Megszüntetné a dízel autók használatának állami támogatását a Volkswagen vezérigazgatója. Matthias Müller Handelsblattnak adott interjújával kisebb szenzációt okozott Németországban, korábban ugyanis egyetlen autóipari vezető sem kérdőjelezte meg a dízelek jövőjét.
Németországban és a legtöbb európai államban a gázolaj adója alacsonyabb a benzinénél (Magyarországon például utóbbi jövedéki adója literenkénti 120, a gázolajé viszont csak 110 forint). Alapvetően ezzel a lépéssel próbálták ösztönözni a dízeles kocsik használatát, amelyről eredetileg azt gondolták, hogy kevésbé szennyezőek, mint a benzines autók. Ennek megfelelően a gázolaj általában még úgy is olcsóbb, mint a benzin, hogy a dízelüzemű kocsik amúgy is kevesebbet fogyasztanak.
“Át kell gondolkodnunk a dízelautók támogatásának logikáját és célját (…) Ebből a pénzből ésszerűbb lenne környezetbarátabb technológiákat támogatni” – mondta Müller. Pedig korábban ő is arról beszélt, hogy a dízelmotorok tiszták és nagy jövőjük van, akárcsak a nagy német autógyártók, mint a Daimler vagy a BMW vezetői.
Nyugat-Európában a dízelek a legnépszerűbb motorok, 2012-ben az eladott autók 55 százalékában volt ilyen. Azóta viszont elkezdett csökkenni az arányuk, és tavalyra 50 százalék alá esett. Ebben a 2015-ös botránynak is szerepe volt: ekkor derült ki, hogy a Volkswagen dízelautóival csalt a teszteken, így azoknak papíron jóval kisebb volt a károsanyag-kibocsátása, mint a valóságban. Azóta több más gyártót is elért a botrány, amely összesen 11 millió autót érintett.
“Nem más sürgeti a kormányt a dízelek támogatásának visszavonására, mint a legnagyobb csaló” – szemléltette a kijelentés jelentőségét a Greenpeace interjú után kiadott közleménye. A dízelbotrányt követően több tanulmány is megjelent arról, hogy az ilyen motorok jóval szennyezőbbek annál, mint ahogy korábban hirdették őket. A jelentős részben a gázolajjal működő kocsik által kibocsátott nitrogén-oxidok miatt a légszennyezettség több európai városban (így például Madridban és Athénban is) rendszeresen átlépi az egészségügyi határértéket. Londonban el is kezdték kitiltani a dízeleket a belvárosból, vasárnapi interjúban pedig Müller is arról beszélt, hogy a régebbi, szennyezőbb dízeleket nem engedné be a városokba.
A korlátozások és az állami támogatások megvágása érzékenyen érintené a német autóipart, leginkább a nagyméretű luxusautókat gyártó Daimlert és a BMW-t. A Volkswagen ezzel szemben már el is kezdte átalakítani egyik németországi gyárát, hogy ez elektromos autókat gyártson.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
