Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2017. október 19. 06:57 Közélet, Tech

A történelmi visszaesés után százmilliárdokat költene az állam kutatás-fejlesztésre

Tavaly 9 százalékkal kevesebb pénzt költöttek Magyarországon kutatás-fejlesztésre a KSH múlt héten kiadott adatai alapján, mint egy évvel korábban. Ahogy megírtuk, a csökkenés elsősorban arra vezethető vissza, hogy állami pénzből, beleértve a szintén közpénz uniós forrásokat, jóval kevesebb jutott kutatásra. Most pedig azt néztük meg, hogy mennyire rendkívüli a tavalyi visszaesés.

A 2016-os visszaesés azt jelenti, hogy az elmúlt húsz évben először csökkent az előző évhez képest a K+F-re fordított összeg, ha nem vesszük figyelembe az inflációt.

 

Ahogy a múlt héten már írtunk róla, a csökkenés fő oka, hogy a 2015-ös 162 milliárd forintról mindössze 112 milliárdra csökkentek a felhasznált állami források kutatás-fejlesztésre.

Az állami támogatás az összesen K+F-re fordított 427 milliárd forint 26 százaléka volt tavaly. A visszaesés azt jelenti, hogy ugyan a kutatás-fejlesztésre költött összeg GDP-hez viszonyított aránya 2010 óta jelentősen nőtt, a tavalyi csökkenés miatt ez az arány visszaesett az öt évvel ezelőtti szintre.

 

A korábbi látványos növekedést a magánszektor hajtotta. A magáncégek – és itt főleg magyarországi kutatóbázissal rendelkező külföldi tulajdonú nagyvállalatokról van szó – először 2007-ben fordítottak több pénzt kutatásra az államnál, azóta már jelentősen túllépik az állami költéseket. Míg az állami ráfordítások a tavalyi zuhanással nominálisan sem nőttek a 2008-as szinthez képest, addig a vállalati szféra költései majdnem megduplázódtak.

 

Az állami költések csökkenése mögött elsősorban az uniós források átmeneti elapadása áll. Az EU-s operatív programokból származó összeg 60 milliárdról 18 milliárdra esett, és ezt nem pótolták közvetlen állami forrásból. Az uniós pénzek visszaesésének az az oka, hogy 2016-ban már nem voltak kifizetései a 2007-2013-as uniós költségvetés pályázatainak.

Az állami források visszaesése azonban nem csak az EU-s pénzek csökkenésére vezethető vissza. A magyar állami forrásokat felhasználó Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) ráfordításai is 35 százalékkal csökkentek, 31-ről 21 milliárd forintra. Az alapot felügyelő NKFIH szerint a csökkenésnek két oka van. Egyrészt a kifizetések jelentős része 2016 második felében történt, így a kedvezményezettek még nem számolták el azt ráfordításként. Másrészt a források felhasználása “intézményi nehézségekből adódhat”, de azt nem fejtették ki bővebben, hogy ez pontosan mit jelent.

Ami hosszabb távon fog gondot okozni, az az a tény, hogy a kormányzati források aránya a K+F összes forrásán belül már alig 26 százalék

– mondta nekünk egy neve elhallgatását kérő innovációpolitika-kutató. Ez az arány 2008-ban még 40 százalék fölött volt. Szerinte általánosan azt tekintik hasznosnak, ha a források nagyobb része vállalkozásoktól jön, a közfinanszírozás aránya viszont így az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

Ez világosan kiderül az EU innovációs eredménytáblájából (European Innovation Scoreboard) is. Ez egy olyan mutatószám, amellyel összevethető a tagországok innovációs teljesítménye. Ez alapján az állami költések K+F-re Írország után Magyarországon estek vissza leginkább 2010-hez képest. Az kormányzati arányt tekintve csak Írországot, Ciprust, Romániát és Bulgáriát előzzük meg az EU-tagok közül a GDP 0,39 százalékát kitevő értékkel (egyébként a teljes pontszámban is jelentős a magyar visszaesés 2010 óta; a kevés állami pénz mellett a kkv-k gyenge innovációs teljesítménye miatt van a pontszám az EU-s rangsor legalja közelében).

