Európai parlamenti választásokat tartottak az utóbbi napokban Európa-szerte, így Magyarországon is. Az eredményeket este 11-kor tette közzé a választási bizottság, és volt nagy meglepődés. Nem is a Fidesz 52 százalékos eredménye miatt (a párt 1,77 millió szavazatot szerzett, és ezzel 13 EP-mandátumhoz jutott), hanem hogy az ellenzék mennyire átrendeződött.
A második helyen nagy meglepetésre a Demokratikus Koalíció végzett (554 ezer szavazat, 4 mandátum), vélhetően a teljesen összeomlott MSZP szavazóit csábították el (228 ezer szavazat, 1 mandátum). A harmadik pedig a Momentum lett (338 ezer szavazat, 2 mandátum), miközben a Jobbik nagyon kevés szavazót tartott meg az előző választás után (219 ezer szavazat), az LMP pedig gyakorlatilag összeomlott (74 ezer szavazat) – még a vadiúj szélsőjobboldali Mi hazánk (113 ezer) és az MKKP (89 ezer) is több szavazatot kapott a parlamenti pártnál.
Az eredmények részletes elemzésével a következő napokban jelentkezünk. Korábban megnéztük, hogyan alakult a részvétel az előző választásokon leginkább fideszes és a legkevésbé fideszes településeken.
A legfideszesebb településeken – amelyek főként mikrofalvak az ország legkülönbözőbb pontjain – némileg átlag alatti, a legkevésbé kormánypártiakon pedig kissé a feletti volt a részvétel mind a délután 1, mind a 3 órás adatok szerint. Később, az urnák lezárása előtt fél órával már kiegyenlítettebb lett a helyzet. Az ország egészében a választásra jogosultak szinte pontosan 24 százaléka adta le voksát az első hét órában, két órával később pedig 30,5-nél tartott az arány. Fél hétkor 41,7 százalék szavazott.
Országosan azonban még megyei összevetésben is jelentős eltérések voltak.
Ebben persze önmagában semmi meglepő nincs, az egyes országrészek között minden választás alkalmával jelentős eltérések vannak a részvételi adatokban is. A 2018-as parlamenti választásokon azonban a Fidesz egyik nagy eredménye az volt, hogy olyan helyeken is sikerült mozgósítania a szavazókat, ahol egyébként kisebb arányban szoktak elmenni voksolni.
Épp ezért megnéztük, hogy miként alakult a részvétel azokon a településeken, ahol 2018 a legjobban, és a legrosszabbul teljesítettek a kormánypártok. Tavaly 14 olyan település volt, amelyen az választópolgár arányában 90 százalék feletti eredményt ért el a Fidesz. Ezúttal ezeken egy óra előtt átlagosan egy kicsit kevesebben szavaztak, mint az ország egészében.
Igaz, a szórás is elég jelentős volt, ami nem meglepő, hiszen jellemzően kisebb falvakról van szó. Tornanádaskán, ahol egy éve 98,9 százalékkal taroltak a kormánypártok, százból 42-en leszavaztak délután egyig, Fájon és Tiszabőn (ahol 2018-ban 82 illetve 79 százalékos volt a részvétel) azonban csak minden tizedik ember élt a választási jogával.
Ha kicsit kibővítjük a listát, és megnézzük az olyan népesebb településeket, ahol 80 és 90 százalék közötti szavazatarányt ért el a Fidesz, akkor az látszik, hogy itt egy hajszállal még alacsonyabbak voltak a számok.
A legkevésbé Fideszes településeken viszont némileg az országos felett járt az átlag, és a szórás is kisebb volt, ami szintén érthető, hiszen ezek viszont gyakran kifejezetten népes települések, vagy városrészek. Akad köztük négy budapesti kerület és több nagyobb város is, például Dunaújváros, Dorog, Kazincbarcika vagy Szeged. Itt Sima vezetett, délután egyig ott 43 százalék szavazott le, az apró Rudolftelepen viszont csak 10 százalék volt a részvétel.
A délutáni órákban ugyanakkor fordult a helyzet, egy és fél hét között a leginkább fideszes településeken kifejezetten sokan mentek el szavazni, így az urnazárás előtt fél órával már ezekben a községekben volt átlag felett a részvétel, míg a legkevésbé kormánypárti települések és városrészek nagyjából az átlagot hozták. Előbbi csoportból továbbra is kiemelkedett Tornanádaska illetve Tákos, mind a két helyen 60 százalék feletti volt a szavazók aránya. Utóbbi körből Sima 60 százalékos részvételnél tartott, Martonfa pedig ennél is 1 százalékponttal magasabbnál.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
