Az okostelefonok megjelenése óta 2017 volt az első olyan év, amikor nem tudtak többet eladni belőle a globális piacon, mint egy évvel korábban. Az International Data Corporation (IDC) adatai szerint tavaly világszerte 1,472 milliárd ilyen készüléket értékesítettek, ami egymillióval kevesebb az egy évvel korábbinál.
Egészen az ünnepi szezonig úgy nézett ki, hogy ha nem is jelentősen, de éves szinten 2017-ben is nőnek még az eladások, de az utolsó negyedév sokkal rosszabbul sikerült, mint azt előzetesen várták. Az október és december közötti három hónapban 27 millióval kevesebb okostelefon fogyott, mint 2016 hasonló időszakában.
Az IDC szakértői szerint a magyarázat, hogy a gyártók új termékeikben nem szállítottak annyi újdonságot, ami miatt a felhasználók hajlandóak lettek volna kifizetni értük a magas árat. Ebből a szempontból valószínűleg az Apple teljesített még a legjobban: bár a tavalyi utolsó negyedévben ők is 1 millióval kevesebb iPhone-t adtak el, mint 2016 végén, a visszaesés sokkal kisebb volt, mint a teljes piacon. Ennek megfelelően részesedésüket is növelni tudták, ebben az időszakban megelőzték a Samsungot is.
2017 egészében ugyanakkor még mindig a dél-koreai gyártó adta el a legtöbb okostelefont, szám szerint 317 milliót, ami hat millióval még meg is haladja az egy évvel korábbi eladási számokat. Éves szinten javított egyébként az Apple is, a kínai gyártókról nem is beszélve: a globális piac harmadik legnagyobb szereplője, a Huawei 8, a negyedik Oppo 12, az ötödik Xiaomi pedig 75 százalékkal több okostelefont adott el, mint 2016-ban.
Mindez azt is jelenti, hogy a legnagyobb cégek a kisebb gyártók kárára tudtak terjeszkedni. Az öt vezető vállalat már a piac bő 60 százalékát ellenőrzi szemben a tavalyi 55-tel. Ez jórészt a három említett kínai vállalat bővülésének köszönhető, amelyeket ráadásul már nem is csak a hazai piacuk bővülése hajt. Egy szintén a közelmúltban megjelent elemzés szerint ugyanis tavaly már a világ legnépesebb országában is esett az okostelefon-értékesítés, méghozzá 4 százalékkal.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
