A cikk eredetileg a privatbankar.hu-n jelent meg.
A múlt héten vita alakult ki Németországban a nyugdíjak adóztatásával kapcsolatban, miután közzétették, hogy az ország 4,4 millió nyugdíjasa – a nyugdíjasoknak csak egy része – 33 milliárd eurónyi jövedelemadót fizet ki évente. A Die Welt szerint a személyi jövedelemadó bevételeinek majdnem tizede a nyugdíjasoktól érkezett, ugyanakkor a teljes szövetségi költségvetés 27,5 százaléka ment a nyugdíjkasszába. Konkrétan 356 milliárd euróból 97 milliárd euró folyik ebbe az alapba – derült ki egy képviselői kérdésre a Szövetségi Pénzügyminisztérium által adott válaszból.
A lap szerint 2005 óta fokozatosan egyre több nyugdíjas esik az adóköteles kategóriába. Igaz, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak egyre több, nyugdíj-előtakarékosságra fordított összeget írhattak le az adójukból kedvezmények formájában.
Ugyanakkor az említett 4,4 millió, adózásra kötelezett nyugdíjas közül csak 600 ezer olyan volt, akinek kizárólag nyugdíjból származott a jövedelme. A többieknek más bevételei is voltak, például ingatlan bérbeadásából. A nyugdíjasok teljes létszáma az országban egyébként közel 21 millió fő, nagy részük tehát nem adózik.
Gazdagodnak vagy kivéreztetik őket?
A német sajtó egy része alaposan felháborodott, hogy a nyugdíjasokat mennyire megadóztatják. A vérmesebbek egyenesen a nyugdíjasok megkopasztásáról, kivéreztetéséről beszéltek. A baloldalinak számító Der Spiegel viszont másként közelítette meg a kérdést, és ugyanezt a hírt először Németország nyugdíjasai egyre gazdagabbak lesznek címmel jelentette meg. (Később ezt egy semlegesebb verzióra cserélték.)
Az állami, a lakossági kötelező televíziós díjakból finanszírozott Tagesschau.de rámutatott, hogy a felháborodást keltett adatok valójában 2014-esek, a statisztika valamiért ennyire lassan követi az eseményeket. Abban az évben még csak 260 milliárd euró folyt be személyi jövedelemadóból, ez azóta emelkedett. A nyugdíjasoktól származó adóbevétel mindenesetre szerintük is évről évre nagyobb volt.
Negyedmillió forintig adómentes
Azok a nyugdíjasok, akiknek más jövedelmük is volt 2014-ben a nyugdíjon felül, 5430 euró (mintegy 1,75 millió forint) adót fizettek átlagosan éves szinten. Akik viszont csak a nyugdíjból éltek, és mégis adót fizettek, azoknak átlagosan mindössze 136 eurót (44 ezert forintot) kellett kiperkálniuk. „Valójában azoknak a nyugdíjasoknak, akik az adózás alá esnek, tőkejövedelmek, ingatlanbérleti díjak vagy üzemi nyugdíjak (Betriebsrente) után kell fizetniük” – írja a Tagesschau.
Az adómentes sáv teteje a németeknél egyébként 2018-ban 9000, 2019-ben 9168 euró (2,95 millió forint) évente. (Mintegy 246 ezer forint havonta.) Ez házaspároknál pontosan a duplája, 18 336 euró. Ez azért fontos, mert sok nő jóval kevesebb nyugdíjat kap, mint a férfiak, főleg Nyugat-Németországban. Ott ugyanis a korábbi évtizedekben szokás volt, hogy számos nő nem vagy keveset dolgozott, inkább gyereket nevelt.
Nyugdíjemelés miatt többen adóznak
Már eldőlt, hogy július 1-től Nyugat-Németországban 3,18, keleten 3,91 százalékkal emelkedik majd a nyugdíjak összege. Emiatt a Szövetségi Pénzügyminisztérium szerint 48 ezer újabb nyugdíjas – vagy inkább egyéb jövedelmei mellett nyugdíjat is kapó polgár – esik majd az adóköteles sávba.
A nyugdíjkérdés egyébként nagyon fontos a német politikusok számára, mert ma már minden harmadik választópolgár 60 év feletti az országban.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
