Egy skót-norvég kutatópáros friss munkájából az derül ki, hogy a hanghordozó formátumok közül a bakelitlemezért voltak hajlandóak a legtöbbet fizetni a vásárlók. A lemezipar üzleti csúcsa ebből a szempontból éppen egybeesett a punk 1977-es berobbanásával, amikor egy bakelitlemez átlagos ára mai értéken számolva 28,55 dollár (8100 forint) volt Amerikában.
A lemez mellett idővel párhuzamosan megjelenő magnókazetta fénykora üzleti szempontból 1988-ban jött el, amikor mai értéken számolva 16,66 dollárért (4700 forintért) lehetett eladni a formátumot, a CD ára pedig 2000-ben 21,59 dolláron (6100 forinton) tetőzött.
Ezzel szemben egy album digitális letöltéséért még a csúcsnak számító 2013-ban sem lehetett többet elkérni, mint 11,11 dollár, azaz 3200 forint.
A zenehallgatás relatív költségének esése még jobban látszik, hogy ha ezeket az értékeket a mindenkori amerikai heti átlagfizetéshez viszonyítják. Ezek szerint egy bakelitlemez a heti fizetés 4,83 százalékát vitte el, a digitális formátumú letöltéshez azonban már csak 1,22 százalékot kellett elkölteni.
A totális olcsóság korát azonban mégis a streaming hozta el, mert a heti átlagfizetés alig 1 százalékáért hozzá lehet férni a valaha rögzített szinte összes zenei felvételhez.
Az olcsósággal szemben a zenehallgatás környezeti terhelése mégis nőtt. A bakelitkorszak csúcspontján, 1977-ben az amerikai ipar 58 millió kilogramm műanyagot használt fel erre a célra, a kazetták fénykorában az érték 56 millió kg volt, a CD-k csúcspontján pedig 61 millió kg. Bár a műanyagok felhasználása 2016-ra a digitális technológia térnyerése következtében 8 millió kilogrammra esett vissza, a streaming környezetvédelmi szempontból is új korszakot nyitott.
Ha ugyanis a zenemegosztók szervertermei által felhasznált energiát károsanyag-kibocsátás szempontjából egy nevezőre hozzuk a műanyagipar korábbi megfelelő értékeivel, akkor a régi technológiák csúcsát 2000-ben 157 millió kilogrammal értük el, manapság azonban valahol 200-350 millió kg között járunk.
Ahogy a kutatók a The Conversationben írják, mindehhez hozzá kell tenni, hogy itt csupán a lemezek, kazetták és CD-k előállítási és életciklus-beli károsanyag-kibocsátását számolták ki. Vagyis a munkában nincs benne többek között azoknak az eszközöknek az előállítása során keletkező káros anyag, amelyen a zenét hallgatják, és az sem, hogy a fizikailag létező hanghordozók kereskedelme (gyártás után szállítás, boltok fenntartása, vásárlók utazása a boltba stb.) mennyire terhelte a környezetet.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
