A vidéki nagyvárosok és az internet hozták meg az áttörést a Momentumnak

A vasárnapi választás legváratlanabb eredményét a Momentum érte el a tíz százalékos támogatottságával, ami a párt tagságának is óriási meglepetést okozott. „Az adatelemzőink készítettek egy előzetes felmérést a választások előtt a megjelent kutatások időbeni súlyozásával. Ez alapján 95 százalékos valószínűséggel 4,8 és 6,1 százalékos támogatást várhattunk” – illusztrálta Hajnal Miklós, a párt kampányfőnöke, hogy milyen távol állt az eredmény a várakozásoktól.

Hajnallal és a párt kommunikációs igazgatójával, Toplak Tamással a párt ötödik kerületi irodájában találkoztam, amely egy klasszikus belvárosi lakásban van berendezve. Azért kerestem meg őket, hogy megismerjem, hogyan látják a kampányukat, és minek tulajdonítják, hogy ilyen meglepő eredményt értek el.

A kampányra összesen 40-50 millió forintjuk volt, ez az összeg jelentősen behatárolta a lehetőségeiket (ebből mintegy 20 millió származik az első két negyedévre vonatkozó állami támogatásból, a maradékot közösségi adakozásból és egyéb támogatóktól szerezték). Jól mutatja, hogy ez mennyire alacsony összegnek számít, hogy a közösségi médiumok adatait elemző Fanpage Karma becslése szerint a Fidesz több mint 250 millió forintot költhetett csak a párt központi Facebook-oldalának futtatására.

„Kampányról nagyjából március végétől beszélhetünk, de ez fokozatosan épült fel, mert annyira alacsonyak voltak a pénzügyi erőforrások, hogy nem tudtunk volna hosszabbat csinálni” – mondta Hajnal. Dönteniük kellett arról, hogy a forrásokat egyenletesen oszlassák el, vagy inkább a végére tartalékoljanak, és végül az utóbbi mellett döntöttek.

A kopogtatás, azaz a választók közvetlen felkeresése februárban kezdődött, de a fokozatosan felfutó kampánynak megfelelően az elején inkább felmérés jelleggel kerestek fel embereket. „A cél az volt, hogy legyen egy első benyomás, megismerjük a szavazókat” – mondta Hajnal, hozzátéve, hogy ez segített abban is, hogy milyen kampánytémákat találjanak ki.

Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője örül a párt eredményváróján. fotó: Illyés Tibor/MTI

Összesen mintegy 100 ezer háztartást kerestek fel, a legaktívabb szimpatizánsuk ezer otthont látogatott meg. A mostani eredmény nagyban köszönhető annak a több mint 500 aktivistának, aki a terepmunka nagy részét végezte.

Toplak szerint a kampány meghatározásánál alapvetően három szempont vezérelte őket:

Úgy érezték, hogy a Momentum be van skatulyázva egy huszonévesekből álló, nagyvárosi, liberális pártnak. Az egyik legfontosabb céljuk az volt, hogy megcáfolják ezeket a sztereotípiákat, és megmutassák, hogy vidéken is van bázisuk.
A másik rájuk égő jelzőnek a kispártiságot érezték. Állításuk szerint rendszeresen találkoztak azzal a jelenséggel, hogy szimpatizálnak velük, de azért nem akarnak rájuk szavazni, mert elveszettnek éreznék a szavazatukat. Ebből adódóan fontos hangsúlyt kapott a mobilizálás, és annak a hangsúlyozása, hogy érdemes rájuk szavazni.
A felméréseik alapján nagyon vegyes szimpatizánsi körük van. Minden párttól jöttek hozzájuk szavazók a Fidesztől a Jobbikon át a DK-ig, és ugyanígy nagyon változatos képet mutat, hogy mely pártok szavazóinál számítanak másodlagos választásnak. Ebből adódóan „nagyon kellett figyelni”, hogy a kampány során mindenkit meg tudjanak szólítani, ezért igyekeztek minél többféle oldalról megközelíteni egy-egy szakpolitikai kérdést.

A kampánystratégiában az első pontnak megfelelően Budapest helyett inkább a nagyobb vidéki városokat célozták meg. Ennek a meghatározásában nagy szerepe volt egy 4-5 emberből álló adatelemző csapatnak. Alapvetően egy jelentősebb saját kutatásra volt pénzük még a 2018-as választás után, azon kívül kisebb kérdésekkel csatlakoztak rá egy folyó kutatásra.

