok esetében is. Ugyanígy a férfiak is igyekeznek kivenni a részüket a házimunkából és a gyereknevelésből, de ez nem mindig sikerül teljes mértékben. Jill E. Yavorsky és szerzőtársai nagyon pontos adatokkal jártak utána, hogy valóban hogyan oszlik meg a fizetett és a házimunka a nők és a férfiak között.

Kifejezetten olyan párokat kerestek, ahol a nő és a férfi is dolgozott, továbbá a gyerekük születése előtt nagyjából hasonló arányban vették ki a részüket a házimunkából. Ezzel az volt a célja, hogy valóban azokat vizsgálja, akik törekednek az egyenlőség elérésére. Kétféle módszerrel is gyűjtöttek adatot a munka megoszlásáról a párok tagjaitól. Egyrészt naplót kellett vezetniük az elvégzett fizetett és házimunkáról (beleértve a gyereknevelést is), másrészt kérdőíves módszerrel is megkérdezte ugyanezt.

A szakirodalomban egyértelműen pontosabb adatgyűjtési módszernek gondolják a napló vezetést, de mivel ez sokkal költségesebb, ezért gyakrabban használnak kérdőívezést a kutatók. Yavorskyék célja volt a tanulmánnyal az is, hogy megtudják mennyivel pontatlanabb a kérdőíves időmérés, mint a naplós. A hipotézis szerint, mivel a kérdőívben egy átlagos napot kell megbecsülni, az emberek saját magukról alkotott elképzelése torzítja a választ. Például

azok a férfiak, akik támogatják a női egyenlőséget, rendre több házimunkát becsülnek a kérdőívekben, mint amennyit ténylegesen elvégeztek.

Ezzel szemben a naplózásban a valódi időket kell lejegyezni, ezért nyilván pontosabb, még akkor is, ha csak a nap végén ülnek le és emlékeznek vissza rá.

Yavorsky és szerzőtársai tanulmánya az első, ami egyszerre használ napló adatokat és kérdőíves adatokat is a párok munkamegosztásának becslésére. Ráadásul ezt megnézték ugyanazoknál a pároknál a gyerek születése előtt három hónappal, majd a születés után is. Így teljesen összehasonlítható adatokat kapott arra, hogy a szülővé válás hogyan hat a korábban egyenlő munkamegosztással működő párok életére.

A korábbi kutatások alapján a nők alul-, míg a férfiak felülbecsülik az otthoni munkával töltött időt, ezért sokkal kisebbnek tűnik a szakadék a házimunka mennyiségében. Ezzel szemben a fizetett munkát régen a nők is felülbecsülték (főleg a 60-as, 70-es és 80-as években), de ma már inkább ezt is alulbecsülik. A férfiak mindig eltúlozzák, hogy mennyit dolgoznak.

A tanulmány eredménye szerint a gyerek születése előtt a férfiak és a nők is ugyanannyi házimunkát végeztek, de mivel a férfiak több időt töltöttek fizetett munkával, ezért összességében nekik maradt kevesebb szabadidejük. Bár a házimunka mennyisége nem különbözött, a férfiak inkább ház körüli, nem mindennapi rutinnak számító munkákat végeztek, míg a nők inkább főztek, bevásároltak vagy takarítottak. Bár utóbbi kettőből azért a férfiak is bőven kivették a részüket.

Viszont a születés után egyértelműen a nők töltöttek több időt munkával egy héten, mivel a házimunkával töltött idő is megnőtt és a gyerekkel is több időt foglalkoztak, mint a férfiak. Ők viszont a fizetett munkával töltött idejüket növelték, ahogy az a kenyérkereső modell alapján elvárható volt. Házimunkával ugyanannyi időt töltöttek, mint a gyerekük születése előtt.

Ennek következtében a nők teljes munkával töltött ideje 15 órával nőtt meg egy héten, a férfiaké viszont mindössze öttel.

Érdekes ezen kívül még, hogy a napló adatok alapján a nők valóban hajlamosak párhuzamosan több dologgal foglalkozni. Kétféleképpen is számolták a házimunkával, fizetett munkával vagy gyerekneveléssel töltött időt. Ha azokat a perceket, amikor több fajta tevékenységet végeztek egyszerre, mindkét tevékenységbe számolták, akkor két órával több időt töltöttek a nők házimunkával, mint gyerekneveléssel.

Vagyis a nők hetente nagyjából két órában legalább két tevékenységet végeztek egyszerre.

Ráadásul, ha a párhuzamos tevékenységek ugyanabba a kategóriába estek, akkor ugyanúgy csak egyszer számolódtak, tehát ha valaki 15 percig egyszerre mosogat és főz, az ugyanúgy csak 15 perc házimunka. Akkor számolták 2×15 percnek, ha egyszerre végzett fizetett munkát és nevelt gyereket vagy mosogatott. Tehát így akár még több teher is lehet a nőkön, mint ezek alapján az adatok alapján látjuk.

Végül a tanulmány arra is újabb bizonyítékkal szolgált, hogy a kérdőívekben becsült idő adatok távol állnak a valóságtól. A nők és a férfiak is jóval túlbecsülték, hogy mennyi időt töltenek házimunkával, ami a gyerek születése után halmozottan igaz. Viszont a fizetett munkával töltött időt mindenki alulbecsülte, ami a gyerek születése után szintén erősebben igaz volt. A teljes hatás azonban még így is felfele torzít, a teljes munkával töltött időt mindenki felülbecsülte.

A legfontosabb tehát, hogy a gyerekvállalás olyan terhet ró a családokra, amit nagyon nehéz egyenlően elosztani – még abban az esetben is, ha kifejezetten törekszenek a párok az egyenlőségre. Viszont annak tudatában, hogy ez még a jómódú és egyébként egyenlően élő pároknál is nagyrészt a nőkre hárul, fontos, hogy még többet beszéljünk róla és tudatosítsuk, hogy változásra van szükség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLáthatatlan munkának láthatatlan a hasznaAz országban előállított érték negyedét nem is mérjük. Pedig elég érdekes, hogy mivel is foglaljuk el magunkat az otthonunk rejtekében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet gyerek nemek közötti egyenlőség otthoni munkavégzés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2024. április 23. 04:33 Élet, Tech

Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok

Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Fontos

Elek Péter
2024. április 24. 04:35 Pénz

Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi

Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.

Bukovszki András
2024. április 22. 04:37 Pénz

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.