Több kutató szerint is az egyik legaggasztóbb jelenség, hogy a felsőoktatási intézmények K+F-ráfordításai trendszerűen csökkennek. Az előző évhez képest 2016-ban 16 százalékkal kevesebbet, 47 millárd forintot költöttek a felsőoktatási intézmények kutatásra. “Nálunk folyamatosan csökkennek a szektor K+F ráfordításai, holott Európában ez az egyik legfontosabb tudásteremtő szektor” – mondta az innovációpolitika-kutató.

 

Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem tanára azt mondta nekünk, a felsőoktatási kutatásokra alapvetően már csak projektalapon lehet pénzt kapni. Szerinte emiatt hullámzó, hogy mikor és mennyi pénzt tudnak szerezni. Mostanában éppen “rájuk esett a pénzeső”, de jobban örülnének, ha az alapkutatásaikat kiszámíthatóbban finanszíroznák.

Az NKFIH szerint folyamatosan nő az alapkutatásokra pályázható éves keretösszeg, a 2014-es 6 milliárd forint a mostani évre megduplázódott. A hivatal azért preferálja a normatív támogatás helyett a pályáztatást, hogy “mindig azok jussanak a forrásokhoz, akik a szakértő testületek értékelése alapján, a téma, a célkitűzések  és korábbi eredményeik, valamint nemzetközi publikációik alapján a legerősebb pályázatot nyújtják be”.

Az NKFIH szerint a jövőben jelentősen emelkedni fognak a kutatásra szánt állami pénzek. A hivatal szerint  2015 és 2017 között eddig 550 milliárd forint keretösszegről született támogatói döntés, azaz ennyi forrás jut vagy jutott már el a nyertes pályázókhoz projektek megvalósítására. Az NKIH szerint a “korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett kifizetés még nem generált olyan mértékű forrásfelhasználást, ami a statisztikákban is visszatükröződik” (hiába történt sok kifizetés az alapból, a statisztikában csak akkor jelennek meg ezek az összegek, ha a kedvezményezettek elköltik a pénzt). 

A kormány korábban bejelentett célja, hogy a tavalyi 1,22 százalékos arányról 2020-ig a GDP 1,8 százalékát fordítsuk kutatás-fejleszésre. Orbán Viktor azt mondta, ennek érdekében 1200 milliárd forintot fognak költeni K+F-re. Az NKFIH szerint a cél elérése “a rendelkezésre álló pályázati forrásoktól, részben ezek ütemes felhasználásától függ”, és főleg az fontos, hogy a források 2019-2020-ban “jelentősen bővüljenek”.

(Fotó: AFP/Europress)

Közélet Tech K+F költségvetés KSH kutatás-fejlesztés NKFIH Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. szeptember 10. 13:13 Közélet

„A klímaváltozás első áldozata az igazság”

(A cikk az Alapblogon jelent meg eredetileg, a szerző a HOLD Alapkezelő elemzője. Reakció Tóth István György múlt héten megjelent cikkére, a benne foglaltak ebben az esetben is a szerző véleményét tükrözik.)

Bucsky Péter
2019. szeptember 10. 07:00 Közélet

Összeszedtük, miért bukott meg a Bubi

Nem csak arról van szó, hogy nehéz és bumfordi a bicikli. A Tarlós-féle városvezetés elmaradt biciklis fejlesztései is kellettek ahhoz, hogy ekkora pénznyelő legyen a budapesti közbringa.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 5. 16:29 Közélet

Közelednek a választások, gyorsan megtolták még 3,5 milliárddal a propagandát

Újabb 3,5 milliárd forintot költ el Rogán Antal minisztériuma arra, hogy tájékoztassa a magyar állampolgárokat és a nemzetközi közvéleményt a kormány döntéseiről.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?