A virágzó repceföld mellett fordulj balra – ezekben a napokban akár ezt az utasítást is adhatná a navigáció a Csaba Metál Zrt.-hez igyekvőnek az utolsó kanyarban. A szántóföld közelsége nem a véletlen műve: a Békéscsaba határában lévő telephelyen korábban a helyi termelőszövetkezet működött. Miután hazatért Németországból, itt bérelt egy kézikovácsműhelyt Majoros Béla, és kezdett egy társával kokilla öntészettel*A kokillák fémből, általában acélból készült öntőformák, amelyekben a folyékony fém megszilárdul, így nyeri el a kívánt alakját. Legrégebben alkalmazott válfaja a gravitációs kokillaöntés. foglalkozni 1993 augusztus elején.
„Akkor annyi célja volt, hogy el tudja tartani a családot. Azt mondta, hogy ha ez ajtókilincsek gyártásával sikerül, akkor már boldog lesz” – idézi fel az alapító fia, Majoros Csaba, a tavaly már 18 milliárdos forgalmú, több mint 1200 embert foglalkoztató, mások mellett a BMW- és a Volkswagen-csoportnak is beszállító társaság vezérigazgatója. Ő maga is már igen korán bekapcsolódott a vállalkozás életébe. „A legelső munkanapon készült egy fénykép, amelyen édesapám a gép mellett áll, velem a karján. Itt töltöttem az összes szabadidőmet, egy évig fizikai munkát végeztem három műszakban, hogy megismerjem, mit csinálunk pontosan” – idézi fel az egyetemet végzett szakember. Muszáj is volt egyébként gyermekként a műhelybe mennie, ha látni akarta az apját, mert az első években nem ritkán napi 16 órát dolgozott.
Egy a kezdeteket is felidéző bemutató film a cégről
A gépészmérnök végzettségű Majoros Béla a gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalatnál ismerkedett meg későbbi hivatásával, amelyet Németországban, Baden-Württemberg tartományban egy öntöde vezetőjeként is gyakorolt. A hazai vállalkozás elindítása után egy évvel már nyomásos alumíniumöntészettel*A nyomásos öntészetnél öntőgép lövi be az olvadt fémet a többrészes öntőformába. kezdett foglalkozni, és mind a mai napig ez a vállalkozás profilja. Pár év után kezdeti társával különváltak útjaik, a családi vállalkozás pedig fokozatosan terjeszkedett a telepen belül, majd miután a tsz 1999-ben csődbe ment, az irodát és egy magtárat is megvásároltak, utóbbiból lett az első „iparosabb körülményeket mutató” csarnokuk.
Ugyanebben az évben alapították meg a korábbi kft. jogutódjaként – immár részvénytársasági formában – a Csaba Metált. A következő évben kapták meg első autóipari megrendelésüket, a japán Alpine-nak szállíthattak autóhifik hűtőbordáit. Ez döntő fejlemény volt a cég számára, főleg azzal együtt, hogy 2001-ben a világ legnagyobb autóipari beszállítójához, a Continentalhoz is sikerült bekerülniük.
„A nyomásos öntészetben a nyereséghez nagy gyártási volumenre van szükség, százezres-milliós darabszámokra. Ilyen sorozatokat az autóipar tud a legkönnyebben felvenni”
– magyarázza Majoros Csaba. Akkoriban még valamivel könnyebb volt bekerülni beszállítóként az ágazatba, mint manapság, de azért a tudás és a szorgalom mellett kellett némi szerencse is, hogy legyen valaki, aki elsőként elhiszi a cégről, hogy képes megfelelő minőségben szállítani. Ha ez megvan, a további kapcsolatok már sokkal könnyebben kialakulnak. Manapság a Csaba Metál árbevételének 90 százalékát adják az autóipari megrendelések.
A vállalatnak ma már a szintén Békés megyei Szeghalmon is van telephelye, mert 2005-ben megvásárolták a csődbe ment Ikarus-Főnix gyárat, ahol korábban buszok alvázai készültek. A profilt alapvetően megtartották, főként haszongépjárművekhez, buszokhoz készülnek részegységek. Tíz évvel ezelőtt egy komplett midibuszcsaládot*A midibuszok kisebbek, mint a szóló autóbuszok, a budai Várban közlekednek például ilyenek. is kifejlesztettek Urbanus néven. Ez azonban – bár néhány darabot kül- és belföldre is el tudtak belőle adni – végül nem hozott sikert, főleg a kedvezőtlen gazdasági környezet, az akkori recesszió miatt, így felhagytak vele.
