5G és félbehajtható képernyővel szerelt okostelefon: ezek voltak a nemrég zárult barcelonai Mobil Világkongresszuson (MWC) bemutatott legfontosabb újítások. Nagyobb visszhangja inkább az utóbbiaknak volt: a Samsung készülékének belső oldalán, a Huawei-én, valamint a kínai Oppo prototípusán pedig a külső oldalon található egy akkora kijelző, amit egy táblagép is megirigyelhetne. Egy ilyen eszközzel akár a buszon ülve is nagy képernyőn olvashatunk híreket vagy nézhetünk filmet.

Az ötlet kétségkívül remek, a néhány hónapon belül boltokba kerülő, félbehajtható képernyős mobilok alapját képező technológiák ára azonban még igen borsos: 2000-2300 eurós, vagyis 600-700 ezer forintos árukkal teljesen biztos, hogy nem lesznek tömegkészülékek – gondolhatjuk naivan.

A prémium mobiloktól várják a csodát

Azonban a legfrissebb mobilpiaci elemzések részben a prémium készülékek létjogosultságát igazolják. Az IDC okostelefon-piaci jelentéséből kiderül, hogy 2018 harmadik negyedévében világszerte 5,9 százalékkal csökkentek az okostelefon-eladások (377,8 millió darabra), ráadásul ez már a negyedik egymást követő negyedév, amikor a gyártók csökkenő eladásokat tapasztalnak. Az IDC a csökkenés okaként részben az instabil gazdaságot, részben a némelyik fejlett ország már telített piacain tapasztalt, a korábbinál kisebb mértékű készülékcserét jelölte meg.

Az elemzőcég azonban arra számít, hogy idén a piac helyreáll, méghozzá éppen a prémium kategóriás készülékeknek, a hajlékony képernyős és 5G-s mobiloknak köszönhetően. A prémium készülékek térhódítását mutatták ki a GfK-nál is: tavaly az összes eladott okostelefon 12 százaléka került 800 dollárnál (224 ezer forintnál) többe, míg ez az arány két évvel korábban még csupán 8 százalék volt.

Drágábban, de hosszabb időre veszünk okostelefont

A Counterpoint Research kutatásából is az derül ki, hogy az elmúlt két évben – az iPhone X 2017-es premierje óta – a 800 dollárnál drágább készülékek piaca bővül a leggyorsabban. Azért az Apple telefonjának a megjelenéséhez kötik a jelenséget, mert ez a gyártó lépte meg elsőként a 800 dollár feletti árat, amelyet 2018-ban már a konkurencia is követett, például a Samsung Galaxy Note 9 és a Google Pixel 3 XL telefonok bemutatásával.

A Counterpoint szerint a prémium készülékek szegmensének bővülése annak köszönhető, hogy a fogyasztók egyre inkább hajlandók többet költeni egy okostelefonra, mint korábban, ugyanakkor hosszabb ideig is használják ezeket, mint a korábbi, olcsóbb telefonokat. A GfK elemzése pedig arra mutat rá, hogy a 150-400 dolláros (40-110 ezer forintos), vagyis közepes árszintet képviselő szegmens továbbra is fontos versenytér a gyártók számára, mivel a tavaly globálisan eladott készülékek 46 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

Bétatesztelés gazdag vásárlók körében

Ám eddig a 800 dolláros telefon számított luxusnak, 2000 dollárért legfeljebb ékkövekkel kirakott, aranyozott luxusmodelleket lehetett kapni, normál okostelefon nem került ilyen sokba még sohasem. A félbehajtható telefonokkal a gyártók egyfajta bizarr bétatesztelést végeznek a gazdag vásárlók körében, bár azt már évek óta tudni lehet, hogy profitot csupán a prémium kategóriás készülékek termelnek a gyártóknak.

A sajtóban a Huawei Mate X telefonnak elég kedvező fogadtatása volt, mivel ez volt az egyetlen olyan modell, amit kézbe lehetett venni és ki lehetett próbálni, nem csupán vitrinben kiállítva nézegetni. Ugyanakkor az Androidpolice szakblog cikke szerint egyértelmű, hogy sem a Samsung, sem a Huawei, sem az Oppo félbehajtható telefonja nem ér meg 2000 dollárt. A cikk szerzője szerint ezekkel a méregdrága készülékekkel az az egyik legnagyobb baj, hogy a széthajtható képernyőjük műanyag borítású, a hagyományos mobilok érintőképernyőjét védő Gorilla-üvegből ugyanis még nem létezik olyan típus, amely törés nélkül elbírná a hajlítgatást.

