A humán tudományok évek óta tartó súlyvesztéséről írtunk a magyarországi kutatás-fejlesztésben a múlt héten, aminek a hátterét részletesebben is érdemes megvizsgálni. Van ugyanis egy olyan tendencia a magyar kutatási szektorban, ami magyarázatot ad arra a jelenségre, hogy míg 2005-ben a k+f-ben dolgozók közel negyede kötődött a bölcsészet- és társadalomtudományok területéhez, addig ez az arány 2014-ben már csak fele akkora, 12 százalék volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszaszorulóban lévő tudományterületet gyepál nagy erőkkel a kormányMár jóval a 2010-es kormányváltás előtt elkezdődött a társadalom- és bölcsészettudományokhoz kötődő k+f állások visszaszorulása.

A kutatás-fejlesztési álláshelyek megoszlása aszerint is jócskán eltolódott az elmúlt 10-15 évben, hogy melyik ágazathoz tartoznak. K+f tevékenységet ugyanis nemcsak kormányzati, felsőoktatási vagy nonprofit szervezetek végeznek, hanem a versenyszféra vállalatai is, és éppen ezeknek a súlya hatalmasat nőtt ebben az időszakban. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy miközben az üzleti szektorban megháromszorozódtak a k+f-hez köthető álláshelyek, a közszférában és a nonprofit intézmények körében végig a stagnálás volt jellemző.

E változásoknak köszönhetően a magánszféra jelentősége a magyarországi kutatás-fejlesztésben viszonylag magassá vált, EU-s összehasonlításban is. A versenyszektorhoz köthető k+f állások arányának uniós átlaga 2017-ben 57 százalék volt, míg a magyar ráta 61 százalék. Ahogy azonban lentebb is látszik, akadnak olyan országok, ahol ez az arány a kétharmadot is eléri, tehát kirívónak még nem tekinthető a magyar adat, ahogy a tendencia sem kifejezetten egyedülálló – 2005-ben még csak 51 százalék volt az átlagos uniós érték.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felétA magyar innovációban semmi nem az, aminek látszik. A multik egy része csak adót optimalizál, a kisebb cégek alig kutatnak.

Visszatérve a humán tudományok helyzetére, az Eurostat adatai alapján szembetűnő, hogy a magyar üzleti szférában kifejezetten ritka, hogy a bölcsészeti vagy társadalmi tudományterületen alkalmaznának kutatókat, illetve az ő munkájukat támogató dolgozókat. Ha pedig felidézzük az első ábrán látottakat, nagyjából össze is áll a kép: a humán tudományok területén dolgozók aránya összességében azért csökken folyamatosan már hosszú évek óta az országban, mert egyre hangsúlyosabb szerepe van a magyar kutatás-fejlesztésben az e tudományterületen nem túl aktív versenyszektornak.

A fentebbi ábrán azonban jól látszik az is, hogy 2010 és 2014^*Frissebb tudományterület szerint is megbontott adatok sajnos még nem érhetők el. között 32-ről 27 százalékra csökkent a humán tudományokkal foglalkozók aránya a kormányzati, a felsőoktatási és a nonprofit területeken, miközben 2010 előtt még 30 és 33 százalék között ingadozott. Az utóbbi években tehát már nemcsak a versenyszféra egyre intenzívebb k+f tevékenysége miatt csökken a bölcsészet- és társadalomtudományok súlya, hanem a kutatás-fejlesztés más szektoraiban történő változások is hozzájárulnak ehhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA történelmi visszaesés után százmilliárdokat költene az állam kutatás-fejlesztésreA felsőoktatásban ugyan évről évre csökkenek a K+F-re fordított pénzek, de az innovációs hivatal optimistán látja a jövőt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat bölcsészet Eurostat humán tudományok K+F társadalomtudomány tudomány Olvasson tovább a kategóriában