Ez elvitt néhány százmillió forintot, Majoros Csaba szerint közvetve azonban mégis megtérült, addig hiányzó kompetenciák megszerzése, illetve a vevők szemléletformálása révén. Utóbbira jó példa a reptéri járműveket és nehéz trélereket gyártó német Goldhofer, amely korábban csak hegesztett alvázakat vásárolt Szeghalomról, de miután látta, hogy ott komplett buszok gyártására is képesek, már készre szerelt trélereket rendel.
A 2008-as válság a Csaba Metált sem hagyta érintetlenül, de a termelés átszervezésével el tudták érni, hogy a visszaeső árbevétel ellenére egyetlen hónap sem akadt, amikor veszteségbe csúszott volna a cég. Emellett a krízis új lehetőségeket is hozott. Nyugat-Európában sok öntöde csődbe ment, a termelés kényszerű áthelyezéséből pedig a Csaba Metál is profitálni tudott. 2008-ban például az volt a „karácsonyi ajándék”, hogy a Delphi 18 termék gyártását hozta át Angliából Békéscsabára. A Continental nagy áthelyezési hulláma során pedig körülbelül 40 termék előállítása került hozzájuk.
A válság nyomán dőlt be a magyar öntészet bölcsőjének tartott apci üzem is, és a megmentésén dolgozó gazdasági szakemberek megkeresték Majoros Bélát, hogy szakmailag lát-e fantáziát a dologban. Nagyon is látott, hiszen a Heves megyei cég vevőállománya kiváló volt, közvetlenül szállított be egyebek mellett a BMW-nek és a Volkswagennek. A problémákat olyan gyorsan rendezték a tulajdonosváltás után, hogy már az első hónaptól kezdve nyereségessé vált a Csabacastra átkeresztelt társaság, amelynek 50 százalékos tulajdonosa Majoros Béla és Csaba, a másik fele pedig a tulajdonostársé. A szintén könnyűfémöntéssel foglalkozó cég jelentős ágazati szereplő: közel 400 embert foglalkoztat, 2017-ben árbevétele 10,7 milliárd, adózott eredménye közel 900 millió forint volt.
Közös irányítás ugyan nincs, de a tulajdonosi kapcsolódások miatt mégiscsak létező „Csaba-csoportba” tartozik még a 2014-ben alapított ajkai Csabatool, amely közel 50 fővel gyárt öntőszerszámokat részben a Csaba Metálnak és a Csabacastnak, részben független vevőknek*Utóbbiak számára műanyagok fröccsöntéséhez használatos szerszámokat is.. A 2017-ben bő 700 milliós árbevételt és több mint 130 milliós profitot elért cégnek felerészben Majoros Csaba, felerészben a menedzsment a tulajdonosa.
A Csaba Metálra visszatérve, 2012-ben adták át az első zöldmezős beruházással épített, 4200 négyzetméteres öntödei csarnokot, amelyet 2015-ben egy újabb hasonló követett, majd tavalyra is jutott egy csarnokavató, és most is zajlik egy ilyen beruházás. Ezeket a tereket természetesen gépekkel is megtöltik, és ezekkel a korábbiaknál már jóval nagyobb öntvényeket is tudnak gyártani, például sebességváltó- és hajtóműházakat vagy olajteknőket. „Ilyen technológiával rajtunk kívül nem rendelkezik más Közép-Európában” – büszkélkedik Majoros Csaba. Közben folyamatosan fejlesztik az olyan kisebb méretű termékeket is, mint a motorvezérlő elektronikák dobozai, fék- és világítási alkatrészek, felfüggesztő elemek. A már említett cégek mellett vevőik közé tartozik a Bosch és a ZF is. Utóbbitól beszállítói különdíjat kaptak, míg a Continental 2015-ben nyolcezer partnere közül a Csaba Metált választotta az év beszállítójának.
