A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Hová tartanak a magyar vállalatok, és mit lehet tenni, hogy sikeresen vegyék a jövő kihívásait? Nem egyszerű, de annál fontosabb kérdések ezek, és ezeket megvitatni gyűltek össze a gazdasági életben valódi sikereket elért vállalkozók, szakértők, multi- és kisebb vállalatok vezetői a Duna Palotában rendezett Magyar Vállalatok 2030 – Túl a selejtezőn című konferencián. A sokféle előadót felsorakoztató beszélgetések és előadások érintették a főbb problémákat, amik közül az oktatás szerepe, a kétpólusú gazdaság és az elvándorlás emelkedtek ki, de szerencsére megoldási javaslatokat is bőven hallhattunk.

Tanulni kell, de kitől?

Abban a konferencia összes résztvevője egyetértett, hogy az egyik legfontosabb erősítésre váró pont itthon az oktatás. Lannert Judit oktatásszervező szakértő szerint azonban ma már nem a konzervatív értelemben vett tudás megszerzése a legfontosabb. Érzelmi intelligenciában kell fejleszteni a diákokat, amire a mai magyar rendszer nem képes. A jellemzően frontális képzésből hiányzik a csoportmunka, a prezentálási képesség fejlesztése, továbbá szigorúan büntetik a hibázást, ami nem enged teret a kísérletező és kockázatvállaló magatartásnak. Ezek pedig a vállalkozók fontos jellemzői. Egyetértett vele Blaskó Nikolett, az ACG reklámügynökség alapítója. Szerinte 10-15 éve még előny volt – a biztos tudás miatt -, ha valaki magyar egyetemről jött, de ma már inkább vesznek fel külföldi típusú képzésből embereket, mert hasznosabb készségeket sajátítanak el.

De nem csak az állami oktatás szerepe fontos a hazai vállalati szférában. Vajda Attila, a Vajda Papír alapítója szerint az egyik legfontosabb a sikeres vállalkozóvá válás során, hogy munka közben tanuljon az ember. Ő is sokat tanult azoktól, akikkel együtt dolgozott, a partnerektől, a beszállítóktól és a vevőktől. A nap folyamán többször is szóba került, hogy fontos a tudás áramlása a nagy, jellemzően multinacionális cégek és a magyar közepes vállalkozások között. Koren Miklós közgazdász is említette, hogy a cégek között mozgó vezetők bizonyítottan viszik magukkal az előző helyen felszedett tudást. Az kérdés, hogy ezt a vállalati szférában is kamatoztatni tudják-e. De erre is vannak jó példák, mondta Strohmayer János, az Egon Zehnder pénzügyi szolgáltató budapesti vezetője. Fontos, hogy nem (csak) szakmai tudásra, hanem főleg vezetői készségekre van szükség a sikeres vállalkozáshoz, amiket sajnos itthon szervezett keretek között nagyon kevés helyen tanítanak.

Ráadásul a multik olyan stabil és hosszú távon kiszámítható, jól jövedelmező alternatívák, hogy kevesen hagyják ott az állásukat, hogy vállalkozásba kezdjenek. Ezért nincsenek jó Bosch- vagy autóipari spin-offok itthon. A vállalkozói szféra azzal tudja magát csábítóvá tenni a sikeres és tehetséges emberek számára, hogy gyors előrejutási lehetőségeket ígér, és kreatív feladatokat nyújt a vezetőknek. De itthon ez nincs a köztudatban, és az egyetemi képzésekben nem hallanak ezekről, így az egyetemisták körében végzett felmérés szerint összesen 6 százalékuk gondolkodik azon, hogy valaha is vállalkozásba kezdjen.

A másik fontos tényező, hogy a külföldre került tehetségeket haza kell csábítani, hiszen az ott szerzett tapasztalat és tudás nagyon sokat segíthet az itthoni vállalati élet felpezsdítésében. Strohmayer János magas beosztású vezetőket toboroz magyarországi vállalatoknak, és az ő tapasztalata az, hogy lehetséges hazahozni külföldre költözött szakembereket, ha vonzóvá teszik számukra a már említett gyors előrelépési lehetőség és a kockázatosabb, de kreatív munka társulását. Szerinte 50 százalék az esélye, hogy igent mond neki egy magas beosztású külföldön élő magyar, ha felhívja azzal, hogy jöjjön haza. Az ugyan nem teljesen biztos, hogy azok jönnek-e haza, akik igazán sikeresek külföldön, de Koren szerint inkább azok lesznek a hazaköltözők, akik vállalkozó szelleműek. Ez segítheti a vállalati szféra kitörését. Ugyanakkor Jaksity György szerint

nem lehet a kinti aranytartalékainkra számítani a hazai helyzet megoldásában.

A harc a szürkeállományért erős, és nem biztos, hogy mi tudunk benne nyerni.

