Az Európai Bizottság megváltoztatná az áfafizetés szabályait, és ez nagyon nem jó hír azoknak a magyaroknak, akik például az interneten külföldről, de az unión belülről szoktak vásárolni.
A lépés lényege, hogy a határon átnyúló uniós kereskedelemben ezentúl mindenképpen annak az országnak az áfakulcsát kellene a termékre rakni, ahol azt eladják. Vagyis nem azt, ahol az eladó székhelye van. Mivel Magyarország büszkélkedhet a világ egyik legmagasabb, Európában mindenképpen csúcsnak számító, 27 százalékos kulcsával, ez röviden azt jelenti, hogy minden ide szállított áru értékesítésénél ekkora terhet kellene a vevőnek megfizetnie.
Brüsszel természetesen nem a magyarok bosszantására találta ki az új szabályt (amelynek alapelve egyébként nem is annyira új, de a következetes érvényesítése az lesz), hanem azért, hogy a nagy kereskedőcégek előtt becsukja az adóelkerülés még nyitva lévő kiskapuit.
Az új szabályok szerint például hiába lesz továbbra is az Amazon európai központja Luxemburgban, az eladott termékek áfatartalmát nem az alacsony (17 százalékos, de adott esetben még ennél is lejjebb alkudható) luxemburgi kulcs szerint kell majd meghatároznia. Így elveszti az előnyét azokkal a kisebb, helyi cégekkel szemben, amelyek a magasabb kulcsú országokban vannak. Ez tehát jó lehet a magyar e-kereskedőknek, és természetesen a magyar költségvetésnek, de kevésbé szívderítő a vásárlóknak.
Az áfát továbbra is a székhely szerint kell befizetni, tehát például az Amazon is Luxemburgban fogja befizetni az adott esetben a magyar állam által kivetett 27 százalékos adótartalmat. Az uniós országok között ki kell emiatt alakítani egy elszámolási rendszert, ami nem biztos, hogy gördülékenyen menni fog.
A Bizottság mindenesetre fokozatos bevezetést javasol, és alapesetben az új rendszer csak akkor léphet életbe, ha a 28 tagország elfogadja – kivéve, ha Brüsszelben elérik, hogy a tagállamok többségének egyetértésével is elindulhasson.
Az Amazonnak nem csak emiatt van rossz napja ma, a Bizottság arra is kötelezte, hogy 250 millió eurót fizessen meg Luxemburgnak. A brüsszeli álláspont szerint a cég 2006 és 2014 között egyedi szerződés alapján “indokolhatatlan” adóelőnyöket élvezett. Margrete Vestager versenyügyi biztos közleményében azt írta, Luxemburg jogtalan előnyöket adott a cégnek, amelynek így nyeresége majdnem kétharmada után nem kellett adót fizetnie.
A Bizottság az Apple ügyében is lépett, Írországot az Európai Unió Bírósága elé citálja, mert az amerikai cégtől eddig nem szedte be azt a 13 milliárd eurót, amelynek megfizetésére még 2016 augusztusában kötelezte – szintén az adóelkerülés pótlásaként.
Közélet
Fontos