„Az is jó érzéssel tölt el, hogy a három céget egybeszámolva 1600 ember megélhetését biztosítjuk. Nem mondom, hogy a pénz nem érdekel minket, de nem azért, hogy mennyit lehet kilapátolni; általában a teljes nyereséget bennhagyjuk a cégben fejlesztésekre” – mondja a vezérigazgató. Ezeknél hitelt és támogatást is használnak, az utolsó két beruházásnál egyedi kormánydöntés alapján. A már lezártnál a támogatás aránya a társaságiadó-kedvezménnyel együtt 50 százalékos volt.
Majoros Csaba úgy látja, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is meglesz a 20 százalékos növekedés. A német autóipar ugyan éppen nincs csúcsformában, de szerencséjükre ők nem szállítanak azokhoz a dízelmodellekhez alkatrészeket, amelyektől a leginkább elfordultak a vásárlók. Az is a malmukra hajtja a vizet, hogy hasonló dolog játszódik le, mint a válság idején: öntödék sora került bajba Németországban, Ausztriában és Szlovéniában. Az autóiparban nagyon nem szeretik a bizonytalanságot, így a Csaba Metálhoz ismét kerültek át munkák. Ráadásul az ilyen áthelyezések egy-három hónap alatt lejátszódnak, míg a szokásos ügymenetben két év is eltelik egy beszállítás elnyerése és a szériagyártás elindulása között.
A legnagyobb kihívás jelenleg náluk is a munkaerőhiány. „Korábban sorban álltak a felvételre várók, aztán 2017. decemberben egyszer csak eltűntek” – emlékszik vissza a vezérigazgató a pillanatra, amikor hozzájuk is megérkezett a jelenség, amelyről a Csabacastnál már egy évvel korábban beszámoltak. Rövid távon nem volt más választásuk, mint külföldről, Ukrajnából munkaerőt toborozni. A hosszabb távú megoldást szolgálja a helyi szakképzési centrummal közösen beindított duális járműipari fémalkatrészgyártó képzés. A végzős középiskolások vagy egyből elhelyezkedhetnek a cégnél, vagy továbbtanulhatnak, mert a Csaba Metálnak a Budapesti Műszaki Egyetemmel és Miskolci Egyetemmel is van duális képzési szerződése gépész-, illetve kohómérnöki szakra.
De Majoros Csaba szerint ennél is korábban, már általános iskolás korban meg kell szólítani a fiatalokat, fel kell kelteni az érdeklődésüket, részben a szülőkön keresztül. Abban bízik, hogy ha fel tudnak mutatni egy életpályát, akkor talán el sem mennek Békés megyéből, így nem kell őket visszacsábítani. Kicsit ez is meghúzódik amögött, hogy támogatják a helyi sportéletet, például a kézi- és röplabdacsapatot. „Utóbbinak köszönhetően Békéscsabának is van már országosan kiemelkedő együttese. Ki tudja, hátha ez motivál fiatalokat maradásra” – latolgatja az üzletember.
A munkaerőhiánnyal összefüggő kihívás a bérrobbanás, amelynek hatásait csak a hatékonyság növelésével lehet ellensúlyozni, hogy ne romoljon az eddig kiváló jövedelmezőség. Majoros Csaba szerint érdekes a helyzet, mert ez magasabb fokú automatizáláshoz vezet, miközben a német autóipari cégek az alacsonyabb bérköltség miatt választják a magyar beszállítókat, hiszen ők lényegében ugyanazzal a technológiával és energiaárral dolgoznak, mint a német öntödék.
Sok családi vállalkozással szemben a generációváltás viszont biztosan nem fenyegeti a Csaba Metál boldogulását. „Nálunk ez jön magától, nincs éles határ, fokozatosan alakulnak át a szerepkörök. Én az operatív vezetéssel foglalkozom, édesapám a stratégiaalkotással” – mondja Majoros Csaba. Kiváló a kapcsolatuk, az irodában egymás mellett dolgoznak. „Bármikor kérheted a tanácsomat, de tedd, ahogy jónak látod. Ha hülyeséget csinálsz, úgyis szólok” – idézi apja gondolkodását Csaba. Természetesen vannak köztük véleménykülönbségek, de észérveket ütköztetve eddig mindig sikerült nyugvópontra jutni.
Vállalat
Fontos