Ezek alapján döntöttek úgy, hogy elsősorban arra az 56 városra fókuszálnak az EP-kampányban, ahol Budapesten kívül 20 ezernél többen laknak. „Gyakorlatilag ezeken a településeken zajlott a kampány” – mondta Hajnal. Ezzel együtt igyekeztek valamennyi erőforrást a falvakra is hagyni: ha például két városban kampányolt egy nap Fekete-Győr András pártelnök, akkor útközben megállt egy-két faluban, bement a kocsmába beszélgetni az emberekkel vagy a polgármesterrel találkozott.

Hajnal szerint amiatt is fókuszáltak a nagyobb vidéki városokra, mert ezek többségében már volt helyi alapszervezet, és „mindig kell valaki, akinek van helyismerete”, mivel az ilyen településeken sokkal hitelesebben tudnak fellépni, valamint hatékonyabban tudnak elérni embereket.

Fekete-Győr András elnök, valamint Berg Dániel és Cseh Katalin elnökségi tagok a Mi Hazánk törökszentmiklósi tüntetésén. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Toplak azt mondta, az elmúlt egy évben folyamatosan azt próbálták kommunikálni, hogy a vidéki építkezésre fókuszálnak, még ha ez üres mantrának tűnhetett is. A választás azonban Hajnal szerint igazolta, hogy ebben valós előrelépés történt. Példaként hozta fel, hogy a szükséges 20 ezer ajánlást a Fidesz és a Jobbik mellett csak a Momentum szerezte meg egy hétvége alatt. Tavaly még több választókerületben két hét alatt sem tudtak 500 ajánlást szerezni (emiatt a 106 körzetből csak 83-ban indult egyéni jelöltjük).

A 340 ezer szavazatból végül 119 ezer jött Budapestről, 77 ezer megyei jogú városból és 143 ezer ennél kisebb településekről. „Az, hogy a szavazatok egyharmada jött csak Budapestről, nagy pozitívum” – mondta Hajnal, és az is visszaigazolta döntésüket, hogy főleg azokban a városokban és vonzáskörzetükben voltak erősek, ahol aktívan kampányoltak. A változást az is mutatja, hogy a 2018-as választáson a 3150 körüli magyar település közül 1812-ben kaptak szavazatot, most viszont 2935-ben. Az Index pedig a Nézőpont adatai alapján azt írta, hogy a megyei jogú városokban a fiatalok (akik a kontextus alapján a 40 év alattiakat takarhatják) 30 százalékot szerzett a Momentum.

„A terepen elég aktívak voltunk, és nagy különbséget jelentett az előző kampányhoz képest, hogy az online kampányt meg tudtuk támogatni helyi jelenléttel. Ez pótolhatatlan volt” – mondta Toplak. Az emberek közvetlen megszólítása mellett az online hirdetés volt a másik legfontosabb láb. A szűkös erőforrásaik miatt a hagyományos médiumokban való hirdetés jelentősebb volumenben nem jöhetett szóba. Plakátok kihelyezésén gondolkodtak, de hiába kerestek meg öt céget, a többségtől válasz sem jött, de utólag ezt nem is bánják, mivel úgy érzik, a személyes kapcsolat sokkal többet ér egy óriásplakátnál.

A kampányköltség nagyjából fele ment Facebook- (nagyjából nettó 15 millió) és Google-hirdetésekre (nettó 5 millió), a maradék pedig nagyrészt kitelepülésekre, rendezvényekre ment. Arról ebben a cikkben írtunk, hogy hogyan pörgött a Momentum a Facebookon. Toplak szerint igyekezték a terepmunkát és az online hirdetéseket összehangolni, például helyi fórumokkal egy időben helyi problémákra is felhívták a figyelmet online hirdetések segítségével.

Hajnal két olyan dolgot mondott, amiben mindenképpen fejlődniük kell a következő választásig. Az egyik, hogy ugyan a szavazatszámlálóik száma közel tízszeresére, háromszázra nőtt egy év alatt, így is csak a 10 ezer szavazókör elenyésző részébe jutott delegáltjuk. A másik az országjárásaik milyensége: mivel alapvetően kültéri fórumaik voltak, a rengeteg eső is megnehezítetette a dolgukat, de ezt leszámítva sem tudtak mindig elég embert elhívni a rendezvényeikre.

„Ezeknek a harmadán nagyon kevesen voltak, harmada jól sikerült, harmada pedig kiemelkedő volt” – mondta Hajnal. Szerinte alapvetően az határoz meg egy fórumot, hogy hányan mennek el, és utána milyen visszajelzések vannak, hányan akarnak csatlakozni. Az mindenesetre bizakodással töltheti el, hogy a jelenleg 2600 körüli tagsággal rendelkező Momentumhoz a választás után mintegy ötszázan jelentkeztek tagnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet EP-választás kampány Momentum Olvasson tovább a kategóriában