A zeneipar bevételeinek mindössze 12 százaléka jutott el a zenészekhez 2017-ben az Egyesült Államokban, de még ez is jelentős, 50 százalékos emelkedés a 2000-es évekhez képest – derül ki a Citigroup jelentéséből.
A zenészek a mostani állapothoz képest kifejezetten rosszul kerestek 2000-ben, amikor a hagyományos zenepiac a csúcsán volt. 1984 és 2000 között meredeken emelkedtek a kazetták, majd a CD-k eladásai, de az internetes zenehallgatás/letöltés megjelenésével stagnálni kezdtek a zeneipari bevételek az USA-ban.
A 2008-as gazdasági válság után mostanra tért magához a szektor, és az idei 43 milliárd dolláros bevételével tért oda vissza, ahol a 2000-es években járt. Annyiban viszont lényegesen rosszabb volt a helyzet, hogy 2000-ben a bevételek mindössze 7 százaléka jutott el a zenészekhez a mostani 12 helyett.
A zenészek szerzeményeiből származó pénz döntő része a közvetítőknél csapódik le: a kiadóknál, a jegykereskedőknél, a lemezboltoknál, a koncerthelyszíneknél, a promótereknél, az ügynököknél vagy a menedzsereknél. A zenészek korábbinál magasabb részesedése mögött alapvetően két ok áll: a koncertek és a fesztiválok növekvő népszerűsége, valamint az, hogy egyre többen adják ki maguk a szerzeményeiket.
A lemezkiadók közvetítőként szerepelnek az együttesek és a zenemegosztók között (mint az Apple vagy a Spotify), de a koncerteknél nincs szerepük, így jóval több marad a bevételből a zenészeknél. A zeneipar egyik nagy változása az elmúlt 10-20 évben az volt, hogy a zenehordozók visszaesése miatt a zenészek rákényszerültek arra, hogy többet koncertezzenek.
A másik nagy változás az elmúlt időszakban az volt, hogy a zenefogyasztók a zene fizikai (CD vagy kazetta) megvásárlása helyett egyre inkább “bérelnek” zenét, tehát zenemegosztókon keresztül hallgatnak meg számokat. Bár a zenehallgatási szokások jelentősen változtak, a zeneipar struktúráján ebből alig látszik valami. A zenekiadók zenekiadók maradtak, a zenemegosztók (mint a Spotify) zenemegosztók, a promóterek pedig promóterek.
A Citigroup szerint akkor részesedhetnek nagyobb arányban a zenészek a zeneiparból, ha kevesebb közvetítő lenne. Ilyen strukturális változás lehet a vertikális integráció (például promótercégek és zenemegosztók egyesülése), a horizontális integráció (a zenemegosztók egymással való egyesülése) vagy az organikus vertikális integráció (például egy zenemegosztó, mint a Spotify belépése a kiadók közé).
Magyarországon a zenészek döntő többsége nem a zenélésből él. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület kérdőíven alapuló kutatása szerint a zenészek több mint 75 százaléka elsősorban nem a zenélésből él, pedig a 87 százalékuk csak a zenével foglalkozna, ha megengedhetné magának.
A ténylegesen a zenéből élők jövedelmének 57 százaléka származik koncertekből. Ezt követik a jogdíjak 20 százalékkal, majd a rögzített zene értékesítés (tehát a fizikai eladások) hat százalékkal. A megkérdezett zenészek szerint a sikeres zenei pálya három legfontosabb összetevője a YouTube-jelenlét, Facebook-kommunikáció és élő fellépések.
Élet
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
