Beigazolódni látszódnak azok a korábbi félelmek, amelyek szerint az online adóbevallás miatt a korábbinál jóval kevesebben ajánlják fel személyi jövedelemadójuk 1 százalékát az erre jogosul civil szervezeteknek. Az adóhivatal (NAV) által hétfőn közzétett adatok szerint az idén (a tavalyi adóév után) 1,69 millió ember élt a lehetőséggel, ami az egy évvel korábbinál is százezerrel kevesebb, a papíralapú rendszer eltörlése előtti időszakban megszokottól pedig 3-400 ezerrel marad el.
A problémát az okozza, hogy bár az online bevallás az adózók dolgát sok szempontból megkönnyítette, ám épp ezért, míg korábban mindenki találkozott az 1 százalékos felajánlás lehetőségével, az új rendszernél már nem feltétlenül. Bár az érintettek és a NAV is tett kísérleteket arra, hogy felhívják az emberek figyelmét a felajánlás lehetőségére, elég egyértelmű, hogy ez nem mindenkihez jutott el*Például azokhoz, akik rá sem néztek az adóhatóság által elkészített bevallásukra, egész biztosan nem..
Az adakozók számának visszaesése ellenére azonban a felajánlott összeg nemhogy nem csökkent, de minden korábbinál magasabb szintre emelkedett, köszönhetően a bérek megugrásának. Az online rendszer bevezetésének évében volt egy elég látványos hanyatlás, ám ezt tavaly és az idén is 5 százalékot meghaladó növekedés követte, így ezúttal a korábbi rekordnak számító 2016-os szintet is sikerült átlépni. A NAV mostani adatai szerint az idén közel 8,8 milliárd forinthoz juthat ilyen forrásból az a több mint 27 ezer civil szervezet, amelyeket az adózók erre érdemesnek találtak.
Más kérdés, hogy a jövedelemnövekedés ennél jóval nagyobb gyarapodáshoz vezethetett volna a felajánlásoknál is. A bruttó
keresetek például az elmúlt három évben harmadával nőttek, ez alapján pedig a felajánlott összeg a 11 milliárdot is vastagon meghaladhatta volna.
A legkedveltebb alapítványok összetételében és sorrendjében – ahogy évek óta – ezúttal sem volt jelentős változás. A legtöbb pénz most is a Heim Pál Gyermekkórháznak jutott, a második helyre pedig a tavaly még harmadik Bátor Tábor jött fel. Nagyot ugrott előre az ezúttal ötödik Magyar Gyermekmentő Alapítvány, amely közel két és félszer annyit gyűjtött össze az 1 százalékokból, mint egy évvel korábban. Általánosságban elmondható, hogy az emberek legnagyobb számban a beteg gyerekeket és az állatokat segítő alapítványokat támogatják.
Sokszor még akkor is, ha ezekről kiderül, hogy valami nagyon nincs rendben körülöttük. A Daganatos.hu Alapítvány például ezúttal is a negyedik helyen végzett 92,4 milliós bevétellel, és top 10-es lett a Gyermekmentő Támogató Alapítvány is, holott korábban a 444.hu tényfeltáró cikkben mutatta be, hogy „tevékenységük messze nem az, amit a nevük alapján sejtene az adományozó”.
Hasonlóan eléggé elöl van a listán a Gyermekrák Alapítvány is, amelynél a név és a tevékenység kapcsolatával nem volt gond, csak éppen a szervezet „gyermekmentő” feliratú Mercedesével reggelente maga Balogh István, az alapítvány elnöke furikázott otthona és a belváros között.
Persze azt nem lehet állítani, hogy a botrányoknak nincs semmilyen hatásuk. A Gyermekrák Alapítvány például a támogatása kétharmadát elvesztette a fenti híradást követő első évben, és azóta további 40 százalékkal esett a bevétel. A Daganatos.hu-nál és a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál is volt csökkenés a tavalyi botrány után, de különösen utóbbinál közel sem ilyen mértékű, és még mindig tízezrek utaltatták a két szervezethez az adójuk 1 százalékát.
A nem állat- és ember-egészségügyi, illetve gyerekeket segítő és vallási szervezetek közül a Klubrádióhoz kötődő Szabad Sávért Alapítvány, és az Átlátszónet Alapítvány voltak a legnépszerűbbek. Előbbinek majdnem négyezren 28, utóbbinak több mint háromezren bő 24 millió forint értékben utaltak. Közel háromezer támogatója volt a Greenpeace-nek, a Tilos Kulturális Alapítványnak és a TASZ-nak is, ezek azonban némileg kisebb összeghez, 15-20 millió forinthoz jutottak ebből a forrásból.
A politika és főleg kormányközeli alapítványok már nem voltak ilyen vonzóak az adózók számára.
A nyíltan Fidesz-párti Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt például 257-en tartották támogatásra érdemesnek, és így 1,57 millió forintot szedtek össze, míg a felcsúti fociakadémiát fenntartó, Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 42 embertől 592 ezer forintot kapott. A kormányhoz közelálló szellemi központok sem teljesítettek jobban. A Századvég Politikai Iskola Alapítvány öt felajánlótól alig több mint 50 ezer forinthoz jutott, a mások mellett az 56-os és az első világháborús emlékévet felügyelő, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt (KKETTK) pedig 14 ember támogatta.
Más kérdés, hogy a KKETTK ettől az alig több mint egy tucat felajánlótól közel 260 ezer forinthoz kapott, ami azt mutatja, hogy elég jól kereső támogatói voltak a szervezetnek. Az érintett adózók átlagos adóalapja (tehát a bruttó szja-köteles jövedelmük) meghaladta a havi 1,4 millió forintot, ami a listán szereplő 27 ezer szervezet közül a 79. legtöbb.
Ebből a szempontból a nem különösebben ismert Digitálisan Archivált Tudás Alapítvány vezet, amelynek két felajánlója átlagosan havi 22 millió forintot keresett. Kiugróan magas, több mint 4,6 millió forint volt a Budapesti Olimpia mellett kampányoló BOM a Magyar Sportért Közhasznú Alapítvány 9 támogatójának átlagos jövedelme is 2018-ban.
Persze ezeknél a szervezeteknél jellemzően a teljes felajánlott összeg nem kiugróan magas, hiszen legtöbbször csak néhány ember választotta őket. A legalább 100 felajánlóval rendelkező szervezetek közül az Alapítvány a Japán Nyelvű Oktatásért és a Budapesti Francia Líceum Alapítvány áll az élen, 2,2, illetve 1,4 milliós havi jövedelmet feltételező felajánlásokkal. A különböző nemzetközi kapcsolatokra épülő vagy itt élő külföldieket célzó alapítványokat egyébként általában is a vagyonosabbak támogatják. A Német Óvoda Egyesületnél például 3,2, az Amerikai Nemzetközi Iskola alapítványánál 2,8, a Magyar-Koreai Baráti Társaság Egyesületénél pedig 3,5 millió forint volt az 1 százalékukat nekik utalók bruttó átlagjövedelme.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
