Ha nincs állandó finanszírozás, akkor nem tudunk pályázni az uniós pályázatokra, sőt a már elnyert projektek is veszélybe kerülnek – mondta a G7 podcast e heti vendége, Muraközy Balázs közgazdász, aki az MTA közgazdaságtudományi intézetének (KRTK KTI) versenyképességgel foglalkozó Lendület-kutatócsoportját vezeti. A csoportjával elnyert nemzetközi H2020 projekt témája egyébként éppen a vállalati termelékenység, ami valahol ironikus, hiszen ez a téma a kormány céljai között is gyakran megjelenik – az innovációs minisztérium viszont az egész akadémiai kutatóhálózattal együtt a KTI jövőjét is kétségbe vonta.
Az adást a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
Az egyik dolog, amivel egy kormány javítani tudná a magyar cégek gyászos termelékenységét, az éppen egy hatékony innovációs rendszer létrehozása lenne. Itt viszont fontos, mondta Muraközy, hogy az alapkutatás finanszírozásának tartalmaznia kell kiszámítható elemet – „hogy biztosan legyen áram a konnektorban” -, mert csak erre építve lehet aztán pályázni.
A gazdaságpolitika alakítói más helyeken is használhatnák a közgazdasági kutatóintézet eredményeit vagy adatbázisait.
Például ki lehetne számítani az új családpolitikai eszközök várható hatásait,
legalábbis akkor, ha ezek egy többéves konzultatív folyamatban jönnének létre, és nem néhány hónap ötletelés után.
Muraközy szerint jogos igény, hogy az alapkutatásokat végző természettudományos vagy mérnök kutatók is legyenek jobban felkészülve abból, hogyan működik a vállalati innováció, és mire van igényük a hazai cégeknek. De ez nem egy egyoldalú folyamat, a vállalatoknál dolgozó mérnököknek is törekedniük kell arra, hogy megértsék, mit mond a kutató. Részben tehát koordinációs-kommunikációs problémáról van szó a szereplők között.
Nagyobb probléma, hogy a hazai vállalatok jó részének nincs meg a képessége, kapacitása és menedzsmenttudása, amivel innovációkat tudna megvalósítani, illetve be tudna kapcsolódni a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a külföldi cégek Magyarországra telepített k+f központjai csak korlátozottan javítják a magyar gazdaság innovációs kapacitását vagy a termelékenység növekedését.
A beszélgetésből az is kiderül, hogy megöli-e az ökonometriát a gépi tanulás, és hogy milyen témák pörögnek az amerikai közgazdasági kongresszuson.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg
A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.
Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben
Az ingatlanszektor és a művészet kapcsolata hosszabb múltra tekint vissza, és egyre fontosabbá válik, hogy az értékteremtést láthatóvá is tegyük – mondta Major Krisztina, az iO Partners irodatranzakciós igazgatója.
Győzött a kártyás fizetés a kiskereskedelemben, a többi szektor még várat magára
A környező országokhoz képest behoztuk a lemaradást a digitális fizetések terén, de van még hova fejlődni - mondja Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.
Fontos
A 257 milliárdos propaganda is hozzájárulhatott Rogán Antal szankcionálásához
A kék kormányzati plakátok megálmodása óta több mint 257 milliárd forintot költött ilyen kommunikációs kampányokra Rogán Antal minisztériuma.
Magyarországon is jelen van a HMPV, de nem fenyeget egészségügyi veszélyhelyzet
Eddig négy humán metapneumovírusos (HMPV) esetet azonosítottak Magyarországon; a tél vége, tavasz eleje lehet kockázatos járványügyi szempontból.
Marketingre jó lenne a zöldség-gyümölcs áfacsökkentés, tartós árcsökkentésre aligha
A korábbi tapasztalatok alapján rövidtávon még csak-csak elérhető az árcsökkenés, de hosszabb távon az áfa csak az árképzés egyik eleme a sok közül.
