Fizetnél havi negyedmilliót az internetért? Ha nem, ne költözz Burkina Fasóba
Mindössze 22 ország van a világon, ahol kevesebbet kell fizetni a szélessávú internetért, mint itthon. Más kérdés, hogy a lista első helyén álló Iránban így is alig negyedannyiba kerül a szolgáltatás, mint Magyarországon, és a románok is jó 40 százalékkal olcsóbban kapják a netet, mint mi.
Románia egyébként ezzel nem is emelkedik ki nagyon a régióból, Kelet-Európa ugyanis kifejezetten jól szerepelt a BDRC Continental kutatócég és a Cable.co.uk októberben zárult közös kutatásában. A felmérésben több, mint 3300 internetcsomagot vizsgáltak a világ különböző államaiban, és arra jutottak, hogy a 15 legolcsóbb ország közül kilenc vagy térségünkben található, vagy valamelyik volt szovjet utódállam.
Utóbbiak közül egyébként Ukrajna vezet, amely mindössze 10 centtel maradt le az első helyről. A harmadik Oroszország, igaz itt jóval nagyobb ugrás jön az árban, náluk ugyanis már közel kétszer annyiba kerül a szélessávú internet egy hónapban, mint a szomszédban.
Nyugat-Európa láthatóan drágább, mint a kontinens keleti országai, ami annyira nem meglepő figyelembe véve, hogy szolgáltatásról van szó. Bár itt az infrastruktúra kiépítése az egyik legfontosabb költségtétel, nem szabad azonban az élőmunka áráról sem megfeledkezni, ami nyugaton azért sokkal drágább.
Azt azonban, hogy nem elsősorban ez határozza meg az árakat, elég jól mutatja a lista alsó fele: a 30 legdrágább ország a világ legszegényebbjei közül került ki. A legtöbbet például Burkina Fasóban kell fizetni az internetért: itt a havidíj 978 dollár, azaz jelenlegi árfolyamon közel negyedmillió forint. Ez ugyan kiugrónak számít, de számos olyan afrikai, óceániai, vagy éppen Karib-térségbeli ország van, ahol jóval 100 dollár feletti árat regisztráltak.
Ennek magyarázata, hogy ezekben az országokban nincs kiépítve a hálózat, így egy-egy előfizető bekapcsolása rendkívül költséges a szolgáltatónak. A cégek pedig kiadásait nyilván igyekszenek behajtani az ügyfeleken.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