A multik és az állam megfojtják a jó kezdeményezéseket

Azt már Orbán Krisztián, az Oriens partnere emelte ki, hogy a másik nagy nehézség hazánkban a vállalkozók számára, hogy kétpólusú gazdaság alakult ki. Egyrészről Magyarország a multik kiszolgálójává vált, a itteni cégek 50 százaléka külföldi, amelyek leginkább csak támogatói tevékenységüket helyezik ide, ahol valós döntéssel nem szembesülnek a magyar munkavállalók, így sikeres vállalkozókat sem nevelnek ki magukból.

A kettős gazdaságszerkezet másik oldalán a járadékvadász magyar cégek állnak, amelyeket az állam támogat, vagy úgy, hogy törvényileg segíti őket, vagy úgy, hogy félrenéz, ha törvényt szegnek, csak legyenek versenyképesek a külföldiekkel szemben.

Ez a réteg óriásivá nőtte ki magát, és a multikkal együtt uralják a piacot. Emiatt viszont a becsületes, versenyző szellemben dolgozó vállalatok nem találnak kitörési lehetőséget.

Viszont pozitív példának hozta fel Orbán az online pénztárgépek bevezetését, amiben az állam hajlandóságát látja arra, hogy szűkítse ezt a réteget és visszafogja a félrenézés politikáját. Állítása szerint a tőke és a tudás elérhető a vállalatok számára, de vissza kéne fogni a multik támogatását és csökkenteni a járadékvadászat sikerét ahhoz, hogy kialakulhasson egy érdemi méretű és stabil vállalkozói réteg.

Orbán három lehetséges kiutat lát. Az egyik, hogy a Kínával élesedő konfliktus hatására Európában felerősödik az európai termelés támogatása; ez az „EU first” hozzáállás. Ezzel Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója és Dale A. Martin, a Siemens itthoni vezetője is egyetért, akik szerint már most fontos, hogy legyen egy Európát támogató küldetéstudat a multikban. Ha erősödik az Európa-tudat a vállalati szférában, akkor az Ázsiából visszahozott termelési egységek egy része remélhetőleg hazánkban landol. Ebben az esetben ügyes hozzáállással nemcsak az összeszerelő üzemek kerülnek hozzánk, hanem a kutatási és fejlesztési részlegek is, és tovább erősödhet a beszállítói réteg.

A másik fontos jövőbeli változás, hogy a rendszerváltás idején alakult és mára sikeres vállalatok százainak lesz szüksége a következő tíz évben új vezetőre, és ez a generációváltás óriási lehetőség a jövő vállalkozói és vezetői számára. Ha ezzel sikerül jó vezetőket hazacsábítani, akkor ők hasonlóan tehetséges szakembereket hozhatnak magukkal, és így új szintre emelhetik a magyar cégeket. Orbán szerint vannak jelei, hogy ez a folyamat már beindult. Mivel minden ország fejlődése sajátos, ezért könnyebb magyar szakemberek segítségével fejleszteni a vállatokat, mint külföldiek bevonásával.

Ezzel kevésbé értett egyet Blaskó Nikolett, aki szerint a magyar vezetőkben nincs meg a képesség, hogy elfogadják a kritikát és ezáltal változtatni tudjanak a termék gyártásán vagy akár csak a brandingen. Előfordult vele, hogy amikor szembesítette az ügyfelét azzal, hogy az emberek másként gondolkoznak a termékéről, mint ő szeretné, a tulaj egyszerűen felállt és otthagyta őt a megbeszélés közepén. Jaksity György szerint nem látják a nagyobb képet a magyar vezetők, és nem mindig tudnak hosszú távon gondolkodni, enélkül pedig nem tudnak sikeresen vállalatot irányítani.

Más gondolkodás kell egy feltörekvő cég és egy nagyvállalat irányításához.

A résztvevők egyöntetű véleménye szerint válság közeledik, de végső soron ez is segítheti az egészséges hazai vállalati kultúra feléledését. Mivel a válság jobban sújtja azokat a cégeket, amelyek csak az állam segítségével életképesek, ezért a járadékvadászat visszaszorulhat, ami utat enged az alapjaiban sikeres és önfenntartó magyar vállalkozásoknak. Illetve válság esetén a multik is hajlamosabbak leépíteni az itteni kirendeltségeiket, ami szintén a hazai vállalatok növekedésének kedvez. Abban egyetértettek a résztvevők, hogy nem várnak a 2009-eshez hasonló erejű válságot, és a kisebb visszaesés pezsdítő hatással is lehet a gazdaságra, bár Koren hozzátette, hogy a hatás sokban függ attól, hogy a beszerzési láncban hol helyezkedik el egy vállalat.

Összességében pozitív érzéssel távozhattak a résztvevők a konferenciáról, hiszen bár sok területen még van hova fejlődni, láthattunk sok példát sikeres hazai vállalkozásra, és a beszélgetésekből is az derült ki, hogy könnyen pozitív irányba terelhető a hazai vállalatok jövője. Persze ehhez teljesülnie kell bizonyos feltételeknek, amik közül a résztvevők az oktatási reformot tartották a legfontosabbnak, de Lannert Judit szavaival

mindig lehet változtatni, csak nyitottság és önbizalom kell hozzá.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat állami vállalatok multik oktatás tudomány vállalat vállalatok Olvasson tovább a kategóriában