Egy brit agytröszt tanulmánya szerint a négynapos munkahét bevezetése nemhogy nem tenne rosszat a gazdaságnak, hanem egyenesen segítené a fejlődését.
Az Autonomy összehasonlító elemzése kiemeli: nincs kapcsolat a ledolgozott órák hossza és a termelékenység között. Németországban például átlagban kevesebbet dolgoznak az emberek, mint Nagy-Britanniában, az ottani termelékenység mégis magasabb. Mexikóban és Görögországban pedig több a munkaórák száma, mint Nagy-Britanniában, de ez nem párosul nagyobb hatékonysággal.
Az alábbi grafikonon az említett országok mellett Magyarország látható kiemelve, az adatok az átlagosan egy dolgozóra jutó munkaórák számát mutatják.
Ezek pedig az egy ledolgozott órára jutó GDP-értékek dollárban:
„Egyre többen értenek egyet azzal, hogy az azonos fizetésért végzett kevesebb munka része kell legyen az új brit gazdasági modellnek, a dolgozókkal kötött új alkunak” – fogalmazott Kyle Lewis, a think tank társigazgatója.
Hozzátette: a túl sok munka rombolja az emberek fizikai és lelki állapotát, a munka-fogyasztás ciklus pedig a környezetre káros, ezért a kormányoknak fel kell ismerniük, hogy a fenntartható jövőnek nem a több munkán, hanem épp ellenkezőleg, a munkaidő kollektív csökkentésén kell alapulnia. A rövidebb munkaidő már csak azért is csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást a szervezet szerint, mert az embereknek kevesebbet kellene ingázniuk.
A Bloomberg cikke szerint az Autonomy egy sor közpolitikai javaslatot is megfogalmazott, például azt, hogy a közszféra járjon élen a változás bevezetésében. Emellett pedig nyolcról 14-re kellene emelni az ünnepnapok számát Nagy-Britanniában, felzárkózva például Spanyolország és Málta mellé. (Magyarországon jelenleg 11 van belőlük.)
Az agytröszt javasolja egy munkaügyi minisztérium felállítását is, amely felügyelné az átállást a négynapos munkahétre. A folyamat 2025-ig tartana.
Élet
Fontos