A kínai 5G telefon is drága

A GfK adatai szerint Magyarországon éves szinten csaknem két és félmillió készülék fogy, közel felük nagyképernyős típus, az eladások pedig tavaly 6,6 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Arról nem közöltek információt, hogy a magyarok átlagosan mennyiért vásárolnak okostelefont, de egy e-kereskedelemben tevékenykedő forrásunk szerint 2018-ban bruttó 70 ezer forint körül lehetett ez az összeg, ami azt jelzi, hogy a magyar vásárlók nem szórják meggondolatlanul a pénzüket bármilyen mobilra.

Ehhez képest még a kínai Xiaomi Mi Mix 5G telefonja is 600 eurós, tehát közel 200 ezer forintos áron lesz kapható, a ZTE hasonló készülékét 800-900 eurós, vagyis 250-285 ezer forintos, a OnePlus következő generációs készülékét pedig 850 eurós, 275 ezer forint körüli áron várják az Android Authority hírblog szakszerzői. Az LG és a Samsung 5G-s telefonjai ennél is drágábbak lesznek, a szájt ezeknek a készülékeknek egy és kétezer dollár közötti, tehát 300-500 ezer forintos árat jósol. Ekkora felárat pedig egyelőre nem érdemes fizetni egy olyan funkcióért, amelyet hálózat híján még nem fogunk tudni sehol sem használni.

Milyen extrák érik meg az árukat?

Szerencsére van jó hír is, például az, hogy az MWC-n bemutatkozott készülékek közül elég sok már alapból 128 gigabájtos háttértárat tartalmaz, szükségtelenné téve az utólagos bővítést, ami több ezer forintot jelent. Ugyancsak praktikus, hogy a legtöbb új készüléken az érintőképernyő kitölti csaknem a teljes előlapot, a kamerát és más szenzorokat csepp vagy szigetformájú apró betüremkedésekben, vagy a sarok közelében kivágott lyukban helyezik el a gyártók, maximalizálva a helykihasználást.

Ugyancsak praktikus, hogy egyes új telefonok esetében a képernyő alá építik be az ultrahangos elven működő ujjlenyomat-olvasót, más típusokon pedig az ujjunk jellegzetességeit leolvasó szenzor oldalra kerül a többi gomb mellé, hogy az előlapon semmi se zavarja a „kilátást”. Van már olyan telefon is, amelyet a képernyő megérintése nélkül, csupán a kezünkkel végzett gesztussal is lehet vezérelni, a telefon pedig felismeri a célunkat, és például lejjebb görget a megnyitott dokumentumban, vagy átvált két megnyitott app között a kézlegyintésünkre.

Már az sem szokatlan, ha egy telefonba négy-öt kamerát építenek.

Kettő kerül az előlapra, három a hátlapra, különböző zoomátfogású verzióban. A Nokia legújabb mobilján például egyenesen hat darab kamera található, amelyből öt hátoldalt van, és a nagy dinamikájú fotók készítését teszi lehetővé. A fejlettebb készülékek akkumulátorainak kapacitása már négyezer milliamperóra felé emelkedett (ez 4G-n elég jó üzemidő biztosításához lehet elegendő), a vezeték nélküli töltés támogatása pedig általánossá vált.

Ha cinikusak akarnánk lenni, mondhatnánk azt, hogy a 2019-es MWC-n a gyártók csupán két érdekes újítást mutattak be, amelyek közül az egyik (az 5G) még nem érhető el, a másikat (a félbehajtható telefonokat) pedig nem tudjuk megfizetni. A jó hír az, hogy a technológiai fejlődés olyan gyors, hogy akár három-négy éven belül elérhetővé válhat egy kezdetben megfizethetetlen technológia.

Jól példázza ezt, hogy öt évvel ezelőtt még másfél-kétmillió forintba került egy 4K felbontású tévé, ma pedig már 120 ezer forintos áron haza lehet vinni egy ilyen óriási felbontású készüléket. Persze az ilyen szuper minőségű tartalmak még csak korlátozott választékban érhetők el, bár az esti sorozat full HD-ben is élvezhető. Valami hasonlóra számíthatunk majd az 5G-s készülékekkel és a hálózati lefedettséggel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem telefont, hanem minitévét akarunk, és ez menti meg az okostelefon-piacotÚgy tűnt, hogy 2017-ben megállt a globális okostelefon-piac bővülése, de a nagyobb kijelző iránti igény túllökheti a holtponton az ágazatot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech 5G Apple Barcelona hajlítható kijelző huawei Mobile World Congress Samsung Olvasson tovább a kategóriában