Saint-Louis egy közel 300 ezres lakosú város Szenegál óceánpartján. Az itt élő Saer Diop mindig is tisztában volt a természet hatalmával. 13 éves volt, amikor elvesztette egyik testvérét és nagybátyját, miután halászat közben felborította egy vihar a pirogájukat, azaz a fatörzsből készült csónakjukat.
Diop most 34 éves, de már a szárazföldön sem volt biztonságban. Két évvel ezelőtt arra riadt fel az egyik éjszaka, hogy egy hatalmas hullám csapódik be az ablakán keresztül. Pár hónappal később összeomlott a háza, és Diop egyike lett annak a 10 ezer városlakónak, akiket áttelepítettek egy átmeneti táborba a város szélére.
A férfi története a CityLabben jelent meg, amely a szenegáli város példáján mutatja be, hogy a fejlődő országokban milyen károkat okoz már most az éghajlatváltozás, illetve a hatásait elkerülni próbáló, elhibázott emberi lépések.
Saint-Louis óvárosa a folyó és az óceán között egy YouTube-videóban.
Saint-Louis az egyik legfontosabb nyugat-afrikai folyó, a Szenegál torkolatánál fekszik. Az óvárosa a folyó és az óceán közé préselődik egy hosszan elnyúló félszigeten. Ez a rész a kolonialista építészete miatt az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.
A Szahara és az óceán találkozásánál elhelyezkedő város különösen ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak. A város legmagasabb pontja sincs négy méterrel magasabban a tengerszintnél. Az ENSZ szakosított szerve, az Emberi Települések Központja (UN-HABITAT) szerint egész Afrikában a különleges fekvésű Saint-Louis van leginkább kitéve a növekvő tengerszintnek.
Globálisan a tengerszint átlagosan mintegy 20 centiméterrel nőtt 1880 és 2000 között. A NASA ennél megbízhatóbb adatai szerint 1993 és 2018 között pedig kilenc centivel nőtt a tengerek szintje. A növekvő vízszint által okozott erózió pusztítja a partot, Saint-Louisban is emiatt váltak használhatatlanná iskolák, mecsetek és lakóházak százai. Az emelkedő vízszint miatt ráadásul a Szenegál folyó vize is sósabbá vált, amely súlyos csapást jelent a folyóvölgyben korábban virágzó mezőgazdaságra.
Így néz ki Saint-Louis óvárosa.
Saint-Louis csak az elsők közé tartozik azon városok közül, amelyekben ellehetetlenül az élet a következő évtizedekben az éghajlatváltozás miatt. Az ENSZ fejlesztési programja szerint 2050-ig 200 millió embert kényszerülhet elhagyni lakhelyét Miamitól Lisszabonon keresztül Mumbai-ig a tengerpartok eróziója és a part menti áradások miatt. Nyugat-Afrikában jelenleg több mint 100 millió ember él az óceánpartnál, de vannak olyan partszakaszok, amelyektől évente tíz métert foglal el az óceán.
“Ez egy óriási probléma a fejlődő országoknál, mivel nincsenek megfelelő erőforrásaik, hogy megállítsák a tengerpart erózióját. Mauritániától Kamerunig ez az összes partszakaszt érinti. Ezzel szemben Hollandiában meg tudják védeni magukat, mivel rendelkezésükre áll a szükséges tudás és pénz” – mondta a CityLabnek egy svájci egyetem phd-sa, Loic Brüning, aki három éve kutatja a klímaváltozás hatásait Saint-Louis-ban.
A város helyzetét egy elhibázott fejlesztés is súlyosbítja. 2003-ban a heves esőzések miatt kritikus szintre nőtt a Szenegál folyó vízszintje. Emiatt ástak egy elvezető csatornát az óceánhoz, amely a kezdetben 100 méter hosszú volt, és négy méter széles. A tengerszint növekedése miatt azonban a víz elöntötte a csatorna torkolatát. Az elöntés miatt víz alá került egy halászfalu, Doune Baba Dieye. Régebben ez is azon az elnyúló félszigeten feküdt, ahol Saint-Louis óvárosa.
A vízszint növekedése magát az óceánt is veszélyesebbé tette, a CityLab által megkérdezett halászok szerint kiszámíthatatlanabbá, durvábbá vált. “Korábban a munka könnyebb volt. Kihajóztál, aztán vissza, nem volt veszélyes. Most viszont emberek halnak meg egyfolytában” – mondta a cikk elején bemutatott Diop.
Élet
Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Fontos
Furcsa szimbóluma lesz a magyar-kínai közeledésnek a cseresznye és a marhasperma
Infrastrukturális beruházások előkészítése mellett a cseresznye és a szarvasmarhafélék örökítőanyagának kiviteléről is megállapodott a magyar kormányfő a kínai elnökkel.
Ötszázszor több tao-pénz jutott a felcsúti focinak, mint az országos átlag
Az egy lakosra jutó tao-támogatás Felcsúton meghaladta a 20 millió forintot.
Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket
Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.
